A világ elitjének ügyelnie kell a populista tombolás figyelmeztető jeleire

Csak éppen az általuk ajánlott gyógymód nem ér semmit. Viszont ha a nagy pártok továbbra sem találják meg a hatásos ellenszert, akkor arra rámehet a demokratikus kormányzás és a nyitott, együttműködő világrend.

Mit lehet tenni? Először meg kell érteni, hogy a jólét a kölcsönös függésen alapul. Meg kell találni az egyensúlyt a szuverenitás és a globális együttműködés között. Másodszor meg kell reformálni a kapitalizmust, mert jelenleg túlzott a pénz szerepe. Harmadszor ott kell szorgalmazni a nemzetközi kooperációt, ahol az segít az országoknak elérni a fontos hazai célokat. A legfontosabb talán az adózás. Negyedszer gyorsítani kell a gazdasági növekedést, ideértve a magasabb minimálbéreket és nagyvonalú adókedvezményeket a dolgozók számára. De legfőbbképpen szembe kell szállni a bajokkal, mert a sovinizmus miatt az egész civilizáció sorsa forog kockán.

Egy tekintélyes amerikai elemző arra tippel, hogy az EU a norvég mintát követve egyfajta szabadkereskedelmi megállapodást köt Nagy-Britanniával – írja a The Hindu. Ez politikailag elfogadhatóbb a két fél számára, mint a többi lehetőség, csak éppen sokkal nehezebb lesz kialkudni a részleteket. Így azután Ian Bremmer, az amerikai Eurasia Csoport kockázatelemző intézet vezetője szerint aligha fér bele a kétéves határidőbe. Ő úgy gondolja különben, hogy a szigetország az év végén, vagy a jövő év elején jelenti be hivatalosan is kilépési szándékát.

Az egyik legnagyobb akadálynak a bevándorlás ígérkezik, mivel a kérdéskört az Egyesült Királyságban immár teljesen áthatja a politika. További súlyos gond, hogy a másik oldalon több mint két tucat állam van, a maga eltérő érdekeivel. A németek és a franciák pl. aligha hajlandók napirendre tűzni az legfőbb témákat a jövőre esedékes nemzeti választások előtt.

Azután ott vannak a magyarok és a lengyelek, akiknél a nacionalista kormányok – belpolitikai megfontolásokból – semmit sem kívánnak tenni az uniós intézmények megerősítésére. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy további válságok is valószínűek, ideértve újabb és újabb merényleteket, ezek mind elvonhatják az unió figyelmét és erejét a brit ügyről.

Bremmer azt is nagy gondnak tartja, hogy a londoni politikusok csakis a saját érdekükkel törődnek, nem érdekli őket, hogy mi lesz Nagy-Britannia nemzetközi megítélésével. Ezt mutatja a pojáca Boris Johnson külügyminiszteri kinevezése. Egyszerűen nem törődnek azzal, hogy a brit vezető szerepre szükség van, szükség lenne a világban.

Az UNHCR helyettes vezetője azt mondja, hogy nem a határok lezárása állította meg a menekültáradatot, és hogy nincs értelme, ha az országok egyéni megoldásokkal próbálkoznak, amikor a feladatok globálisak – tudósít a Die Presse.

Az osztrák Volker Türk szerint a válságot igenis meg lehet oldani, csak éppen sokszor az érzelmek mozgatták a választ, mi több, egyes demagóg politikusok kifejezetten gerjesztették a félelmeket, hogy szavazatokhoz jussanak. A szakember reméli, hogy az államok előbb-utóbb belátják: el kell fogadni az unió áttelepítési tervét. És hogy a politikusok nem csupán a következő választást tartják szem előtt.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának képviselője arra a megjegyzésre, hogy a csónak megtelt Európában, úgy válaszol, hogy a 4,5 milliós Libanon több mint egymillió embert tudott befogadni. Kitért ugyanakkor arra, hogy az UNHCR egyértelműen elítélte a magyar eljárásmódot, tehát hogy bántalmazzák a migránsokat és minden menedékjogi vizsgálat nélkül kitoloncolják őket. Mint mondta, hosszabb távon Magyarország is rájön majd, hogy a bezárkózás teljesen értelmetlen. Semmiféle fal nem tartja vissza az embereket, ha azok megindultak.