Az építőipar termelése 10,7%-kal csökkent. Augusztus–októberben a 15–64 éves korosztályban a foglalkoztatottak száma 35 ezer fővel emelkedett, a munkanélkülieké 27 ezerrel nőtt, a munkanélküliségi ráta 10,9% volt. Tíz hónap alatt a keresetek reálértéke 2,8%-kal nőtt. A január–novemberi fogyasztóiár-emelkedés az egy évvel korábbihoz képest 4,9%, ezen belül novemberben 4,2% volt.
A világgazdaság és a meghatározó nemzetgazdaságok teljesítményében a harmadik negyedévben folytatódott az előző évi alacsony bázishoz mért törékeny bővülés. A bruttó hazai termék 2010 január–szeptemberében a 27 tagállamot tömörítő Európai Unió esetében 1,6%-kal, az Egyesült Államokban 2,9%-kal, Japánban 4,7%-kal nőtt.
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az I. negyedévi stagnálás és a II. negyedévi 1%-os bővülés után 2010 III. negyedévében 1,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A január–szeptemberi időszakot tekintve 0,9%-kal emelkedett a GDP. A növekedés rendkívül alacsony bázishoz képest következett be, tavaly ilyenkor ugyanis hazánk gazdasága több mint 7%-os visszaesést szenvedett el. A konjunkturális folyamatokat jelző, előző negyedévhez mért, szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatok szerint a III. negyedévben 0,8%-os bővülés következett be, mellyel harmadik negyedéve folyamatosan fokozódott hazánk teljesítménye.
A gazdasági teljesítmény motorja továbbra is a nettó exportnak a külkereskedelem élénküléséből fakadó erősödése. A termékek és szolgáltatások kivitelének volumene az I–III. negyedévben 15, a behozatalé 12,6%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi mérleg aktív egyenlege az év kilenc hónapjában folyó áron 1506 milliárd forint volt, ami a bruttó hozzáadott érték 7,7%-a.A belföldi felhasználás 2010 III. negyedévében a múlt két évben először növekedett, ennek mértéke 0,3% volt. Az év első felét jellemző érezhető csökkenés miatt az év három negyedévben azonban 1,7%-os mérséklődés mutatkozik.
A felhasználási oldal legnagyobb tétele, a háztartások végső fogyasztása hét negyedévi csökkenés után július–szeptemberben 1,2%-kal emelkedett. A fogyasztási kiadásokon belül – a kiskereskedelmi forgalom alakulásával összefüggésben – már az élelmiszerekkel kapcsolatos kiadások volumene is növekedésnek indult. A bővülés ugyanakkor nem tudta ellensúlyozni az első félévi visszaesést, így összességében a háztartások végső fogyasztása január–szeptemberben 2,6%-kal elmaradt az egy évvel azelőtti alacsony szinttől.
A közösségi fogyasztás volumene 2010 mindhárom negyedévében bővült, az időszak átlagában 2,2%-kal. A háztartások tényleges fogyasztása és a közösségi fogyasztás együttese révén előálló végső fogyasztás harmadik negyedévi 1,3%-os emelkedése a külkereskedelemhez hasonlóan mérhetően hozzájárult a gazdaság teljesítménynövekedéséhez.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2010 III. negyedévében 2,6%-kal, január–szeptember átlagában 3,8%-kal csökkent. A felhasználási tétel legnagyobb részét kitevő nemzetgazdasági beruházások az előző év azonos időszakához képest a III. negyedévben 1,9%-kal, január–szeptember között 4,2%-kal estek vissza. A csökkenés üteme a múlt negyedévekben mérséklődést mutat. A meghatározó ágazatok közül az év kilenc hónapjában egyedül a feldolgozó-iparban történt emelkedés (2%), amihez elsősorban a jármű-, a gumi- és a számítógép-, elektronikaitermék-gyártás egyedi nagyberuházásai járultak hozzá. A másik két, 20% körüli súlyt képviselő ágazat fejlesztései nem érték el az egy évvel ezelőttit, a szállítás, raktározás ágban 11%-kal, az ingatlanügyletek területén 13,7%-kal maradtak el attól.
