Cáfolta a Fehér Ház a washingtoni magyar nagykövetség feltételezését, hogy a Trumppal ápolt jó viszony miatt nem lehet Orbán jelen a demokrácia-csúcson. – Miután szerdán elöntötte a nemzetközi médiát Völner Pál korrupciós ügye, még mára is maradt sajtóorgánum, amelyik késve ugyan, mégis csak fontosnak tartotta, hogy beszámoljon a Magyar Bírósági Végrehajtói Kartól érkező, az (immár ex-) államtitkárnál landolt kenőpénzek körüli botrányról. Igaz, a pakisztáni The News összegzésében az áll, hogy a csődeljárásokat felügyelő szervnél történtek visszaélések.
A dél-koreai The Investor arról írt, hogy a Woori koreai bank irodát nyitott Budapesten, miután megkapta rá a hatósági engedélyt a kormánytól. (Orbán első intézkedései egyikeként a külföldi bankokat igyekezett kiűzni hazánkból és most viszont a bankkoncentráció a trendi, hogy bizonyos versenytársat kiszorítson a piacról.) A koreai bank az egyre több, Magyarországra érkező dél-koreai vállalat hitelezésére szakosodik, miután – ahogy fogalmaz a cikk – a koreai üzleti élet egyik legfőbb célpontja Magyarország. Természetesen magyar vállalatoknak is hiteleket fog nyújtani. A legfrissebb hír, hogy elektromos autók akkumulátorgyártása kezdődik meg hamarosan Magyarországon. Ugyanakkor az is érdekes, hogy a Woori a második dél-koreai bank hazánkban, a piacvezetőnek számító Shinhan budapesti letelepedése után, amelyik ugyancsak frissen, októberben kezdte meg működését. A Woori bank ennek kapcsán közölte, hogy a német irodáján kívül kapcsolat létesül Magyarország, Nagy-Britannia, Lengyel-, Oroszország és Dubai között. És már készülődik idetelepedni a harmadik bank is, a Bank of Korea európai fiókja.
Szintén pénzügy, ami arra utal, hogy az uniós pénzek hiánya mégiscsak nyomot hagy a magyar gazdaságon. A Bank of China részt vesz a jüan alapú magyar Panda zöldkötvények jövő heti kibocsátásában – írja a Reuters és a Nasdaq lapja. Ez lesz az első a zöldkötvények sorában, amit a kínai hatóságok jóváhagytak mintegy 160 millió dollár értékben, és amelyik a magyar piaci jelenlétet hivatott garantálni Kínában. Szeptemberben két másik kötvénykibocsátást hajtottak végre majdnem a mostani összeg négyszeresével.
Rod Dreher, aki Orbán amerikai szócsöve konzervatív értelmiségi-politikai-szakmai körökben, Orbán Merkel-búcsúztatóját olyan meggyőzőnek találta, hogy fordítását kirakta a maga posztjában – találtunk rá The American Conservative folyóiratban: alapvetően a 2015-i migrációs válságra kihegyezve a szöveget. Megjegyzést is fűzött hozzá, amely szerint Orbán Viktor sok amerikainál is előbb és éleslátóan észrevette, hogy meg kell védenünk a magunk kultúráját, a magunk civilizációját az idegenektől, és hogy ez patriotizmus nélkül megvalósíthatatlan, különben eljátszottuk a nemzetünk jövőjét. Ezt érdeke lenne Amerikának is felfogni végre – dicséri a magyar pénzen három hónapot Budapesten töltött véleményvezér, Rod Dreher.
A Die Welt viszont ezt a témát Scholz oldaláról fogta meg, amely szerint Orbán távolságot tart vele szemben, mivel úgy véli, hogy az új német vezetéssel az ország egyre jobban eltávolodik a Helmut Kohl kancellár által megteremtett Európától. A cikk hangsúlyozza: Merkel távoztával Orbán Viktor lett az Európai Unióban a leghosszabb ideje uralkodó országvezető.
Magyar- és Észtország blokkolta az uniós, revideált adóreformot, ami az adózási visszaélések elkerülésére tett volna kísérletet, és ami 97-i elfogadása óta igencsak megérett a változásra – írja az EUObserver. Hozzáteszi: Brüsszel nem adja fel a harcot, új megközelítésben vág neki egy újabb kísérletnek a szlovén pénzügyminiszter vezetésével.
A The Washington Post pedig a ma kezdődő kétnapos demokrácia-csúcsról ír, kiemelve, hogy számos ország ott lesz – annak ellenére, hogy emberi jogi kifogások vannak vele szemben. Így például Pakisztán és a Fülöp-szigetek is. Miközben persze Orbán nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy őt kizárták erről a nagyszabású fórumról – írja véleménycikkében Ashley Parker és John Hudson. Egyébiránt a NATO-tag Törökország sem lesz a meghívottak között. Orbán Viktor a múlt héten megpróbálta megakadályozni az Európai Unió részvételét is, mondván tagországuk nélkül nem fogadhatnak el közös álláspontot. A washingtoni magyar nagykövetség tiltakozó üzenetet is küldött ez alkalomból az amerikai külügynek, amelyben szinte biztosra véve megírta: valószínűleg azért nem hívták meg Orbánékat, mert Trumppal túlságosan jó viszonyt ápolt. Ezt viszont egy magasrangú fehér házi beosztott cáfolta.
Kínát és Oroszországot sem hívta meg Biden a virtuális tárgyalóasztalhoz, amire a nagykövetek válaszoltak, amely szerint a hidegháborút hozza vissza Biden elnök ezzel a magatartással.