Ukrajnának hálásnak kellene lennie mindazért, amit Magyarország tett, mert igencsak magas árat fizetett ezért a háborúért – emelte ki az ukrán Unian portál Szijjártó Péter reagálását arra az interjúra, amit Zelenszkij elnök adott külföldi lapoknak, és amiben a magyar kormánynak, mint NATO-tagországot képviselő kormánynak a háborús időkben tanúsított magatartását és álláspontját bírálta. Az ukrán elnök szerint Magyarország nem a NATO-elvárásoknak megfelelően reagált az oroszok háborújára. Szijjártó ezt a magas árat konkretizálta is, a háborúban elhunyt kárpátaljai magyarokra utalva.

A kritikus kijelentéseket értelmezve a Unian kitér a NATO főtitkárának váratlan kijevi látogatásán elhangzottakra, amikor Ukrajna leendő NATO-tagságára utalt, akkor úgy fogalmazott, hogy viszonylagos egyetértés van a tagországok között. Ukrajna pedig tudja, hogy Magyarország nem támogatja a NATO-tagságukat és ez ugyancsak viharos reakciókat keltett Kijevben.

Mint írják: Orbán a nyilvánosság előtt, a parlamentben is beszélt arról, hogy ehhez a lépéshez Oroszország hivatalos beleegyezésére is szükség van, megerősítve azt egy különálló jegyzékben. Az ukrán külügyminisztérium erre úgy reagált, hogy szuverén joga a maga útját járni, az ország szabadon dönthet arról, hova akar tartozni. A magyar politikusok véleményét e tekintetben pedig kifejezetten veszélyes játéknak tekinti az ukrán diplomácia, különösen azt, hogy Moszkva szeszélyétől tennék függővé az ország biztonsági garanciáit.

Zelenszkij elnök az interjúban elmondta, hogy az az ország, amelyik NATO-tagként Oroszország érdekeit védi és így szembe megy a szövetségi érdekekkel, az ne adjon tanácsokat Ukrajnának, hogy tagja legyen-e a NATO-nak, vagy ne.  

Szintén ukrán portál, a News Liga igyekszik magyarázatot találni arra, miért írta alá Novák Katalin nagy hirtelen a Magyar Honvédség vezérkari főnökének, Ruszin-Szendi Romulusznak a menesztését. Úgy vélik, ennek hátterében az áll, hogy kiszivárgott: a magyar kormány mégis csak segítéséget nyújt Ukrajnának azzal, hogy átengedte például a franciák helikoptereit.

Folytatja támadását a magyar kormány ellen az amerikai nagykövet – ezzel foglalkozik a francia–angol nyelvű Visegrád Post. A portál vasárnap tette közzé David Pressman beszédének az amerikai nagykövetségen, az ukrán–magyar panelbeszélgetésen elhangzott részleteit. Kiemeli például, hogy az Egyesült Államok azt akarja, legyen vége a háborúnak. Békét akar. „De a békét akkor érhetjük el, ha mindannyian összefogunk a háborút pártolók ellen, és hogy Putyin vonja vissza csapatait a vele szomszédos demokratikus országból.” A cikk külön kitér arra is, hogy az Egyesült Államok tisztában van a kárpátaljai kisebbségek nyelvoktatását ért sérelemével, ami aggodalommal tölti el, s kész az ukrán és magyar partnerekkel együttműködni a mindkét fél számára elfogadható megoldás végett.

Felsorolni is képtelenség, milyen nagy visszhangja van Ferenc pápa magyarországi útjának. Nyissátok ki a kapukat! – ezt emelte ki a Kossuth téren elhangzott pápai beszédből a német lapok többsége, köztük a Der Spiegel, amelyik óvatosan fogalmaz akkor, amikor azt írja, hogy talán Orbán Viktorra utalt Ferenc pápa, amikor arról beszélt, hogy a külföldiek előtt nem lehet bezárni a kapukat, ha azok segítségre szorulnak, ha azok szegények. A cikk 25 ezerre taksálta az eseményen megjelentek számát, s a kritikus hangvételű beszédet a tömegben végighallgatta Novák Katalin éppúgy, mint Orbán Viktor, illetve Karácsony Gergely, akivel a pápa külön találkozott is szombaton.

A beszámoló végül kiemeli, hogy a pápa annak ellenére vállalkozott a háromnapos magyarországi látogatásra, hogy pár hete bronchitis miatt három napig kórházban kezelték.

A spanyol El País szerint a háromnapos pápai vizit két fontos kérdés körül forgott: a menekültkérdés, illetve a szomszédban zajló háború. A lap cikkírója meg is jegyzi, hogy Orbán Viktor álláspontja e két kérdésben igencsak elmérgesítette a viszonyt Magyarország és az Európai Unió között. A 86 éves Ferenc pápa diplomatikusan igyekezett egyensúlyozni, amikor békét követelt és együttérzését fejezte ki Ukrajna iránt, ugyanakkor jelezte nyitottságát Moszkva felé is a párbeszéd lehetőségét előrevetítve.

Ennek egyik beszédes jelenete volt, amikor a moszkvai pátriárkát Budapesten képviselő Hilarion orosz metropolitával találkozva megcsókolta a keresztet, mintegy jelezve az orosz ortodox egyház iránti tiszteletét is.