A csökkenés hátterében az előbbi ágazatban a költségvetésből finanszírozott nagy autópálya-építési beruházások lezárulása, utóbbiban a lakásépítések visszaesése áll. A kisebb vagy közepes súlyt képviselő ágazatok többségében ugyanakkor növekedés következett be, leginkább az alacsony bázis miatt. Tíz százaléknál nagyobb beruházási teljesítménynövekedés az energiaipar (12,5%), a víz- és hulladékgazdálkodás (14,2%), a pénzügyi szolgáltatás (10,3%), az oktatás (68,5%), valamint a művészet és szabadidő (24,2%) területén következett be.
Látványosan visszaesett a mezőgazdaság (-21,6%) és a bányászat (-48,3%) beruházási teljesítménye.A gazdaság egészében tapasztalható bővülést a termelés (kibocsátás) oldaláról az ipar (ezen belül is leginkább a feldolgozóipar) teljesítménynövekedése határozta meg: az ágazat hozzáadott értéke 2010 január–szeptemberében 8,6%-kal emelkedett az egy évvel azelőttihez képest (ezen belül az exportorientált feldolgozó-iparban ennél nagyobb, 10,4%-os növekedés mutatkozott). Az előző negyedévekhez hasonlóan a mezőgazdaság – főként a kedvezőtlen időjárás következtében mérséklődő terméseredmények miatt – és az építőipar visszafogta a bruttó hazai termék bővülését. Az év kilenc hónapját tekintve az előbbi ágazat teljesítménye 14,3%-kal, az utóbbié pedig 8,8%-kal csökkent az előző év hasonló időszakához képest.
Az ipar bruttó termelése októberben mind kiigazítatlanul, mind munkanaphatástól megtisztítva 8,3%-kal bővült. A termelés növekedését továbbra is a külpiaci értékesítés számottevő, tíz hónap alatt 15,9%-os bővülése eredményezte, a belföldi értékesítés ez időszak alatt 2,8%-kal csökkent. (Az előző hónaphoz képest a termelés – szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok szerint – októberben 1%-kal mérséklődött.)
Az év tíz hónapjában 10%-kal nőtt a termelés, ezen belül a feldolgozó-iparban az ipari átlagot meghaladó mértékben, 11,3%-kal. Az energiaipar kibocsátása 0,9%-kal nőtt, a bányászatban 25,2%-kal csökkent a termelés a tavaly ilyenkorihoz képest. A feldolgozó-ipari alágak közül a legnagyobb súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 18,3, a szintén jelentős súlyt képviselő járműgyártásban pedig 18,8%-kal növekedett a kibocsátás az egy évvel ezelőttihez képest.
Átlag feletti bővülés figyelhető meg a fa-, papír- és nyomdaiparban (19,8%), valamint a kohászatban, fémfeldolgozásban (12,3%) is. A feldolgozóipar harmadik legnagyobb alágának, az élelmiszer, ital, dohány gyártásának volumene 1,6%-kal elmaradt az előző év január–októberi szinttől. A kisebb súlyú textil- és bőripar termelési volumene 4,1%-kal, az egyéb feldolgozóiparé 5,2%-kal csökkent.
Az ipari termelés növekedését meghatározó exportértékesítés a feldolgozó-iparban és a kisebb súlyú energiaiparban érezhető mértékben nőtt az év tíz hónapjában, előbbiben 15,6, utóbbiban 26%-kal. A feldolgozóipar alágainak többségében továbbra is növekedés tapasztalható. A belföldi értékesítésben január–októberben öt alágban nőtt az értékesítés volumene, a legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásában (32,9%). A feldolgozó-ipari alágak többségében azonban a hazai értékesítés nem érte el az előző évi szintet.
