Új korszak kezdődik: mire számíthatunk a 2026-os labdarúgó-világbajnokságon?

Június 11-én, Mexikóvárosban a Mexikó–Dél-Afrika mérkőzéssel kezdődik a 2026-os labdarúgó-világbajnokság, amely minden korábbinál nagyobb lesz: 48 válogatott, 104 mérkőzés, három rendező ország. A VB több, mint egy hónapig, július 19-ig tart az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban. A torna több szempontból is történelmi: először lesz három társrendezője, először szerepel 48 csapat a mezőnyben, és először 104 mérkőzés dönt a végső győztesről. A nyitómeccset Mexikó játssza Dél-Afrika ellen Mexikóvárosban, a döntőt pedig július 19-én rendezik New York New Jersey stadionjában

A legnagyobb változást a lebonyolítás hozza. A 48 csapat 12 négyes csoportba került, ahonnan az első két helyezett mellett a nyolc legjobb csoportharmadik is továbbjut a legjobb 32 közé. Ez első ránézésre növeli a nagycsapatok biztonságát, mert egy rosszabb nyitány után is maradhat javítási lehetőség. Ugyanakkor a mezőny szélesedése és az egyenes kieséses szakasz kibővülése azt is jelentheti, hogy több középerős válogatott marad versenyben hosszabban, és egy jó sorozattal messzebbre juthat, mint a korábbi vb-ken.

A papírforma alapján nehéz nem a hagyományos elit felé nézni. A FIFA április 1-jei világranglistáját Franciaország vezette, mögötte Spanyolország és a címvédő Argentína állt. Ez önmagában nem dönt el semmit, de azt jelzi, hogy a rajt előtt ez a három válogatott biztosan az első számú esélyesek közé tartozik. Franciaország keretének mélysége, Spanyolország szervezettsége és Argentína tornarutinja olyan tényező, amelyet egy hónapos világbajnokságon nehéz ellensúlyozni.

A szűkebb élmezőnyhöz tartozik Brazília is, amely ugyan régen nyert világbajnokságot, de a vb-n mindig külön súlya van. A brazilok ráadásul nem kaptak könnyű csoportot: Marokkó, Skócia és Haiti ellen kezdenek. Ez nem tűnik életveszélyes kvartettnek, de annyira kellemetlen, hogy már a csoportkörben kiderülhet, mennyire stabil a dél-amerikai együttes. Marokkó a 2022-es vb elődöntőse volt, vagyis papíron itt is megvan a lehetőség arra, hogy egy afrikai csapat komolyan beleszóljon a kieséses szakasz képébe.

A házigazdák közül Mexikó kapja a legnagyobb figyelmet a nyitómeccs miatt, az Egyesült Államok és Kanada pedig a hazai közeg előnyében bízhat. Ez önmagában nem tesz senkit vb-favorittá, de a saját környezet, az utazási terhelés ismerete és a közönség támogatása a csoportkörben sokat érhet. A kérdés inkább az, hogy a három rendező közül lesz-e olyan, amelyik nemcsak a továbbjutást, hanem egy komolyabb menetelést is össze tud rakni. Ebben a pillanatban az amerikaiak tűnnek a leginkább képesnek egy vártnál hosszabb szereplésre, de ez inkább óvatos latolgatás.

Az új vb egyik izgalma, hogy több újonc is érkezik a tornára. A Zöldfoki-szigetek, Curaçao, Jordánia és Üzbegisztán először jutott ki világbajnokságra. Közülük nem feltétlenül kell negyeddöntőst várni, de az ilyen csapatok gyakran átrajzolják a csoportok dinamikáját. Egy döntetlen vagy egy váratlan győzelem elég lehet ahhoz, hogy egy nagyobb névnek ne az a továbbjutási út jusson, amelyet előre elképzelt.

A torna egyik kulcsszava ezért alighanem a kitartás lesz. Nemcsak az számít, melyik válogatott legerősebb a kezdőcsapatát nézve, hanem az is, ki bírja jobban a hosszú menetet, a rotációt és a sűrű programot. A 104 meccses vb-n a keret és a fegyelmezett játék még fontosabb lehet, mint korábban. Ez megint a legnagyobbaknál jelenthet előnyt, de az is elképzelhető, hogy éppen a feszesebben szervezett, kevesebb sztárra építő együttesek profitálnak belőle.

Ha most, a rajt előtt jósolunk, akkor Franciaország, Spanyolország, Argentína és Brazília egyértelműen esélyes, mögöttük jöhet az a kör, amelynek egy jó sorsolás és két-három erős kieséses meccs már egészen komoly távlatot nyithat: ide sorolható többek között Németország, Anglia, Portugália vagy akár egy jól összerakott afrikai vagy dél-amerikai válogatott. A 2026-os vb valódi kérdése nem az, lesznek-e meglepetések, hanem az, hogy az új rendszer csak színesebbé teszi-e a tornát, vagy valóban közelebb engedi a közvetlen élmezőnyhöz a második vonalat is.

Felhasznált fő források: