Mindenki oltassa be magát, a gyerekek is!

Lesz-e negyedik hullám, és ha igen, mit tehetünk most azért, hogy minél kisebb legyen? Mit mond a szakértő a 12–15 évesek oltásáról? Az mta.hu Erdei Anna immunológust, az MTA főtitkár-helyettesét kérdezte a jelenlegi járványhelyzetről és az előttünk álló hónapokról.

Lesz-e negyedik hullám?

– Nem vagyok járványszakértő, de követve az idevágó szakirodalmat, sokakkal együtt én is azt gondolom, hogy igen. Legkésőbb az ősszel visszatér a vírus, remélhetőleg az eddigieknél jóval enyhébb lesz. Most jó a helyzet: a száraz, napsütéses időjárás nem kedvez a vírusnak, az emberek jórészt a szabadban tartózkodnak, az esetszámok nagyon alacsonyak, ami viszont a 2. és 3. hullám között nem volt így. Elcsitult a járvány, de a vírus nem tűnt el.

Mit kellene tennünk a nyáron azért, hogy a lehető legkisebb legyen az őszi járványhullám?

–Továbbra is óvatosnak kellene lennünk. Persze, élvezzük a nyarat a szabadban, a vízparton, ám vigyáznunk kell, mert a delta-variáns, az indiai változat sajnos, erősen terjed már Európában is. Továbbra is érdemes kerülni a zsúfoltságot, kellő távolságot tartani, és főként, ha zárt térben idegenekkel vagyunk együtt, ajánlatos felvenni a maszkot – például boltokban vagy a tömegközlekedési eszközökön. Nem szabad elfelejteni, hogy ez világjárvány, és amíg vannak – most például Indiában, Brazíliában, Nagy-Britanniában –, addig bármikor fellángolhat nálunk is. A vírus nem ismer határokat. Sajnos, olyan országokban – például Izraelben – is terjed a legújabb variáns, ahol gyakorlatilag sikerült leküzdeni a vírust, ezért ismét szigorítani kell a járványügyi szabályokon. A legújabb kutatások szerint elsősorban az oltatlanok vannak veszélyben, ami fokozottan felhívja a figyelmet a vakcina felvételének fontosságára.

Nagyon fontos, hogy aki még nem oltatta be magát, az tegye meg! A két oltásra tervezett vakcinák esetén – és a legtöbb ilyen – nem elég, ha valaki csak az egyiket kapja meg. Attól, hogy valaki már az első oltás után megkapja a védettségi kártyát, immunológiai szempontból még nem lesz védett, vagyis megfertőződhet – ennek elkerülésére feltétlenül szükséges a második adag felvétele is.

Az indiai variánsról, azaz a deltáról tudjuk, hogy az eddigieknél gyorsabban terjed. Súlyosabb megbetegedéseket is okoz?

– A tapasztalatok alapján az előzőknél enyhébb, megfázáshoz hasonló tüneteket okoz: fej- és torokfájás, orrfolyás, nátha, hőemelkedés, kis láz jellemző.

Mi a véleménye a fiatalok, köztük a 12–15 évesek beoltásáról? A lakosság nyájimmunitásához ez szükséges lenne, ráadásul a delta variáns is nagyon terjed a körükben…

Feltétlenül ajánlott nekik is az oltás, és jó lenne, ha minél több gyerek be lenne oltva szeptemberig, az iskolakezdésig. Egyrészt kipróbált, biztonságos gyógyszerről van szó, az amerikai és az európai hatóságok is engedélyezték már a Pfizer-vakcinát a körükben. Másrészt: a vírus most inkább a fiatalokat veszi célba azokban az országokban, ahol az idősebb nemzedékek átoltottsága már elég jó. Az oltás esetleges mellékhatásainak a kockázata a fiataloknál is jóval kisebb, mint a vírusfertőzés, illetve a covid szövődményeinek a kockázata.

Minden oltóanyag hatékony?

–Az alkalmazott oltóanyagok – bár különböző mértékben – mind adnak védettséget a fertőzéssel szemben, így az oltottakban nem alakul ki súlyos betegség, és az eddigi adatok alapján az új változatok ellen is védenek. Sajnos azonban mára már egyételmű, hogy a kínai Sinopharm vakcinával oltott 60 éven felülieknek körülbelül harmadában nincs jelen a vírus elleni védelmet biztosító antitest, azaz ellenanyag. Egyébként maga a kínai gyártó is csak 59 éven aluliaknak ajánlotta ezt a vakcinát, mivel az idősebbek esetében nem végeztek vizsgálatokat. Immunológusként ki merem jelenteni: ha nincs ellenanyag a szervezetben, akkor nincs védettség. A jó hír viszont az, hogy ha akár csak kis mennyiségben is, de jelen van a vírus tüskefehérjéje elleni antitest a szervezetben, akkor biztosított a védelem.

Mit lehet tenni a Sinopharmmal oltott idősek esetében?

–Először is meg kellene vizsgálni, hogy azokban az idősekben, akik jóhiszeműen (a kormányzat álságos és az anyagiakat tekintő, a kínaik iránti lojalitást bizonyító sürgetésére – a szerk.) beoltatták magukat a kínai vakcinával – és ez sok százezer ember –, van-e ellenanyag. Ezt szervezett keretek között, ingyenesen kellene tesztelni, mivel nem mindegy, hogy mit és hogyan vizsgálnak. Alapvetően a tüskefehérje elleni antitest jelenlétét kellene vizsgálni, mert csak ez ad kellő védelmet a vírussal szemben. Akiről kiderül, hogy nincs a szervezetében ilyen, ún. vírusneutralizáló antitest, azaz nem védett, azt újra kellene oltani, nyilván nem Sinopharmmal, hanem mRNS-alapú Pfizer- vagy Moderna- vakcinával.

A jelenlegi adatok alapján meddig tart a védőoltások hatása, szükség lehet-e a többi vakcinánál is harmadik adagra?

Egyelőre az tudható, hogy körülbelül 10 hónapig biztosan védenek, mivel ennyi idő telt el azóta, hogy elkezdték alkalmazni az új koronavírus elleni védőoltásokat. Fantasztikus eredménye a tudomány művelői, a vakcinagyártók és a döntéshozók ritkán tapasztalható összefogásának, hogy a járvány kezdete után néhány hónappal már elérhetőek voltak a vakcinák. De mindig szem előtt kell tartani, hogy ez egy új vírus, ami új és újabb meglepetéseket okozhat. A virológus, az immunológus és az orvos is csak most ismeri meg a működését, a változékonyságát, a fertőzés okozta következményeket és leküzdésük lehetőségeit. Az újonnan felbukkanó variánsok ellen és az immunmemória fenntartása végett nagyon valószínű: szükség lesz harmadik oltásra is.

Elképzelhető, hogy az emlékeztető oltást évente ismételni kell – hasonlóan az influenzához. Egyelőre keveset tudunk a betegség hosszú távú hatásairól, kutatásukra éppen most írt ki pályázatot az MTA.