Nem csupán a Reuters, hanem rajta kívül mind több forrás – a többi között a Közép-Kelet-Európával foglalkozó, berlini székhelyű, Moszkvában, Prágában és Londonban, Ázsiában, Afrikában is szerkesztőségeket működtető bne Intellinews is – cáfolja azt a Financial Times által megszellőztetett hírt, ami szerint a magyar kormány és az Európai Bizottság megállapodott volna a befagyasztott uniós pénzek feloldásáról egy olyan alkuban, amelyben az Orbán-kormány engedélyezné az Ukrajnának szánt 50 000 millió eurós támogatás odaítélését, és beleegyeznék Ukrajna felvételébe is az Európai Unióba – cserébe a 13 000 millió eurós,  Magyarországnak ígért forrásokért, és amit még november végén folyóstana Brüsszel.

Ez az írás is a cseh Věra Jourová uniós biztos cáfolatára építi információit. A magyar kormány azt állítja ugyan, hogy még július közepén biztosította Brüsszelt az úgynevezett szupermérföldköveknek tekintett 21 feltétel teljesítéséről, azonban az ennek ellenőrzésére kiszabott három hónap mellett további két hónap áll még a rendelkezésére, hogy a pénzek folyósításáról döntsön.

Stefan de Keersmaecker, bizottsági szóvivő azt mondta, hogy az igazságszolgáltatási reformok tényleges megvalósításának még vannak nyitott kérdései, amiket a múlt héten meg is küldött a Fidesz-kormánynak. Ezekre egyelőre nem kapott választ a kormánytól, amiből következik, hogy az idén aligha lát pénzt a kormány még pozitív megítélés esetén sem.

A cikk egyébként a Navracsics sajtótájékoztatóján elhangzottakból is idéz, miután a miniszter cáfolta, hogy a két ügy – mármint Ukrajna és a magyar uniós pénzek – össze lenne kapcsolva, de azt beismerte, hogy mindkét témakörben még mindig folynak a tárgyalások Brüsszellel. A miniszter azonban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az év végéig megérkeznek az uniós források.

Mindezt a bizonytalanságot megerősíti Justin Spike-nak, az AP budapesti tudósítójának az írása is, miután a magyar külügyminiszer bejelentette: az Orbán-kormány továbbra is blokkolja az Ukrajnának szánt segély folyósítását, mert nem elégedett Kijevnek az OTP ügyében hozott legfrissebb döntésével, ezért hiába veszi le az oroszok háborúját finanszírozó magyar nagybankot az uniós szankciós listáról.

Szijjártó meghívta az ukrán korrupcióellenes hatóság képviselőjét Budapestre, hogy saját maga győződjék meg a körülményekről, s erről írásbeli egyezmény is szülessék – adott számot a fejleményekről az amerikai Times Union és a San Francisco Chronicle is. Kijev ugyanis azzal érvel, hogy a magyar pénzintézetnek továbbra is vannak működő fiókjai Oroszországban, mindenekelőtt Moszkvában, ily módon a bank a háborút is finanszírozza. Szijjártó ugyanakkor nemcsak átmeneti elbírálást, hanem az OTP végleges levételét követeli listáról – nem csupán a pénzintézetét, hanem négy csúcsvezetőjét is.

Szijjártó nem válaszolt az AP amerikai hírügynökség megkeresésére, hogy milyen további érvekkel szolgálna a kérés teljesítésekor.

A Fidesz alapította European Conservative, aminek már Bécsben, Londonban, Rómában, Berlinben és Brüsszelben is van szerkesztősége, azt állítja, hogy Brüsszel a Varsót és Budapestet támadó folytonos kritikája ismét közelebb hozza egymáshoz a két országot – az Ukrajna kérdésében kezdetben különböző álláspontjai ellenére is. Erre persze most az október 15-i lengyel választások adnak magyarázatot, hiszen Varsónak, mindenekelőtt pedig a kormányzó PiS-nek, azaz a Jog és Igazságosság pártnak is célja az ország szuverenitásának hangsúlyozása. A cikk inkább a két ország kapcsolatára vonatkozó magyar restaurációs törekvéseket, mint tényszerűséget tükröz.

Kiadta a Freedom House a „Szabadság az interneten” témájú legfrissebb nemzetközi értékelését, s benne természetesen a hazánkra vonatkozó megállapításokat is. Viszonylag elfogadható az internetszabadság Magyarországon, azaz részben szabad, ám az internetes fenyegetések száma megnőtt. A kormány próbálkozik ugyan tartalmi korlátozásokkal, de sokkal inkább koncentrál az elektronikus és a nyomtatott, mint a digitális médiára, amit a Vodafone-ban szerzett többségi (70%-os) tulajdonlással is igyekezett konszolidálni.

Aggasztó viszont a független online sajtóorgánumok elleni kíbertámadások egyre gyakoribbá válása, utalva itt a 2023 áprilisától nyilvánvaló rendszeres túlterheléses támadásokra (ami a többi között a 23. évfolyamában járó Infovilág szerkesztőségét is súlyosan érintette – a szerk megj.). A médiahatóságot ért kiritka az egyik legsúlyosabb a sok közül, mert a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság továbbra sem működik független intézményként – állapítja meg a Freedom House.

Emiatt Magyarország a maximálisan adható 6 pont harmadát, azaz mindössze kettőt kapott. A részértékelések összesítéséből a megkapható 100 helyett Magyarországnak 69 pont jutott.