Ez alkalomból a (gyermekeiből és unokáiból) 2011-ben megalakult Zórád Ernő Alapítvány kiállításokkal és megemlékezésekkel programsorozatot kezdett, méltón gondozandó a szétszóródott életművet.
Még él az a nemzedék, amelyik diafilmek nézegetésekor, vagy a Tábortűz folyóirat, a Pajtás újság, a Füles hetilap lapozgatása közben tanulta meg a nevét, akinek vannak még Zórád-illusztrációkkal kiadott regényei, vagy néhány a nevéhez köthető kötetekből, albumokból, mint pl. az Egy vándorfestő ifjúságai, a Krúdy világa, a Tabán, egy eltűnt városrész. De jóval kevesebben lehetnek, akik műgyűjtőként vásárolják, teszik falukra gyönyörű grafikai lapjait. Pedig érdemes volna rá. Az alkalmazott grafika művelőit kevesebben érdemesítik erre, mint az egyetemi szinten tanult mestereket.
A Csehszlovákia létrejöttekor Nyitráról Budapestre költőzött, elszegényedett felvidéki középnemesi családból származó Zórád, „csak” Iparművészeti Iskolát végzett. Igaz, Haranghy Jenő tanítványaként, és a későbbi Michel Gyarmathy meg Amerigo Tot osztálytársaként. Szerencséjére, családja a falusi-kisvárosi hangulatú, budai Tabánban telepedett le, amelynek olyan krónikása lett, hogy méltán említi őt Ludwig Emila MagyarNemzet hasábjain emígy: „Ha mást nem tett volna életében, mint hogy sietve megörökítette a lebontott Tabán utcáit, tereit, híres vendéglőit, apró házacskáit, életképeit – már megérdemelné az utókor elismerését.”
Zórád Tabán-grafikái és akvarelljei ugyanis többet mondanak, mint néhány fotódokumentum. Őt nem a romosodó, penészesedő házak érdeklik, hanem az a hangulat és lelkület, amely egykor megtöltötte őket. A nosztalgia nem más, mint elvágyódás az időben a múlt irányába, ezért a Zórád fejében és vázlatain megrögződött emlékek újra előjönnek az akvarellekben, kiegészülnek, és élni kezdenek a bontásra ítélt, csupasz falak között. Emberekkel telnek meg a terek, villamos sikolt a síneken, lovas szekeret kell megfékezni a lejtős utcán, kocsmáros hívogat vendéglőjébe, melyből cigányzene és mulatozás hangjai szűrődnek ki, ott élt emberek és kedves korhelyek bukkannak fel, sőt maga az alkotó is ott ül, ifjú, „precíz bohém” úrfiként a rajzmappájával, a Kereszt tér kövén. De már megjelennek a bontást végző munkások is, sietni kell, mielőtt elillan az emlék, meg kell ragadni még! Az Attila úttól a Naphegy oldalában, a Hegyalja útra felkapaszkodó, mára jobbára üres, zöld térség és néhány modernebb ház egy valaha volt nyüzsgő városrész,a budaiMontmartre hiányát jelzi.
Zórád sokfelé kamatoztatta rajztudását. Karikatúrákat rajzolt különféle lapokba, majd amikor a politikai helyzet őt is „parkoló pályára” helyezte, a regényillusztrációban és diafilmekben és képregényekben találta meg megélhetésének forrásait. Igényesen megalkotott diafilmjei a fiatal nemzedéket szórakoztatták és nevelték, Krúdy, Mikszáth, Móricz műveihez készített rajzai pedig finom és pontos aprólékossággal, műgonddal irodalmi és történelmi műveltséggel illusztrálták a szöveget és a szöveg mögöttit. A képregény műfaját megélhetési kényszerből kezdte művelni, első ilyen munkája, az 1957-i Winnetou mégis az első magyar szóbuborékos képregényként vonul be a műfaj történetébe. Aztán később, a főleg Cs. Horváth Tibor szövegíróval közös munkáik bebizonyították, hogy ezt a műfajt is lehet úgy művelni, hogy az alkotót „a rajzművészet Jókaija” névvel illesse az utókor. A Krúdy Kalendárium, az Irodalmi Pantheon, a Kolotos Palkó, a Toldi trilógia és a számos önálló kiállítás mind egy-egy fontos mérföldkő a halhatatlanságba vezető zórádi úton.
