A magyar alkotmánybíróság elkerülte, hogy a migráció miatt hasonló jogi vitába keveredjék az EU-val, mint Lengyelország, azaz nem vonta kétségbe az uniós jog elsőbbségét – írja a Financial Times. A kormány azonban ragaszkodik a szigorú bevándorlási politikához. Előzőleg sok szakértő azt várta, hogy valami hasonló döntés születik az igazságügyi miniszter kezdeményezésére, mint Varsóban, ahol a lengyel társintézmény nemrégiben azt mondta ki, hogy a közösségi jog egy része összeegyeztethetetlen a nemzeti szabályozással. Viszont a magyar határozat nyitva hagyja kaput további jogi kifogások előtt.
Orbán Viktor már jó ideje hadakozik, mert szerinte Brüsszel jogi eszközökkel mindinkább beleavatkozik az ország életébe. Az ellentét éleződik a választás közeledtével, mert a Fidesz kemény erőpróba elébe néz. Bárd Petra, a Közép-európai Egyetem (a CEU) részéről úgy értékeli, hogy az állásfoglalás támogatja a hatalom irányvonalát és kétségbe vonja az Európai Bíróság ítéletét a bevándorlók ügyében. Tartalmaz néhány rejtett aknát és fenntartja a lehetőséget, hogy a Fidesz később újra elővegye: „a hazai normák felülírják az uniós jogrendet”.
A szakértő a legaggasztóbbnak azt az érvet tartja, hogy fenn kell tartani a szociális környezetet a nemzeti önazonosság részeként. Mert a bíróságnak az emberi jogokra kell(ene) ügyelnie, és nem az a feladata, hogy az alkotmányos gúnyába öltöztetett intolerancia érveit szolgálja.
A Bizottság szóvivője az közölte, hogy még részletesen elemzik a magyar véleményt, de első ránézésre úgy látszik, az nem vonja kétségbe a közösségi jog primátusát. Laurent Pech, a londoni Middlesex Egyetem professzora azt mondja, az alkotmánybírók próbálták megőrizni azt, ami még megmaradt a hitelükből, ezért nem voltak hajlandóak felülbírálni az Európai Unió Bírósága hatalomellenes ítéletét, ami ritkán fordul elő, tekintve, hogy a testület tele van Orbán embereivel.
Kudarcot vallott a jobboldali-nacionalista Orbán-kormány az alkotmánybíróságnál, mert az úgy foglalt állást, hogy nem áll módjában felülvizsgálni az Európai Bíróság vitatott ítéletét, sem pedig ellenőrizni az uniós jog elsőbbségét – állapítja meg a német Die Zeit. A jelentés emlékeztet arra, hogy a miniszterelnök védelmébe vette az októberi lengyel döntést Brüsszel, illetve jó néhány tagállam bírálatával szemben.
A politikus jó ideje elutasítja a közös migrációs és menedékpolitikát. Ily módon a választási kampányban igyekszik jó pontokat szerezni. Emellett sok kritikát kap azért, ahogyan a sajtószabadsággal, az igazságszolgáltatással és a tudománnyal bánik.
Az erős demokrácia és a jól szervezett állam a titka, hogy egy kormány meg tudjon birkózni a koronajárvánnyal, de Magyarország nem ilyen, sőt! Ez derült ki a Bertelsmann Alapítvány felméréséből, ami 29 országban vizsgálta meg a helyzetet. A magyar mérleg azonban lesújtó: az Orbán-kabinet az utolsó előtti helyet érdemelte ki, mind a kormányzás, mind a demokrácia, mint a jogállam rugalmassága kapcsán, és csupán a gazdasági ellenállóképesség kategóriájában teljesített valamivel jobban: ott az 5. lett – hátulról.
A sereghajtók közé tartozik még Lengyel-, Horvát- és Törökország is. Az összeállítás azt tapasztalta, hogy a fertőzés miatt mindenütt látványosan korlátozták a politikai és polgári szabadságjogokat, szép számmal vannak olyan hatalmak, amelyek megmondták előre, mikor oldják fel a tilalmakat. Ezzel szemben: ahol már a ragály előtt is gondok voltak a jogállamisággal, ott csak szaporodtak a demokratikus hiányosságok. Így a magyaroknál és a törököknél a „válság” ürügyén még jobban szorítottak a csavarokon. Intézményesítették a szigort.
Bajok voltak a válságkommunikációval, illetve -kezeléssel is, ami egymásnak ellentmondó bejelentésekben, az intézkedések következményeinek hiányos elemzésében, a szakértői vélemények nem egységes megítélésében, az átláthatóság hiányában mutatkozott meg. A magyar és a lengyel vezetés itt is igencsak leszerepelt.
Magyarországon rablóhadjárat megy végbe: Orbán Viktorhoz és a Fideszhez közelálló oligarchák tucatjával vesznek át cégeket, és sok jel utal arra, hogy ehhez zsarolást, illetve hatósági segítséget is igénybe vesznek – írja a müncheni Süddeutsche Zeitung. A legnagyobb német lap megszólaltat egy vállalkozót, aki név nélkül elmondta: egy szép napon terepjáróval megjelent nála két férfi, nyilvánvalóan a Terrorelhárító Központ emberei (TEK) és ajánlatot tett neki: fizessen készpénzben 200 ezer eurót és akkor sikerrel megpályázhat egy nagy állami megbízást – több tízmilliós értékben. A fele az EU-tól jön, a többit a kormány adja.
