A Magyarországgal kialakult feszültség forrpontra juthat – írja a Budapest helyett Brüsszelben tartott uniós külügy- és védelmi miniszteri találkozó kapcsán az EurActiv hírportál, azt azonban egyáltalán nem fejti ki, hogy konkrétan mi következhet abból, ha úgymond forrpontra jut a feszültség.

A cikk áttekinti Orbán Viktor kormányának friss, illetve ma is időszerű viselt dolgait, így azt, hogy a magyar miniszterelnök a soros EU-elnökség átvétele után néhány nappal önjelölt békeközvetítőként olyan benyomást igyekezett kelteni, mintha képes lenne elintézni bizonyos ügyeket Oroszországgal, illetve Kínával, aztán a Lukoil orosz olajtársaság elleni ukrán szankciós intézkedéssel szemben hangoztatott magyar – valamint szlovák – ellenkezést, illetve az orosz és belarusz állampolgárok Magyarországra történő beutazási szabályainak lazítását. És mindemellett Magyarország, ahol csak teheti, gátolja Ukrajna uniós támogatását. Ez utóbbi tény kapcsán az EurActiv azt valószínűsíti, hogy a következő hónapokban tovább romlik a légkör, hiszen Budapest csaknem másfél éve blokkolja a Kijevnek szánt katonai támogatás nyolcadik részletének az uniós jóváhagyását, és az sem valószínű, hogy egyhamar pecsétet üthetnek az Oroszország és Belarusz elleni szankciós intézkedések 15. csomagjára.

A portál ugyanakkor megpendíti: bár az Európai Bizottság rendszerint óvakodik a konfliktusoktól, az elképzelhető, hogy ha a tél közeledtével még inkább kiterjednek az ukrán polgári lakosság és az infrastruktúra elleni orosz támadások, a brüsszeli testület mégis rászánja magát a politikai erőpróbára. Budapest szembenállására ugyanakkor ösztönzően hat a határozott fellépés hiánya egyes európai vezetők részéről – írja az EurActiv, és idézi Marija Golubjovát, az Európai Politikai Elemző Központ – a CEPA – szakértőjét, aki szerint főként Német- és Franciaország gyengesége az oka annak, hogy ekkora nagy tér nyílik Orbán Viktor politikája előtt.

A Politico amerikai portál európai kiadása szerint az Eurózónát irányító Paschal Donohoe – aki egyébként az ír kormány közkiadásokért felelős minisztere – a jövő héten dönt arról, lemondják-e a zóna pénzügyminiszteri találkozójának a jövő hónapban Budapestre tervezett megrendezését, ami megint csak amiatt vetődött föl, hogy az uniós partnerek számára zavaróan hat a magyar kormányfő túlzott kötődése Oroszországhoz. A szeptember 13-i találkozó egyelőre hivatalosan ott szerepel az esemény-előrejelzések között, miként a szeptember ötödikére-hatodikára beütemezett tisztviselői szintű előkészítő ülés is.

Ugyanakkor már több tagállam minisztere megüzente, hogy ha a magyar fővárosban rendezik meg a találkozót, akkor ő személyesen nem megy el. Köztük van Christian Lindner, a német pénzügyi tárca vezetője. Rajta kívül az észt, a litván és a finn miniszterről lehet tudni a Politico szerint, hogy ilyen értelmű szándékát jelezte.

Az ír szakminiszter ezekben a napokban intenzíven konzultál hivatali partnereivel, valamint a brüsszeli Bizottsággal is, ami egyébként már tájékoztatást adott arról, hogy biztosi szinten nem, csupán tisztviselőkkel hajlandó részt venni Magyarországon tartandó uniós rendezvényeken.

Mit szól ahhoz Brüsszel, hogy Ukrajnában megtiltották az Oroszországhoz kötődő ortodox egyházzal való együttműködést a vallási szervezetek számára? Összeegyeztethető-e ez a törvényi rendelkezés a vallásszabadsággal? – tette föl a kérdést a Deutsche Welle német közmédia-intézmény az unió illetékesének. Peter Stano, az Európai Bizottság szóvivője szerint az ukrán hatóságok általánosságban véve tiszteletben tartják a vallásszabadsághoz fűződő jogot. Brüsszel tudomásul vette azt, hogy Kijev nemzetbiztonsági okokból jogi lépéseket tett az Ukrajna elleni orosz agressziót és háborút támogató moszkvai patriarchátus felügyelete alá tartozó ortodox egyházzal szemben – közölte a brüsszeli szóvivő. 

„Amerika veszélyben van, ennek fő okozója a Biden–Harris-kormányzat, az ukránok kurszki támadása pedig újabb világháborúval fenyeget” – mondta Donald Trump, ezúttal Detroitban, és – mint az a Frankfurter Rundschau beszámolójából kitűnik – ehhez hozzátette, hogy a világégést csak ő tudja megakadályozni. Mindebben sok újdonság nincs, de amit Trump felhozott állításának alátámasztására, azt nekünk, magyaroknak mindenképpen érdemes rögzítenünk. Egyik kijelentése ugyanis a következő volt: Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatott beszélgetésén is felvetődött, az a baj, hogy az Egyesült Államokat nem tisztelik eléggé a világban.

Ő, Trump meg is kérdezte ezt a „jóembert” – mármint Orbánt, idézet Trumptól –, hogy miért van szerinte olyan sok konfliktus a világban. Mire a magyar kormányfő azt válaszolta: azért, mert jelenleg nem Trump elnök az Egyesült Államok elnöke.