(Írta: SzéF Az orosz kormány az ukrajnai támadás után több nyugati és hazai kutatóintézetet külföldi ügynökké nyilvánított, vagy blokkolt. A leghitelesebb felmérő szervezet továbbra is az immár 30 éves Levada Központ, ami augusztusban részletes kérdéssorokban vizsgálta az orosz lakosság viszonyulását az elnökhöz, a háborúhoz és saját egyéni életéhez. Ebből az derül ki, hogy az oroszok többsége támogatná a kelet-ukrajnai területek csatolását az Orosz Föderációhoz.
Az oroszok kétharmada úgy véli, hogy Ukrajna keleti vidéke feltétlenül felszabadul a ‘kijevi elnyomás’ alól és kiszakad Ukrajnából. Azt követően Zaporizzsjának és Herszonnak is Oroszország részévé kell válnia (annexió), vagy független államokat, esetleg államszövetséget kell alkotniuk. Az orosz közvélemény támogatja egy népszavazás megtartását ezekben a régiókban, hasonlóan ahogy a Krímben is történt 2014-ben.
A donyecki területen már meg is hirdették egy népszavazás haladéktalan megtartását, ami viszont nem önállóságot, hanem az Oroszországhoz való csatlakozást vetné fel. Ebben az esetben Oroszország arra hivatkozhatna a továbbiakban, hogy Ukrajna már közvetlenül őt támadja. Megoszlanak a vélemények, hogy ez pánikjelnek számít-e, vagy éppen ellenkezőleg a Kreml teljes eltökéltségét mutatja.
Jake Sullivan, amerikai elnöki főtanácsadó szerint Vlagyimir Putyin a teljes mozgósításra készül. Több jel mellett erre utalnak azok a várakozások is, hogy mostantól a sorköteles orosz férfiak (18–65 év közöttiek) nem hagyhatják el az Orosz Föderáció területét, aminek pedig a lehetőségét vagy szükségeségét korábban kizárta.
Amúgy a hazai lakosság nem türelmetlen, és 72%-a osztja Putyin elnök vélekedését, hogy Oroszországnak nem sürgető a háború lezárása. Eszerint az ország katonai kapacitásai sokszorosan elegendők a katonai győzelemhez, ezért a diplomáciai megoldások várhatnak a sorukra. Az államfő Szamarkandban, a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcsértekezletén illúziónak nevezte, hogy Ukrajna győztesen kerülhet ki a háborúból, és maga Zelenszkij ukrán elnök sem értékeli túl az ősz eleji katonai sikerek súlyát.
A téli hadműveletek sorsa szerinte jórészt azon múlik, hogy a nyugati fegyverzetek és más katonai eszközök milyen ütemben és mennyiségben érkeznek, mivel Ukrajna saját erői nem elegendők a támadó erők teljes kiszorításához.
Továbbra is többségi az oroszok negatív viszonyulása az USA-hoz, az EU-hoz, Észtországhoz és Ukrajnához. Utóbbi esetében a pozitív csúcs 1999-ben volt 72%-kal, jelenleg csak 21. Leginkább Kínát és Belaruszt említik barátként, de a Grúziával és Törökországgal szembeni érzelmek is inkább kedvezők. Utóbbi ismét orosz fegyvervásárlásokról tárgyal (S-300 légvédelmi rendszer), és a két vezető barátságosan viselkedett egymással legutóbb Szamarkandban, ahol viszont Kína és India nem mutatott lelkesedést a háború folytatása iránt.
(Az elemzés folytatása itt; tessék kattintani!)
