Az Osztrák Technológiai Intézet – 18 partnerével közösen – az akkumulátorgyártás kizöldítését kutatja bécsi központjában az Európai Unió Horizone programja alapján azzal a céllal, hogy újrahasznosított anyagokból állítson elő akkumulátorokat, miközben alternatív nyersanyagokkal is kísérleteznek. Az új technológiáknak köszönhetően csökkenhet az európai akkumulátorgyártás függősége a külföldi nyersanyagoktól. (Zöldakkumulátor kifejlesztésén dolgoznak az Osztrák Technológiai Intézet bécsi kutatólaborában © AIT / Lang)
Jelenleg az elhasznált akkumulátorok kétötödét hasznosítják újra, a többit elégetik. Az Osztrák Technológiai Intézet kutatási témáján 35 szakember most azon dolgozik az intézet floridsdorfi laboratóriumában, hogy újrahasznosított anyagokból állítson elő akkumulátorokat. Alternatív nyersanyagokat is felveszik kísérleteik közé. „A bányászat közben keletkező maradékanyagok sok kobaltot, nikkelt és mangánt, a napelempanelek szilíciumot tartalmaznak, amit szintén újra hasznosíthatunk” – magyarázza Damian Cupid az AIT vezető munkatársa. Céljuk, hogy olyan anyagokat és cellákat fejlesszenek ki, amelyeknek teljesítménye felveszi a versenyt a hagyományos akkumulátorokéval.
Nem csupán az alapanyagoknál, a gyártás közben is fontos szempont a fenntarthatóság. A kutatók szeretnék kideríteni, hogy miként lehet a gyártási folyamatok közben kevesebb oldószert használni és hogyan csökkenthető az áram- és gázfelhasználás.
„Azzal, hogy fenntartható technológiákat fejlesztünk ki az elsődleges és másodlagos nyersanyagforrások, valamint régi akkumulátorok újra hasznosításának összehangolásával, jócskán hozzájárulunk az alapanyagok körforgásához az európai akkumulátorgyártásban. Ráadásul ezzel hozzájárulunk az ágazat függetlenségéhez, versenyképességéhez és alkalmazkodóképességéhez”– teszi hozzá Damian Cupid.
A kutatók célja egyelőre új gyártási technológiák kidolgozása és kipróbálása; az majd csak később derül ki, hogy az általuk kifejlesztett akkumulátorok közül melyiket célszerű nagy sorozatban gyártani. Az osztrák kutatók háromévesre tervezett munkáját az Európai Unió egymillió euróval támogatja.
