Röviddel a rendszerváltás után, húsz évvel ezelőtt, 1993. decemberében egyhangúlag, az összes parlamenti párt támogatása mellett fogadták el az önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyező kasszák működését szabályozó Pénztártörvényt. Az önkéntes kasszák jelenleg 2,3 millió tagot számlálnak, közel 1000 milliárd tagi vagyont kezelnek, évente 130 milliárd forint bevételt realizálnak. A szektor adatai bizonyítják, hogy a húsz évvel ezelőtt megszavazott törvény elérte a célját, mely szerint ma az önkéntes pénztárak a társadalombiztosítás után a második legnagyobb olyan biztosító intézmény, ami tagjai részére nyugdíj-, egészség vagy segélyező szolgáltatást nyújt.
Az önsegélyező és egészségkasszák első megtorpanását a tagok által igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások 2006. évi törvényi korlátozása, a nyugdíjkasszákét pedig a 2008. évi pénzügyi válság, okozta. A 2010. évi szigorításra pedig, amely kivetette az önkéntes pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás utáni 25%-os különadót, mindhárom pénztártípus azonnali bevételcsökkenéssel reagált.
Az elmúlt ciklusban a munkáltatói befizetéseket folyamatosan terhelte cafeteria-adó, melynek következtében az önkéntes pénztári szektor addig dinamikus, nem ritkán évi 50%-os növekedést felmutató fejlődése helyett a stagnálás és a csökkenés lett a jellemző. A Független Pénztárszövetség becslése szerint a kasszák bevétele az idén alig éri el a 120 milliárd forintot, ami a tavalyi adóteher növeléssel áll összefüggésben. A munkáltatók nem tudták növelni a kifizethető keretet, így ebből fizették ki az adót, és rövidítették meg egyúttal a munkavállalók juttatásait.
A dolgozónként jellemzően 3-4 ezer forintos munkáltatói tagdíjak után a kormány a múlt négy évben 84 milliárd forint adót szedett be. Ez a 84 milliárd forint az a forráskivonás, ami már most hiányzik az egészségügyből, és majd hiányozni fog a nyugdíjrendszer finanszírozásából. A széles nyilvánosság nem is tudja, hogy a költségvetés milyen célra és hogyan használta fel ezeket az adóforintokat.
Dr. Lukács Marianna, a Független Pénztárszövetség elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi docense figyelmeztet arra, hogy ha a pénztárakra vonatkozó adószabályokban nem történik érdemi enyhítés, az idei mutatók akár negatív trendfordulót is jelezhetnek. Nem csupán arról van szó, hogy a húsz év alatt a semmiből megteremtett, az öngondoskodás jelképévé vált pénztári szektor idővel nem tudja majd a magyar társadalombiztosítás egyenetlenségeit kisimítani, hanem sokkal inkább arról, hogy az önkéntes kasszák megnyirbált bevételei és szolgáltatásai már most 2,3 millió elégedetlen pénztártagot eredményeztek.