Forrás: Facebook Az EU Külügyi Tanácsa május 27-28-án a ciprusi Limasszolban egy „Gymnich-tipusú” informális ülést tart. Ezek azok az ún. „pulóveres” ülések, ahol informális keretek között, asszisztensek nélkül, kötetlenül vitathatják meg a legfontosabb kérdéseket a külügyminiszterek, de döntéseket nem hoznak, legfeljebb előkészítenek. A mostani találkozó legfontosabb témája egy lehetséges EU békemisszió az orosz-ukrán háborúban. Már a téma felvetése is tektonikus változást jelez az EU külpolitikájában. Edidg ebben a kérdésben az EU-nak nem volt önálló álláspontja, az ukrán vezetésre bízta a tárgyalásokat és az ő álláspontjukat támogatta. Ha most valóban egy békeközvetítésről döntenek, akkor feladják a korábbi, az ukrán álláspontot feltétel nélkül támogató politikájukat. Úgy tűnik, hogy most erre készülnek.

Ezeknek a terveknek határozott lökést adott Putyin elnök javaslata, aki Schröder ex-kancellárt nevezte meg lehetséges közvetítőnek. Őt persze az EU nem fogadja le, hiszen Schröder hosszú időn át Putyin fizetési listáján élt, tegyük hozzá luxus javadalmazással. Ugyanakkor megerősíti azokat a moszkvai híreket, hogy az orosz vezetéből egyre többen szorgalmazzák a háború lezárását. Ráadásul az amerikai közvetítések kudarcba fulladtak, Rubio külügyminiszter is meglehetősen szkeptikusan nyilatkozott erről legutóbb a NATO külügyminiszteri tanácskozásán.

Tehát most van egy momentum, amit az EU szeretne megragadni. Egyesek már túlságosan előre is siettek és konkrét nevek is forognak a tárgyalásvezetői poszt kapcsán. Legtöbben Angela Merkelt és Mario Draghit emlegetik. Mindkettőnek vannak támogatói és ellenzői. Merkelt nem csak Merz kancellár ellenzi a közöttük meglévő régi ellenszenv miatt, de az ukránok sem bíznak benne (ő ellenezte a leghatározottabban Ukrajna NATO-felvételét 2008-ban ill, az általa közvetített Minszk 2 sem számít egy sikertörténetnek, túlságosan engedékeny volt mindig az oroszokkal szemben), Draghinak pedig nincs igazi tapasztalata, háttértudása a konfliktussal ill. a tárgyalófelekkel kapcsolatban.

Kaja Kallas külügyi főképviselő igyekszik lehűteni a várakozásokat. Sietett kijelenteni, hogy most nem arról kell beszélni, hogy ki képviseli az EU-t ezeken a tárgyalásokon, hanem arról, hogy mit képviseljenek ott. Tehát arról, hogy legyen egy önálló poziciója az EU-nak a háború lezárása ügyében – ez tehát az igazi újdonság ebben.

A háborút szeretné lezárni minden érintett: Ukrajna már korábban jelezte, hogy lezárná a háborút, de biztonsági garanciákra van szüksége. Oroszország hivatalos álláspontja háborúpárti (azt állítják, ha a követeléseiket nem fogadják el, akkor elérik a háborúval), de a”back channel” információk itt is arra utalnak, hogy már szeretnének arcmentéssel kilépni a háborúból. Európa is nagyon szeretné, ha lezárulna a konfliktus végre. Az persze egyáltalán nem mindegy, hogy milyen eredménnyel.

A legkézenfekvőbb megoldás egy tartós fegyvernyugvás lenne, a jelenlegi frontvonal mentén. A biztonsági garanciák kérdése továbbra is nyitott, márpedig enélkül aligha lesz tartós a fegyvernyugvás. Kiváncsian várjuk, hogy mire jutnak az EU külügyminiszterek Limasszolban

A szerző külügyi szakértő, volt államtitkár és nagykövet