Nem mutatkoztak be, viszont nagyon felháborodtak az elutasításon, mert nem voltak hozzászokva. Ekkor emelték az ajánlatot, mondván, hogy valaki, Orbán környezetéből tetemes összeggel akar beszállni a cégbe. Ám az ügylet még így sem jött létre, mert a tulajdonos nem állt kötélnek. Szerinte csapdát állítottak neki, mert azonnal lecsaptak volna rá vesztegetésért, amint átadja a kívánt összeget. Akkor pedig választhatott volna: vagy megy a börtönbe, vagy „önként” átírja a társaságot valamelyik fideszes üzletember nevére.
Ám lehet, hogy még így sem úszta meg, mert jöhet az adóhivatal, a NAV, vagy valamelyik más hatóság és biztosan találnak, ha nem, akkor kitalálnak valamilyen hiányosságot, aminek a vége hatalmas bírság, mi több, még be is zárathatják a vállalatot.
Az ilyen ügyeknek természetesen nehéz utánajárni, mert nincs semmilyen bizonyíték, semmit sem írnak le. De látnivaló, hogy itt folyamatról van szó – amint azt a HVG nemrégiben feltárta „A fülkeforradalom felfalja a gyerekeit” címmel. Hiszen sikeres cégek sorra kötnek ki hatalom közeli oligarcháknál. Az ilyen tranzakciók kapcsán sűrűn fölvetődik Mészáros Lőrinc neve. Ő az, aki Orbán alatt – csodálatos módon –falusi gázszerelőből multimilliárdos lett. A korrupció ellen küzdő civil szervezetek úgy vélik: valójában a miniszterelnök láthatatlan gazdasági birodalmának a frontembere.
A módszer az, hogy a kiszemelt társaság gazdájára nyomást gyakorolnak, majd elmaradnak a megbízások és akkor jön a vételi ajánlat. Aki ellenáll, azt célba veszik a hatóságok, sarokba szorítják és a végén következik a csőd. Tanúsítja ezt Vitézy Tamás, akitől elvették a horvátországi idegenforgalmi érdekeltségeit, végül maga Izraelbe települt át.
A bevetőben idézett vállalkozó úgy jellemzi a helyzetet, hogy a legnagyobb ragadozók elhappolják mindazt, amire fáj a foguk. Az áldozat ugyanakkor védtelen, nem tud semmit sem csinálni. Egyre többször hallani ilyesmiről, aminek egyrészt az az oka, hogy a közelgő választások miatt Orbán és vazallusai aggódhatnak a többség, illetve a javadalom miatt. Így hónapok óta mást sem tesznek, mint bebetonozzák a saját csókosaikat a különféle pozíciókba, és magánalapítványokba viszik ki az állami vagyont.
Emellett fenyeget a jogállami mechanizmus, elzárulhat a pénzcsap. Mostanáig brüsszeli forrásból fedezték azoknak a beruházásoknak jó részét, amelyeken az utóbbi évtizedben „közeli” vállalkozók degeszre keresték magukat. Az OLAF és a Transparency International szerint az uniós támogatások körül Magyarországon találták a legtöbb visszaélést. Ez pedig nem más, mint járványszerű korrupció.
Párizs és Brüsszel után egy nappal Varsóba vezetett az új német külügyminiszter első útja, de a bemutatkozó látogatás kínosra sikeredett, mert a házigazdák nem leplezték, hogy igencsak dühösek a német politika miatt – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Így aztán a hangulat meglehetősen fagyosnak bizonyult, Baerbock listát kapott a lengyel szemrehányásokból és követelésekből. Hallhatta, hogy Lengyelország mindent megtesz, nehogy az Északi Áramlat–2 gázvezeték megkezdhesse működését.
Szóba került az is, hogy a vendéglátók szerint továbbra is nyitott több történelmi kérdés, beleértve, hogy a németek adják vissza a háborúban elrabolt műtárgyak egy részét, illetve fizessenek kártérítést a megsemmisített műalkotásokért. A varsói diplomácia vezetője azt is nehezményezi, hogy a koalíció a szövetségi Európa megteremtését tekinti céljának.
A vendég azt válaszolta: nagyon örül, hogy ilyen alaposan tanulmányozták a koalíciós megállapodást, de ennél fontosabb, hogy közölte: a német vezetés a továbbiakban sem kíván kibújni a felelősség alól. Arról is beszélt, hogy baráti államok között meg lehet vitatni az ellentéteket, ezért szóba is hozta a jogállamiságot. Semmiképpen sem szeretne nyilvánosan tanácsokat adni, de olyan megoldást szorgalmaz, ami erősebbé teszi Európát.
A cseh elnök nem hajlandó kinevezni az új kormány külügyminiszterét, mert fenntartásai vannak az izraeli politikával a megszállt területeken, illetve Magyar- és Lengyelország jogállami mérlegével – így a Reuters. A kormányfő azonban azt közölte, hogy nem fogadja el Zeman döntését, hanem bírósághoz fordul, miután a Kalózpárt, amelynek vezetője Lipavsky, a Fiala által vezetett jobbközép összefogás része.
Az elnök arra hivatkozik, hogy a prágai diplomácia vezetésére jelölt politikus nem rátermett. Emögött a többi közt az van, hogy a kalózok bírálják Magyarországot a „tekintélyuralmi irányvonalért”. És azt sem nézik jó szemmel, hogy Zeman igen jó viszonyt ápol Kínával és Oroszországgal. Ez utóbbit azonban az elnök most nem hozta fel ellenük. A kabinet elvileg még karácsony előtt átveheti mandátumát, de nem világos, hogy az időpontot befolyásolja-e a friss keletű jogvita.