A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében az év tíz hónapjában az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 12,7%-kal emelkedett. Az iparban foglalkoztatottak száma június óta meghaladja az előző évi szintet, az év tíz hónapjában azonban az év eleji alacsony foglalkoztatottság következtében 2,2%-kal elmarad az egy évvel azelőtti időszaktól.
Októberben az összes új rendelés a megfigyelt feldolgozó-ipari alágak körében 3,3%-kal nőtt az egy évvel azelőttihez képest, amit az új belföldi rendelések 21,1%-os, az új exportértékesítések kisebb, 0,7%-os bővülése eredményezett. Az október végi összes rendelésállomány az új megrendelések bővülése ellenére sem érte el az előző évi szintet (92,5%), ami a külpiaci szerződésállomány 5,2%-os és a belföldi szerződésállomány 22,3%-os csökkenésének eredménye.
Az ipari termelői árak októberben 7,1%-kal, az év tíz hónapjában 3,8%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A belföldi értékesítési árak március óta folyamatosan, de havonta eltérő mértékben nőttek, tíz hónap átlagában 6,6, ezen belül októberben 10%-kal emelkedtek. Az exportértékesítési árak az év első négy hónapjában csökkentek, májustól – a forint árfolyamának alakulása következtében – nőttek, a tízhavi exportárszínvonal 1,1%-kal, ezen belül októberben 4,4%-kal magasabb volt a múlt évinél.
Az építőipar bruttó termelése az év tíz hónapjában 10,7%-kal, ezen belül októberben 12,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbi időszakban tapasztalttól. (2009 tíz hónapjában 2,8%-os csökkenést regisztráltak.) Január–októberben az épületek építése kisebb, átlagosan 6,7, az egyéb építmények építése nagyobb mértékben,15,1%-kal csökkent.
Az építőipari vállalkozások októberben 33%-kal alacsonyabb volumenű új szerződést kötöttek az egy évvel ezelőttinél. A visszaesés részben a nagy értékű szerződések miatti magas bázis következménye. Az október végi szerződésállomány 8,3%-kal csökkent.
A szolgáltatási ágazatok összességében szerény mértékben járultak hozzá a GDP bővüléséhez. A harmadik negyedévben – két év után először – növekedett a nem árutermelő ágazatok hozzáadott értéke, a bővülés mértéke 0,4% volt. A január–szeptemberi időszakot tekintve azonban 0,2%-os mérséklődés volt megfigyelhető. 2010 július–szeptemberében a háztartási kiadások emelkedésének hatására érezhető növekedés következett be a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatcsoportban (1,9%). A III. negyedévi élénkülés ugyanakkor nem ellensúlyozta az I. félévben elszenvedett visszaesést, így az I–III. negyedévi teljesítmény 1,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A szállítás, raktározás, posta és távközlés, valamint az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ágazatcsoport hozzáadott értéke az év mindhárom negyedévében emelkedett, január–szeptember átlagában 2,7, illetve 2,9%-kal.
A pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatok együttes teljesítménye stagnált; a közigazgatás, oktatás, egészségügy teljesítménye 1,4%-kal visszaesett.
A külkereskedelmi termékforgalomban folytatódott a kivitel és a behozatal év eleje tartó két számjegyű növekedése, amelyben nagy szerepet játszott az előző évi, a gazdasági világválság miatt kialakult alacsony bázisérték. 2010 októberében – az első becslés szerint – a kivitel euróértéke 16%-kal, a behozatalé 18%-kal növekedett az előző év azonos hónapjához képest. A külkereskedelmi mérleg októberben 408 millió euró aktívumot ért el, ami az egyenleg 33 millió eurós csökkenése az előző év azonos hónapjához képest. A január–októberi időszak egészében 21%-os volt az export és 19%-os az import euróértékének növekedése. A tízhavi külkereskedelmi mérleg 4441 millió eurós többletet mutatott, ami másfélszerese az előző év azonos időszakában mért aktívumnak.
