A zöldszervezetek azért adták ki magyarul a dokumentumot, mert az szinte pontról pontra megerősíti, amit a környezetvédelmi és szociális civil szerveződések évtizedek óta hangoztatnak: a vegyszeres, intenzív, nagyipari mezőgazdaság nagyon veszélyes zsákutca, és helyette a kistermelőkre, tájfajtákra, családi gazdaságokra alapozó, génmanipulációt nem alkalmazó mezőgazdaság oldja meg a problémáinkat.
Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse kiemelte: „A mezőgazdaság éhezés és szegénység elleni lehetőségeiről soha még csak hasonló alaposságú és súlyú tanulmány sem készült a világon. Ha ezek a nagy tekintélyű szervezetek, melyeket korántsem a zöld ideák, hanem a kőkemény racionalitás vezérelnek, arra jutnak egy ilyen alapos tanulmány végén, hogy a nagyipari, vegyszeres mezőgazdaság zsákutca, akkor nem támogathatjuk tovább az elavult és káros rendszert.”
Kiss Csilla, a Védegylet programvezetője üdvözölte, hogy a most vitára bocsátott Vidékfejlesztési stratégia alapjaiban már megfelel a zöld szervezetek által évek óta hangoztatott három fő szempontoknak: kellő súlyt fektet a minőségi, vegyszert nem tartalmazó, egészséges élelmiszerek előállítására, a környezet és tájak védelmére, valamint a vidéki munkahely-teremtésre. Az új szemléletben kulcsfontosságú lesz a gazdálkodói közösségek bevonása, a kistermelői élelmiszer-feldolgozás és közvetlen értékesítés lehetőségeinek bővítése, valamint a mezőgazdaságban és élelmezésben felhasznált növények sokszínűsége.
Juan-Felipe Carrasco, a spanyol Greenpeace agrár kampányfelelőse a bemutatón elmondta: Spanyolország elkövette azt a hibát, hogy nagy mennyiségben engedi területén a génmódosított növények termelését. Így az unión belül iot lehet a legjobban tapasztalni a GMO-k káros következményeit. Több esetben kényszerültek működésük felhagyására vagy gyökeres átalakítására olyan biogazdálkodók, akiknek terményeit megfertőzték a génmódosított növények, és olyan is volt, hogy emberi géneket találtak hivatalosan nem génkezelt rizsültetvényekben.
