Egy humanista zsidó férfiú emlékműve a kőszegi zsinagóga

Igazi építészeti kincs található Kőszeg belvárosának egyik meglehetősen csendes kis utcájában. A várköri telek két szélén emelt kiszolgálóépületek között keskeny út vezet a földsáv végén álló ékszerhez. Első pillantásra egy miniatűr, ógörög basziliké villan föl emlékezetünkben: emberközeli méreteivel és arányaival magára vonzza a szemlélődő tekintetét. (A szerző felvételeivel.)

Az említett oldalépületek valaha rabbiházak voltak, egyikükben hitoktatás folyt, a másik pedig a tanítók lakásai, és a mikve, a rituális fürdőhely volt. A háttérben emelkedő kéttornyú épület Kőszeg városa izraelitáinak imaháza, a zsinagóga.

A gyönyörű épülethez közelítvén a kövek patakján kelünk át; a kövek, kavicsok – ezt talán mindenki tudja – a zsidó ember számára a lélek halhatatlanságának, az öröklétnek jelképei.

A zsinagógát 1858–59-ben emelték, építtetője, Schey Fülöp nagykereskedő, majd bankár, korának legnagyobb helyi mecénása volt; szociális érzékenységű jótevő, aki a szabadságharc leverése után elszegényedett, sanyargatott magyarság segítésére áldozta vagyona nem kis részét. Minden lehetséges módon harcolt a hadisarc terheinek enyhítéséért.

Schey valójában aulikus, a Habsburg-házhoz hű kereskedő és pénzember volt, a nemesség, az arisztokrácia kedvelt bankára. Ferenc József királytól 1859-ben nemesi címet kapott. Később az uralkodó lovagi, majd a kiegyezés évében, 1867-ben bárói címmel ismerte el a város szociális intézményeit nagylelkűen támogató bankár jótékonysági tevékenységét.

Zsidóként elsőnek Schey Fülöpöt illették ilyen nagyvonalú elismerések hazánkban. Munkássága nyomán, jeles rabbik vezetésével a városban megélénkülhetett a zsidó hitélet. Kőszeg zsidóságának korában és mindörökre legjelesebb személyiségévé lépett elő.

A vészkorszakban, 1944-ben a város 104 zsidó lakóját – Szombathelyen át – Auschwitzba hurcolták, közülük mindössze tizenhatan tértek vissza…

Kőszeg városának jó ízléssel és teremtő fantáziával tervezett zsinagógája egyedi, városképi építészeti értéket képvisel. Középpontos szerkesztésű tömegével a balatonfüredi Kerek-templomra emlékeztet, amelyet 17 esztendővel előbb építettek a győri Fruhmann Antal tervei alapján. Mindkét templom a pantheonok világát idézi a maga sajátos, ám szerény léptékű, centrális belső terével.

A háromnegyed évszázadnyi elhagyatottság próbáit kiállt kőszegi épület 2020-ban, miután a Magyar Állam tulajdonába került, megmenekült végre a végső leromlás, megsemmisülés veszélyétől. Napjainkra a 19. század közepi gyöngyszem a gondos felújítás eredményéül újra megcsillantja külső és belső építészeti értékeit, a város romantikus építőművészetének legszebb épületeként.

Alighanem e kis beszámolót kiegészítő felvételek is bizonyítják a zsinagóga csodálatos értékeit, és megmutatják a felújítás szemet gyönyörködtető eredményét is.