Margat: „Akkor és most – magyarok a világ legnagyobb keresztes várában”

Romjaiban is lenyűgöző Margat vára.Margat – arabul Qalaat al-Marqab („az Őrhely”) – a Szentföld legnagyobb keresztes lovagvára, a Szent János Ispotályos Rend egykori erődje Bánjász közelében, Szíriában; építését 1062-re teszik. 

Négy évvel ezelőtt a szír kormány megnyitotta Margatot a kutatás számára, és a munkálatokra a nemzetközileg is elismert szíriai–magyar régészeti missziót (SHAM) kérte fel, amelynek vezetője Major Balázs arabista, régész. A feltáráson 15–25 önkéntes régész, művész, kutató és diák dolgozik lényegében minden állami támogatás nélkül. Az «Akkor és most – magyarok Margtban» kiállítás alapvető célja, hogy megismertesse a misszió munkájának eredményeit és ennek kapcsán hazánk történetének európai szempontból is egyik legfontosabb időszakát a látogatókkal. 

Margat csodája: belülről.A keresztes hadjáratok sorozata (12.–13. század) a középkori Európa legnagyobb horderejű katonai és ideológiai mozgalma volt. A mozgalomban minden európai hatalom képviseltette magát. A keresztes hadjáratok kora (különösen a 13. század fordulója) az Európa-szerte ismert és elismert Magyar Királyság fénykora volt. Az eredetileg bizánci császárnak nevelt III. Béla és fia, II. András uralkodása alatt hazánk aktívan is bekapcsolódott a keresztes hadjáratok jelentette összeurópai mozgalomba: 1217–18-ban saját királya vezetésével önálló sereget küldött a Közel-Keletre. II. András szentföldi útján felkereste a korabeli keresztes államok legnagyobb erődjét, az Antiochiai Hercegségben álló Margat várát, és tetemes évjáradékot rendelt a vár fenntartására „örökkön örökké”. Így, ha ez a 23 kg ezüstöt kitevő évjáradék rendszeresen megérkezett, a világ egyik leghíresebb, johannita kézben lévő keresztes vára részben magyar pénzből épült. 

A szíriai–magyar régészeti misszió a magyar tudományos élet és felsőoktatás szinte minden fontos szakintézményéből delegált kutatókkal és diákokkal az egyik legnagyobb és legösszetettebb, külföldön dolgozó magyar kutatócsoport, melynek munkáját a közhasznú SHAM Kulturális Alapítvány koordinálja. Az UNESCO-világörökségre felterjesztendő margati várban eddig folytatott magyar kutatások számos fontos és látványos eredményt hoztak (pl. a világ legnagyobb keresztes freskóciklusának a felfedezése) és intenzív nemzetközi érdeklődés középpontjában állnak.

A kiállítás időtartamára a szíriai kulturális minisztérium engedélyével a feltárások anyagából néhány tárgy pontos másolata is érkezik Szíriából. A budapesti tárlatot a közönség február végéig láthatja.