143 millió dollár értékű kalózszoftver lapul a magyarok számítógépein

Az illegális szoftverhasználat a fejlődő és fejlett gazdaságok közötti olló továbbra sem szűkül. A jelentés szerint a fejlett gazdaságokban 24, a fejlődő országok esetében 68 százalékban állapítja meg a szoftverkalózkodás arányát. A legmagasabb a kalózkodási ráta Banglades, Grúzia, Moldova, Líbia és Zimbabwe területén, ahol az illegálisan használt programok aránya eléri, sőt meghaladja a 90 százalékot. Az Egyesült Államokban 19 százalékra becsülték a kalózszoftverek arányát, 25 százalék alatti a mutató Japán, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Luxembourg és Svájc területén.

A nemzetközi 42 százalékos kalózkodási arány több mint 63 milliárd dollár értékű illegális szoftvernek felel meg. Az Európai Unióban mintegy 14,4 milliárd dollárra becsülik a kalózprogramok értékét.

Magyarországon 2009 óta változatlan, 41 százalékos a szoftverkalózkodás aránya, de az illegálisan használt programok értéke a 2009. évi 113 millió dollárról 2011-re 143 millió dollárra növekedett.

A tanulmányhoz 15 ezer üzleti és lakossági használó megkérdezésével kutatás is készült, amely szerint nemzetközi szinten a számítógép-használók 57 százaléka ismeri el, hogy kalózkodik; sokan minden telepített programot illegális forrásbólszereznek be.

Az Európai Unió tagországaiban a számítógépprogram-használók 48 százaléka ismerte el, hogy  kalózprogramokat is használ. Az európai válaszadók 22 százaléka alkalmanként, 26 százaléka ritkán választja a szoftverbeszerzés illegális formáját. A szoftverkalózok többnyire 25–44 év közötti férfiak, akik több szoftvert telepítenek gépeikre, mint azok, akik nem használnak illegális programokat.

A BSA Magyarország közleménye kiemeli: az aggasztó kalózkodási arány ellenére számos országban sikerül fokozatosan csökkenteni a kalózszoftverek hányadát, ami bizonyítja, hogy a kormányzatok képesek hatékonyan fellépni a szoftverkalózkodás visszaszorításáért. A kalózellenes intézkedések fontos eleme a közfigyelem felhívása aszoftverkalózkodásra és a szellemi tulajdonjogokra, valamint a szoftverek és más védett anyagok védelmének modernizálása. Fontos a példamutatás: kizárólag legális szoftverek használata, software asset management (SAM) programok bevezetése és a legális szoftverek használatának népszerűsítése az állami vállalatok, beszállítóik éspartnereik körében.

A BSA IDC-vel és Ipsos-szal együtt készített tanulmányáról további információ a itt található.