Dunavecse–Öreg-hegy elnevezést kapta az az újonnan feltárt régészeti lelőhely, amit a Schneider Electric okosgyárának építését megelőző régészeti kutatás közben találtak a beruházás helyszínén a szakemberek. A munkák közben 202 objektumot dokumentáltak a régészek, valamennyi egy-egy őskori és római kori település maradványaihoz kapcsolódik. A feltárást végző Kecskeméti Katona József Múzeum szakemberei szerint az őskori, azon belül is a neolitikum időszakára visszavezethető település azért számít különösen értékesnek, mert a Duna–Tisza-köze és Bács–Kiskun megye területe nem bővelkedik ezen korszak emlékeiben. (A nyitó képen: kiváló állapotban fennmaradt szarmata fazék.)
Két település, egy őskori, azon belül is a kora neolitikum időszakára (időszámítás előtt 6000-5400) datálható település és egy római kori (i. u. 1-5. századi) szarmata település maradványait találták meg régészek Dunavecsén ott, ahol a Schneider Electric vállalat legújabb, 25 ezer négyzetméteres okosgyárát építi. A régészeti feltárás közben főként árkok, árokrendszerek és tárolóvermek, gödrök kerültek elő. A római kori település maradványai között egy épületet és egy kutat is feltártak.
Az őskori településen egy nagyon szabályos, rendezett település maradványait találták a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei. A leglátványosabb elem a munkaterületet észak-kelet–délnyugati irányban átszelő mély árok volt, ami telekhatárt, védelmi vagy vízelvezető szerepet egyaránt betölthetett. A helyszínen feltárt gödrök élelemtárolásra szolgálhattak. Ezen a területen a többi között nagy mennyiségű festett, díszített kerámiatöredéket, állatcsontot, őrlőköveket és pattintott kőpengéket találtak.
A neolit településrészlet azért különösen értékes, mivel a Duna–Tisza közén és Bács–Kiskun megyében mostanáig nem találtak hasonló emlékeket ebből a korszakból – mondta Molnár Karola, a Kecskeméti Katona József Múzeum ásatásvezető régésze. A most feltár települést valószínűsíthetően az i.e. 6000-5400 között lakták, akkor az addig jellemző halászó, vadászó, gyűjtögető életmódot felváltotta a növénytermesztésen és állattartáson alapuló élelemtermelő gazdálkodás. A kor technikai újításai a csiszolt kőeszközök, az agyagból formált, kiégetett kerámiaedények és tárgyak, valamint a szövés, fonás eszközei voltak – valószínűsíthetően ezek maradványait találták meg az ásatás közben.
A Schneider beruházás közelében megtalált másik, jóval „fiatalabb”, római kori település lakói, a szarmaták egy iráni eredetű, nomád lovas nép tagjai voltak. A szarmaták az időszámításunk 1. századában érkeztek a Kárpát-medencébe és egészen az 5. századig nagy erőnek számítottak a térségben.
A régészek ezen a helyen is főként árkokat, árokrendszereket, méhkas alakú élelemtároló vermeket, egy kutat és egy földbe mélyített, szabályos téglalap alakú épületet találtak. A feltárt gödrök közül többnek vöröses-égetett betöltése van, ami arra enged következtetni, hogy már abban az időszakban ipari jellegű tevékenységet folytathattak a területen. Az ásatás közben előkerültek még állatcsontok és római kori szarmata kerámiatöredékek, Mind közül kiemelkedik egy kisméretű fazék, és egy szárnyas alakkal díszített római terra sigillata töredék, ami egy vöröses bevonatú, jó minőségű „luxuskerámia” volt abban az időben.
A leletanyagot a Kecskeméti Katona József Múzeumban helyezik el, a területen pedig a terveknek megfelelően folytatódik a Schneider Electric okosgyárának építése, ahol várhatóan jövőre kezdődik majd meg a termelés.
