És a 2016. év után már nem igaz a szakértők feltételezése: ezek a fejlemények csakis a fejlődő világra jellemzőek. Sokan félnek attól, hogy mit hoz Amerikában Trump kormányzása. Mások az európai szélsőjobb megerősödésétől tartanak. Így jutunk el a kérdéshez, hogy mi szavatolja a demokrácia stabilitását? 

Egy magyar szakember arra figyelmeztet a The Guardian–ben megjelent elemzésében, hogy nem új hidegháború kezdődik a Nyugat és Oroszország között, ez még az első, ám a következő években nagymértékben megerősödik majd a gyanú és a bizalmatlanság a két oldal között. Schweitzer András, aki az ELTE társadalomtudományi karán oktat, úgy látja, hogy ami most jön, ahhoz képest a jelcini időszak maga volt az enyhülés. Moszkváról évek óta tudható, illetve feltételezhető, hogy támogatja az olyan, illiberális, nacionalista-szélsőséges pártokat, mint a Jobbik. Orbán Viktor Oroszország barátjának számít. A szerző az orosz titkosszolgálat amerikai botránya kapcsán emlékeztet arra, hogy kiszivárogtatott titkos felvételek már másutt is segítettek megfordítani a politikai irányt, lásd az őszödi beszédet. De látnivaló, hogy az orosz medve nem annyira fogatlan, ahogyan azt pár évvel ezelőtt még feltételezték a szakemberek. A hatékony kémkedés képessége a szovjet korszak öröksége.

A Kreml az egész világon terjeszti ideológiáját, az illiberális, nacionalista tekintélyelvűséget, továbbá a hatalom központosítását egy olyan autokrata vezetés révén, amely magát a nemzeti érdekek érvényesülésének, biztosítékának állítja be. Ettől már nincs messze az a moszkvai meggyőződés, hogy a liberális demokrácia, a nyílt társadalom és az emberi jogok csupán propagandaeszköz, ideológiai fügefalevél, amelynek rendeltetése, hogy eltakarja a nyugati, liberális politikai elit nyers érdekeit.

Miközben Románia a korrupcióval viaskodik, olyan párt aratott elsöprő győzelmet a választásokon, amelynek nem annyira fontos ez a feladat, sőt, vezetőjét a négy évvel ezelőtti népszavazáson elkövetett csalás miatt elítélték – írja a The Economist. Ez a legtöbb országban hatalmas hátrány lenne, ám a románoknál nem annyira főbenjáró bűn, miután sok pártot megfertőzött a korrupció.  Ám a szociáldemokraták sikere után most sokan félnek attól, hogy alábbhagy a kampány a vesztegetések rendszerének visszaszorítására, ami modellül szolgált az egész térségben. Ráadásul a szóba jöhető koalíciós partner, a Liberális Demokratikus Szövetség támadja a korrupcióellenes ügyészséget és azt követeli, hogy annak vezetője mondjon le. Pedig az ő teljesítménye kivívta a brüsszeli Bizottság elismerését és Románia a 69-ikről az 58. helyre lépett elő a Transparency International korrupciós statisztikájában.

A régió többi állama ezzel éppen ellentétes irányban halad. A Világbank szerint Magyarország csak korruptabb lett Orbán Viktor alatt, aki arra használta ki a kegyencek rendszerét, hogy kiterjessze a Fidesz hatalmát. És akkor ott van még Lengyelország, amely félő, hogy átveszi az orbáni modellt. Mindenesetre sok politikus azt a tanulságot vonta le a román fejleményekből, hogy minél függetlenebb az ügyész, annál valószínűbb, hogy börtönben végzi.

Az osztrák kancellár élesen kikelt a Falter című hetilapnak adott interjújában a Magyarország által beindított adóverseny ellen. Egy olyan ország csökkenti ugyanis a társasági adót 9%-ra, amelyet az uniós átutalásokon keresztül támogatnak az európai adófizetők. Ily módon most ideköltöznek a nyugati cégek, ám ez Kern szerint már végképp nem járja! Itt már fel kell vetni a szolidaritás kérdését, merthogy a magyar politikát az európaiak finanszírozzák és Budapest eljárásmódját nehéz volna nekik megmagyarázni. Ezért szükség van a közös szociálpolitikára, hogy az emberek és a cégek számára mindenütt egyenlőek legyenek a feltételek.  

A német közszolgálati rádió, a Deutschlandfunk szerint Orbán Viktor nem csupán a magyar sajtót tartja nyomás alatt, egyre inkább igyekszik befolyásolni a kultúrát is. Pl. úgy, hogy támogatja az olyan szélsőjobbos szerzők műveinek megjelenését, mint Wass Albert vagy Nyírő József. Az egyetlen irodalmi Nobel-díjast, Kertész Imrét sokáig támadták, ám a hatalom a holokauszt-emlékévben kitüntette, mert jól beleillett a független magyar szabadságharcos képébe. Ezt a pózt a miniszterelnök is szívesen felveszi. De ettől Wass és Nyírő még kötelező olvasmány az iskolákban. Mendrey László szerint a tanterv ideológiai megfontolásokat követ. Egyrészt hangsúlyozza a haza iránti hűséget, másrészt beleszólást kap a dolgokba az egyház. Ez pedig alapvetően megszabja, mi kerül be az ún. nemzeti kánonba. Kertész ily módon a perifériára szorul. Pröhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum új igazgatója kiállítást akar Wass Albert emlékére. Bolgár György azt mondja, a hatalom példaképének tekinti Horthy Miklóst, mert formálisan demokrácia volt ugyan a két háború között, de a kormány ellen akkor sem lehetett fellépni. És akkor még ott van időnként Trianon revíziója, valamint a burkolt antiszemitizmus.

A Die Presse elemzése szerint Kelet-Európában drámai visszaesés zajlott le a sajtóban a vasfüggöny leomlása után. Magyarország immár példakép a jobboldali populisták számára az egész földrészen. A magyar sajtó többé bizonyosan nem szabad, amely kiállna az illiberális rend ellen. Nincs tévé, amely bírálna, legjobb esetben is csupán egy pár internetes portál maradt, amely azonban nyomorúságos körülmények között tengődik. A puszta mohóság volt az oka azután annak, hogy a korábbi osztrák tulajdonos kiszolgáltatta a Népszabadságot Orbán egyik barátjának.

Nem kizárt, hogy Trump alatt alapvetően megváltozik az Egyesült Államok Európa-politikája, mert pl. az eddigi washingtoni kormányzat elvágta a jobboldali-populista Orbán Viktor vezette Magyarországot – vélekedik a Der Standard. A miniszterelnöknek a sajtószabadság és az állami korrupció miatt semmi esélye sem volt arra, hogy fogadják a Fehér Házban. Szijjártó Péter külügyminiszter is csupán a külügyi apparátus 4. szintjéig jutott, de Victoria Nuland is megmosta a fejét a főnöke bűnei miatt. Ám mostantól kezdve ez másként lehet, ahogy az Magyarország jól megfizetett amerikai lobbistájának budapesti előadásából kitűnt. Amit Connie Mack mondott, az nem puszta vágyálom a Trump–Orbán-telefonbeszélgetés után. A kijáró szerint a leendő elnök még a magyar vezető tanácsait is kikérheti európai ügyekben. A vélemény alighanem csiklandozta Orbán egóját.