Ha közeleg az óraátállítás ideje, fellángolnak a viták, jönnek az érvek és az ellenérvek, hogy meddig még, miért kell ezt csinálni, valóban ártalmas-e az egészségünknek? A SomnoCenter Alvászavar központ szakértője szerint bár nem kell egészségügyi kockázattól tartanunk, azért célszerű a felkészülés. (A nyitó kép forrása: alon.hu.)
Az óraátállítás ötlete a 18. századi Amerikából származik. Benjamin Franklin államférfi és feltaláló 1784-ben írta le egy cikkében az óraátállítás lehetőségét, amely segíthetne a még célszerűbb, takarékosabb energiahasználatban. Gyakorlati alkalmazása azonban csak a 20. század elején vált elterjedtté. Elsőkén Németország és Ausztria vezette be az óraátállítást az első világháború félidejében, 1916-ban. A cél az volt, hogy „a háborús erőforrásokat hatékonyabban felhasználják azáltal, hogy az emberek több időt tölthetnek természetes napfényben”. Az 1970-es évek olajválságai idején további országok csatlakoztak, hogy csökkentsék az energiafelhasználást. A világon ma is számos ország alkalmazza az óraátállítást, de nem mindegyik ugyanúgy. Némelyek eleve elvetették, mások változtattak a megvalósítási módján, néhány régióban évente többször is változhat az időszámítás.
Az óraátállítás hatásairól folyamatosan zajlanak kutatások és viták, amelyek részben az egészségügyi aggályokra összpontosulnak. Egyesek szerint az időszámítás változásai negatívan hatnak az alvási szokásokra és az egészségre. Ennek alapján néhány országban és régióban elkezdődtek a viták a gyakorlat megtartásáról vagy elvetéséről. Az Európai Unió Bizottsága is javasolta a rendszer esetleges módosítására, ami részben a polgárok véleménye alapján történt konzultációkra is épül.
Miért gondoljuk, hogy egészségünkre ártalmas lehet az óraátállítás?
- Az emberi szervezetnek megvan a maga belső, biológiai órája, ami szabályozza az alvási–ébrenléti ciklusokat és más biológiai folyamatokat. Az óraátállításnak a napi ritmusokhoz képest történő gyors változása zavart okozhat e biológiai óraműben, hatással lehet az alvásra, hangulatra és a teljesítőképességre.
- Az embereknek időbe telik, míg alkalmazkodik az új időszámításhoz; átmeneti alváshiány, fáradtság és koncentrációs nehézségek problémákat okozhatnak.
- Nemegy kutatás összekapcsolta az óraátállítást az egészségügyi problémákkal. Az átmeneti időszakban megnövekedett stressz és alváshiány szerepet játszhat az érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás és más krónikus állapotok kialakulásában.
- Az óraátállítás ideiglenes hatása alatt csökkenhet a munkateljesítmény és növekedhet a balesetek kockázata. Az alváshiány és a biológiai óra zavara negatívan hathat a döntéshozatalra és a reakcióidőre.
- Azok, akik nehezen alkalmazkodnak az óraátállításhoz, hangulati ingadozásokat, szorongást, depressziót tapasztalhatnak. Az alvási problémák és a biológiai ritmusok zavarai hozzájárulhatnak a mentális egészség romlásához.
A SomnoCenter Alvászavar Központ szakértője, dr. Szakács Zoltán neurológus főorvos, szomnológus (alvásgyógyász) szerint azonban ez az egy óra plusz vagy mínusz nem akkora gond, amivel az ember szervezete ne tudna megküzdeni. Az aggódás tehát eltúlzott.
(Kép: MTI)
Belső óránk egy idegsejt-csoport, ami a látóideg kereszteződése felett helyezkedik el, mindig érzékeli a külső világot. Ha például 8-10 órát repülünk, s leszállunk Amerikában, azonnal észleli, hogy ott más a helyzet. Szervezetünk másfél órát képes egy nap alatt visszaigazítani, vagyis 6 órával 4 nap alatt „végez”. Egy óra korrigálás gyakorlatilag 1 nap alatt végbemegy. Ilyenkor pedig valójában csak kismértékű alvásmegvonásról van szó. S bár van, aki érzékenyebb rá, az emberek döntő többsége 1-2 nap alatt alkalmazkodik az új helyzethez.
Az óraátállítás hatásai tehát egyéni különbségeken alapulnak, és nem mindenki érintett egyformán. Egyet ne feledjünk: óraátállítás ide, óraátállítás oda: a nap mindig 24 órából áll. Bízzuk a szervezetünkre, hogy miként osztja be ezt a 24 órát!