A külkereskedelmi forgalom forintárszintje január–szeptemberben az exportban és az importban egyaránt megegyezett az egy évvel korábbival, így a cserearány gyakorlatilag nem változott. Nemzeti valutánk egy év alatt a főbb devizákhoz képest az év kilenc hónapjában 2,5%-kal erősödött, ezen belül az euróhoz képest mintegy 3%-os volt a felértékelődés mértéke, a dollárhoz képest pedig 0,4%-os gyengülés következett be.
Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján – 2010. január–novemberben 1305 milliárd forint volt, mintegy 180 milliárd forinttal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Az államháztartás egyenlegében tapasztalt romlás a központi költségvetésben végbement folyamatokkal magyarázható, amelynek 1283 milliárd forintos deficitje 369 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbit.
A legnagyobb alrendszert jelentő központi költségvetés bevételei közel 7,3 billió forintot, kiadásai pedig
több mint 8,5 billió forintot tettek ki; a bázisidőszakihoz képest a bevételek lényegében változatlanok maradtak, a kiadások pedig 4,6%-kal nőttek. A másik két alrendszer egyenlege ezzel szemben javult, a társadalombiztosítási alapok esetében keletkezett 101 milliárd forintos deficit 87 milliárd forinttal kevesebb a 2009. január–novemberinél, míg az elkülönített állami pénzalapok 79 milliárd forintos szufficitje a mérleg 102 milliárd forintos javulása révén állt elő.
A foglalkoztatottak száma 2010. augusztus–októberi adatok alapján a 15–64 éves korosztályban 3 millió 792 ezer főt tett ki, ami 35 ezer fővel (0,9%-kal) meghaladta az egy évvel korábbit. A növekedés szinte teljes egészében a női foglalkoztatottak körében tapasztalható létszám¬emelkedés következménye, mivel a férfi munkaerő száma gyakorlatilag megegyezett a 2009. augusztus–októberivel. Egy év alatt a foglalkoztatási arány 0,4 százalékponttal, 56%-ra emelkedett.
A munkanélküliek száma – ugyanebben a korosztályban – csökkenő ütem mellett egy év alatt összességében 27 ezer fővel, 465 ezerre nőtt. A létszámnövekedés mindkét nemet közel azonos mértékben érintette. A munkanélküliségi ráta 10,5%-ról 10,9%-ra emelkedett. Ezen belül a 15–24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája egy év alatt 0,8 százalékponttal, 26,9%-ra mérséklődött.
A legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma 2010. január–októberben 2 millió 699 ezer fő volt, 34 ezer fővel több az egy évvel korábbinál. A költségvetési szférát – főként a közfoglalkoztatási formában dolgozók számának növekedése révén – 3,7%-os emelkedés, a versenyszférát stagnálás jellemezte.
2010. január–októberben a bruttó átlagkereset – a számviteli nyilvántartások alapján – 200 700 forintot, a nettó átlagkereset 131 700 forintot tett ki, vagyis a bruttó nominális átlagkereset 2,3%-kal, a nettó 7,9%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A reálkereset – a fogyasztóiár-index 5%-os növekedése mellett – 2,8%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál.
A fogyasztói árak novemberben az októberivel egyező mértékben, 4,2%-kal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. Az áralakulásra a bázisidőszaki folyamatokon túl főként a háztartási energia, valamint az élelmiszerek átlagosnál nagyobb arányú áremelkedése gyakorolt jelentős hatást.Január–novemberben a fogyasztói árak átlagosan 4,9%-kal voltak magasabbak, mint 2009 tizenegy hónapjában. Legnagyobb mértékben, 9%-kal az egyéb cikkek, üzemanyagok, valamint 8,6%-kal a szeszes italok, dohányáruk drágultak. Az élelmiszerek árszínvonala a június óta gyorsuló áremelkedés következtében az év első tizenegy hónapjában 2,8%-kal nőtt. A háztartási energia 6,1%-kal, a szolgáltatások 4,5%-kal drágultak. A tartós fogyasztási cikkek fogyasztói ára lényegében a tavalyi szinten állt, a ruházkodási cikkek árai pedig csekély mértékben csökkentek (–0,5%).