Az Európai Unió energiapolitikájának legfőbb célja 2030-ra, hogy addigra a tagországok 30 százalékkal csökkentsék elsődleges energia-felhasználásukat, valamint 40 százalékkal mérsékeljék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezeket a célokat Magyarországon már pusztán a családiház-állomány szigetelésével is elérhetnénk, ráadásul akár felére csökkennének a fűtési költségek. A téma aktualitását az adja, hogy 1998 óta március 6. az energiahatékonyság nemzetközi napja.
A magyar családiház-állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a fajlagosan legtöbbet fogyasztó tíz EU-tagország között van. Ennek egyik oka, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult, korszerűtlen. Épületeink fenntarthatósága leginkább hőszigetelés révén javítható. A levegőt erősen szennyező és így az egészségünket is romboló közlekedési és fűtési módok, illetve az egyre dráguló energiaárak mára nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság már nem csupán anyagi kérdés.
Hazánk energiafogyasztása az ezredforduló óta nem változott érezhető mértékben. Leginkább a megújuló energia arányának növelését tekintve vagyunk hátrányban az EU többi tagállamához képest, hiszen ott a teljes energiamennyiségnek átlagosan már 34 százaléka származik megújuló forrásból, itthon ez az arány mindössze 13 százalék.
Európában a hűtő- és fűtőberendezések rengeteg energiát fogyasztanak, a hűtés és fűtés együttesen az EU energia-felhasználásának a fele. A Knauf Insulation felmérése szerint egy átlagos magyar háztartás energia-felhasználásának háromnegyede a fűtést és a hűtést szolgálja. Az EU-ban átlagosan 10-ből 3 lakóépület szigetelt, hazánkban az arány csak 10:2. Vagyis a legnagyobb energiamegtakarítást otthonaink korszerűsítésével, szigetelésével lehetne elérni.
Magyarország már az épületállományának teljes körű szigetelésével képes lenne teljesíteni az Európai Unió 2030-ra előirányzott energiahatékonysági célkitűzéseit.
Egy másik felmérésből az is kiderült, hogy regionális összehasonlításban sem állunk jól. Miközben a magyar családi házak 25–27 százaléka szigetelt, aközben az 1,4 millió osztrák családi ház négyötöde, az 5 millió lengyel ház háromötöde, a 800 ezer szlovák családi otthon több, mint harmada, az 1,5 millió cseh ház negyede kapott a hideggel és a meleggel szembeni védelmet.
Magyarországon a Knauf Insulation adatai szerint a lakosság 70 százaléka, azaz csaknem 7 millió ember él családi házakban. Ezeknek az ingatlanoknak a háromnegyede, mintegy kétmillió családi ház 1980 előtt épült, vagyis nagy részük energetikailag korszerűtlen. Az energiaárak világpiaci változása, a rezsiköltségek növekedése miatt különösen felértékelődik épületeink szigetelése. Egy családi ház szigetelésével akár felére csökkenthető az otthon energia-felhasználása.
A hőszigetelés ráadásul nemcsak télen, de nyáron is energiát takarít meg. Szakemberek számításai szerint: ha nem gondoskodunk családi házunk kellő szigeteléséről, akkor az elpazarolt energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik.
