Orbánék „magyarosítási hadat” üzentek a svájci cementgyártónak

Az Orbán-rezsim politikailag kockázatos sztriptízének nevezi Lendvai Pál a bécsi Der Standardban azt, ahogyan a magyar kormánymédia kapcsolati erőszak elkövetőjének, bosszúszomjas zsarolónak állítja be Magyar Pétert. A veterán publicista az eddig történtek ismertetésén túl tartózkodik a saját értékelő megállapításoktól, illetve jóslatoktól.

Azt írja, hogy a rendszer belső köreiből érkezett Magyar nagy tétben játszik, és azt reméli, hogy szombaton Budapesten százezer ember előtt jelentheti be új ellenzéki párt megalapítását. Kinek fog többet ártani? Az Orbán-rezsimnek vagy inkább a tehetetlen ellenzéknek? – kérdezi a veterán újságíró, politikai elemző, a magyarországi belpolitika legjobb nyugati ismerője.

A Politico című amerikai portál európai kiadása beszámol arról, hogy Kaja Kallas észt miniszterelnök – akit eddig nem hivatalosan a NATO-főtitkári poszt egyik elképzelhető várományosaként emlegettek, most bejelentette, hogy Mark Rutte távozóban levő holland kormányfőt támogatja az atlanti szövetség legmagasabb polgári tisztségének a betöltésére. A jelenlegi főtitkár, a norvég Jens Stoltenberg az idén távozik hivatalából.

Kallas nyilatkozata nagy előrelépés Rutte reménybeli megválasztásában, akinek az esélyei annak nyomán nőttek meg, hogy Krišjānis Kariņš lett külügyminiszter kénytelen volt lemondani, miután repülőutazási kiadásai kapcsolatban botrányba keveredett és megelégelte a kormány.

Ám a holland politikusnak, Ruttének még meg kell küzdenie Klaus Iohannis román köztársasági elnökkel, aki a múlt hónapban bejelentette, hogy pályázik a tisztségre, és hogy a szövetség nyerne, ha Európa keleti részéből érkező személy nyerné el a posztot.

A Politico felhívja a figyelmet arra, hogy Recep Tayyip Erdoğan török államfő a minap kifejtette, milyen feltételek mellett lenne hajlandó támogatni Ruttét. Ezek egyike, hogy a leendő NATO-főtitkár mutasson fogékonyságot a szövetség EU-n kívüli tagjai iránt. Az amerikai portál emlékeztet arra is, hogy Magyarország jelenleg ellenzi Mark Rutte pályázatát.

Hogyan ijeszti el Magyarország a külföldi vállalkozásokat? Orbán Viktor „magyarosítani” akarja a gazdaságot – írta a minap a svájci közszolgálati rádió és televízió, az SRF internetes oldala.

Magyarország a múlt évtizedekben jórészt a külföldi vállalatoknak köszönhette gazdasági növekedését – emlékeztetett a cikk szerzője, és kiemelte a német autógyárakat, az osztrák kiskereskedelmi hálózatokat, valamint a svájci cementgyártókat. Ennek alapján pedig megállapította: Svájcot is érintik azok a durva, erőszakos módszerek, amikkel a magyar kormány igyekszik rátenni a kezét a jövedelmező ágazatokra, elüldözni a külföldi cégeket. Idézte Pogátsa Zoltán közgazdászt, aki szerint a „magyarosítás” alatt részben a magyar állam, részben magyar vállalatok által történő átvételt kell érteni, de ez a törekvés nem minden ágazatban tapasztalható, így például nem érinti az autóipart. A brit Vodafone távközlési céget részben már államosították, és nagyon is megmutatkozik a „magyarosítás” az építőiparban. A svájci újságíró utalt Lázár János építésügyi miniszter kijelentésére, ami szerint Magyarországon nincs helyük e területen a külföldi vállalkozásoknak, illetve a külföldi építőanyagnak, és a magyar cégeket kell előnyben részesíteni az állami építési tervezéskor. A budapesti kormány nem állt az SRF rendelkezésére, amikor az érdeklődni próbált, miként reagálnak a szemrehányásokra.

Az SRF szerint az építőanyag előállításával foglalkozó, svájci székhelyű világcég, a Holcim, amelyre a magyar kormány nagy nyomást gyakorol, szintén nem hajlandó interjút adni, de a vállalat környezetéből származó kijelentések azt a benyomást tükrözik, hogy Magyarország már nem jogállam, és hogy Orbán Viktor kormányfő tönkreteszi az iparágat, csak hogy pénzt tudjon kisíbolni néhány oligarcha számára.

Magyarországon bányászati különilletéket sóztak a cementgyártók nyakába, a rendes bányaadó-kötelezettségen felül, valamint széndioxid-különadót is fizetniük kell. A Holcim berkeiben úgy mondják, hogy ezért csak ott fektetnek be, ahol az abszolút szükséges, de a számítások szerint 2034-re teljesen tönkremennek. Az EU szerint a különadók sértik a tulajdonhoz való jogot, a szabad tőkemozgás és a letelepedési szabadság elvét.

A Holcimmel bizalmas viszonyban levő források arról számolnak be, hogy állandóan adóellenőrök jelennek meg a cégnél, illetve megfélemlítő célú titkosszolgálati látogatók keresik fel az alkalmazottakat. A vállalat azonban védekezik a vádaskodások ellen, és az állami átvételi ajánlatokat visszautasítja, mert már túl sokat fektetett be azért, hogy évek elmúltával végre nyereségessé váljék.  

A hivatalos Svájc felháborodott – olvasható a közszolgálati médiaintézmény cikkében. Megkeresésükre azt az írásbeli választ kapták a svájci gazdasági államtitkárságtól, hogy az elmúlt években Magyarországon a befektetői klíma romlása tapasztalható, és hogy a magyar kormány részben diszkriminatív intézkedéseket hozott.

A kulisszák mögött azonban ennél is drasztikusabban fogalmaznak a svájci szövetségi kormányzatnál: azt állítják, hogy Magyarország megsérti a nemzetközi normákat és megállapodásokat, a svájci tiltakozó levelekre nem válaszol. Röviden: Svájc úgy érzi, hogy hülyének nézik – zárul a cikk.