A WWF ma közzétett jelentése – amit a Dalberg (nemzetközi fejlesztési tanácsadó) készített – azt mutatja be, hogyan járulnak hozzá a gazdasági és társadalmi fejlődéshez a természeti világörökségi helyszínek a természeti értékek védelmével, ugyanakkor arra is kitér, hogy ezen területek védelme fontos szerepük ellenére sem biztosított.

A jelentés szerint a 229-ből 114 természeti és vegyes világörökségi helyszínt érint olaj- vagy gázkitermelés, bányakoncesszió, vagy egyéb káros ipari tevékenység.

„Világörökségi helyszíneinket a legmagasabb védettségi szint illetné meg, ehelyett gyakran még ezeket az értékeket sem tudjuk megóvni – mondta Marco Lambertini, a WWF nemzetközi főigazgatója. – Abban mindannyian egyetértünk, hogy ezek a bolygó legértékesebb és különlegesebb részei, ezért össze kell fognunk, hogy ezek a területek továbbra is az emberek és a természet jólétét szolgálják.”

Magyarország népességét is meghaladja azok száma, akik valamilyen formában függenek a világörökségi helyszínektől. E területek a legtöbb esetben ivóvizet és élelmet, különféle bevételi forrásokat nyújtanak az ott élők számára.

Közép- és Délkelet-Európában is legalább öt helyszín van jelenleg is veszélyben. „A helyszínek között szerepelnek az Aggteleki Barlangok Magyarországon, a Pirin Nemzeti Park idős erdei és a Srebarna-tó madárrezervátuma Bulgáriában, továbbá a Duna-Delta és Kárpátok ősbükkösei” – mondta Andreas Beckmann, a WWF Duna-Kárpátok programjának vezetője. – E területek olyan nemzeti és európai szabályozások szerint is védelmet élveznek, mint a Natura 2000 hálózat, ezért mindenképpen tiszteletben kell tartanunk őket, és mindenféle káros tevékenységet meg kell szüntetnünk, valamint a további engedélyek kiadását meg kell akadályoznunk. A világörökségi helyszínek mindannyiunk közös értéke, és ha fenntarthatóan kezeljük őket, hatalmas hozzáadott értékük lehet a helyi közösségek és a gazdaság számára egyaránt.”

A világörökségi helyszínek kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy elérjük a tavaly elfogadott globális, fenntartható fejlődési célokat. A jelentés szerint a természeti világörökségi helyszínek 90%-a munkahelyeket teremt, és további lehetőségeket nyújt határaikon túl is.

„Meg kell értenünk, hogy nem az emberek védik ezeket a területeket, hanem ezek a területek védik az embereket. A kormányoknak és a gazdasági szereplőknek is a hosszú távú értékeket kell szem előtt tartaniuk a rövidtávú gazdasági haszonnal szemben, és tiszteletben kell tartaniuk ezeknek a területeknek a jelentőségét” – mondta Lambertini. – El kell felejtenünk a káros beavatkozásokat, és helyette fenntartható alternatívákat kell találnunk, amelyek megerősítik a világörökségi helyszíneket, emelik értéküket és ezzel lehetőségeket nyújtanak az emberek számára.”