És hogy miként ápolja Zsuzsi, Kati, Ági és nevelt fia, Gábor a művész apa emlékét? Október 14-én, a Tabán Helytörténeti Kiállítás és Dokumentációs Központ a művész tabáni vonatkozású képeinek pódium-kiállításával egybekötött megemlékezést tartott a Tabán Múzeumban (I., Döbrentei utca 9.) Október 16-án Zórád Ernő emléktáblát avatott a Budavári Önkormányzat, az I. kerületi Csap utcában, Zórád egykori lakhelyén.
Október 17-éna Petőfi IrodalmiMúzeum, a Zórád Ernő Alapítvány, valamint a kArton Galéria közös, két termet elfoglaló, átfogó kiállításának megnyitójára került sor A képíró Zórád címmela Petőfi IrodalmiMúzeumban (V., Károlyi Mihály utca 16.). A képíró Zórád című kiállítás, amely a művész irodalmi vonatkozású alkotásaira koncentrál, november 17-ig tekinthető meg. Ugyanott október 20-án Kertész Sándor tartott előadást Zórád Ernő késői képregényeiről, amelyeket már egyedül adaptált irodalmi művek alapján.
A Privát Zórád című kiállítás a kArton Galériában (V., Alkotmány utca 18.) tekinthető meg november 25-ig.
A héten a Várnegyed Galériában (I., Batthyány utca 67.) nyílt kiállítás „Emlékeink Zórád Ernőről” címmel, amelynek anyaga az I. kerületi lakosok magángyűjteményeiben található képekből állt össze.
Október 27-én 18 órától a Képregény Kedvelők Klubjának havi rendes találkozóján is Zórád Ernő lesz a téma.Kiss Ferencolyan emberekkel idézi fel Zórád emlékét, akik ismerték és munkakapcsolatban is álltak vele. Vendégei lesznek Bíró Ferenc, Iván Katalin, Kertész Sándor és Alaksza Tamás. A rendezvény helyszíne a kArton galéria (V., Alkotmány utca 18.).
November 26-án 16 óra 30-tól Bíró Ferenc szervezésében Zórád Ernő mese-diafilmjeit vetítik az Örökmozgóban (VII., Erzsébet körút 39.). Mesélő hangok: Bubik István és Szabó István szereplésével december 4-én Óbudán, a Krúdy Házban lesz az ünnepélyes záróakkordja az ez évi kiállítás-sorozatnak. A 10 órakor megnyíló Adventi Zórád élménykiállításon a család minden tagját megszólítva, hazánkban először ott jelenik meg komplexen a Zórád életmű, egyaránt felvonultatva a diafilmeket, képregényeket, a Füles-rajzokat, a Krúdy Kalendáriumot, az Irodalmi Pantheont és az akvarelleket. Az eseményt családi programok is kiegészítik majd. A tervek szerint lesz karácsonyi koncert, mesesarok diavetítéssel, óriás kirakó Zórád-rajzokkal, tartós testfestés jellegzetes Zórád-figurákkal, rajz- és képregény-iskola, karácsonyi ajándékkészítés és Krúdy hangulatát idéző lovas kocsikázás. Zórád által énekelt dalok szólnak majd gramofonról, és a „képek is megszólalnak”, hiszen előadóest keretében, az Irodalmi Pantheon képein ábrázolt írók, költők műveit színészek adják majd elő. A kulturális élményeken túl a kulináris élvezetekről sem feledkeznek meg a szervezők, kitárul az „adventi éléskamra”, mely forró teával, forralt borral, sült gesztenyével várja a vendégeket.
A programsorozat jövőre folytatódik. További információk a www.zoraderno.hu honlapon.
