Hat hónappal ezelőtt szakadt át az ajkai timföldgyár tízes tározójának gátja, amelyből kiáramló erősen lúgos vörösiszap elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A tíz ember életét követelő példátlan ipari katasztrófában száz családok százai veszítették el otthonukat és igen agy mértékben károsodott a terület élővilága. 

Helyi gazdák állítása szerint a tavaly októberben kiömlött több mint egymillió köbméter vörösiszap a legjobb termőföldjeiket tette alkalmatlanná bármilyen élelmiszernövény termesztésére. Az érintett mintegy 750 hektáros területen jelenleg is fejtik le az átlúgosodott felső rétegeket és szállítják vissza a Mal Zrt. tározójába. Az eredeti tervekkel ellenétben azonban a friss talaj odahordására már nincs pénz, ezért nem tudják elvégezni a teljes talajcserét. Szakértők megállapították: a lúg mostanra elszivárgott a talajból. Az egykori termőföldeken így most fás és lágyszárú energianövények termesztését tervezik, biogáz, illetve biomassza előállítása céljából.

A WWF azt javasolja, hogy a természeti adottságoknak megfelelő változatos, a helyi gazdálkodói környezetnek is megfelelő hasznosítást részesítsék előnyben. A lágyszárú növényeket mellőzve, inkább őshonos fásszárú növényekkel telepítsék be a területet, alkalmazva a rendszerszemléletet. Ennek részeként a vízfolyások közelében nagyobb teret kellene adni a levonuló víztömegnek, vagyis a hullámtér bővítése a gazdasági és ökológiai szempontok alapján elengedhetetlen.

A lúgos iszap a környéken lévő édesvizeket sem kímélte. A Torna patak és a Marcal élővilága szinte teljesen megsemmisült. Tavaly októberben a WWF szorgalmazta, hogy a helyreállítások során ne a baleset előtti szabályozott állapotot állítsák vissza, hanem igyekezzenek figyelembe venni az ökológiai szempontokat és az eredeti természetes állapot visszaállítására törekedjenek. A helyi gazdálkodásra nézve is ez lenne a fenntartható fejlődés útja. 
Ezt bizonyítja a spanyolországi zagytározó-katasztrófánál (1998) alkalmazott megoldások eredménye is. A WWF tavaly októberben a spanyolországi példa rehabilitációs tapasztalatait megosztotta a városvezetőkkel, valamint a WWF erre vonatkozó külföldi szakértői segítségét fel is ajánlotta a kormánynak.

A példa követésére akkor kormányzati akarat is volt, de átfogó konkrét rehabilitációs terv azóta sem született a folyóra vonatkozóan. 

A WWF javasolja, hogy mihamarabb készüljön el a rehabilitációs terv, továbbá kezdődjenek meg a munkálatok. „A Marcalt vezessék vissza a régi lápvilágába, kanyargós sekély medret kialakítva segítsék, hogy a víz szétterülhessen a hullámtérben. A mostaninál nagyobb befogadóképességű hullámterek segítik a visszapótlódást, és serkentik a megújulást, ami elengedhetetlen feltétele az élővilág rehabilitációjának” – mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország megbízott igazgatója.

A katasztrófa után azonban nemcsak a természet rehabilitációja elengedhetetlen. A szabályozás szigorítása nélkül, sajnos, a meddőhányók és a zagytározók kockázt tényezők Európa számos országában. „Magyarország mellett Bulgária és Románia tározói is aggodalomra adnak okot. A tavaly októberi ipari katasztrófához hasonlót bármikor elszenvedhetünk, ha nem tesszük meg a szükséges lépéseket a szabályozási rendszer reformálásában” – figyelmeztetett a szakember.