Orbáni mintára: Kurz szétveri a demokratikus intézmények hitelét

Szijjártó Péter beintett az amerikai elnöknek, amikor azt mondta a V4-ek łódzi külügyminiszteri értekezletén, hogy Magyarország sosem járul hozzá a Biden által felvetett egységes minimális nemzetközi vállalati adóhoz. Hozzátette, hogy nemzetközi nyomás ide vagy oda, kormány nem hajlandó emelni az adókat, ragaszkodik ahhoz, hogy az adópolitika nemzeti hatáskörben maradjon ­­–­­ tudósít a Reuters.

Megismételte: a magyar fél támogatja az erős Európát, amely tiszteletben tartja a keresztény értékeket, valamint az egységet. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy az EU több területen is bírálja a magyar politika antidemokratikus jellegét.

A magyar diplomácia vezetője egyben kijelentette, hogy a négy tagállam gazdasága igen erőteljesen fejlődött a járvány előtt és szoros együttműködésük a garancia a gyors kilábalásra. Egyben úgy foglalt állást, hogy újra lehetővé kell tenni a normális életet, illetve az utazást mindazok számára, akik már megkapták az oltást.

A lengyel számvevőszék keményen nekiment a kormánynak, amiért az tavaly tavasszal a járvány kellős közepén megpróbálta megszervezni, hogy postai úton bonyolítsák le az elnökválasztást  — írja a Financial Times. A testület, amelynek vezetőjét már az ultrakonzervatív PiS nevezte ki, ám Banas nem hódolt be a pártnak, sőt, tengelyt akasztott veld, arra a következtetésre jutott, hogy a miniszterelnök túllépte hatáskörét, amikor utasítást adott a szavazólapok nyomtatásának megkezdésére, mert arra csak az országos választási bizottság lett volna jogosult.

Az ötletet végül a koalíción belüli viták miatt levették napirendről, a választást pedig a ragály miatt májusról júniusra halasztották, ám az első nekifutás költségei így is jó 20 millió dollárt tettek ki. A hatalom szerint viszont semmiféle törvénysértés nem történt, minden a legnagyobb rendben volt. Morawiecki nem hirdette meg, hogy a voksokat levélben kell leadni, csupán azért lépett, hogy azok is szavazhassanak, akiket a fertőzés ebben megakadályozott.

A Jog és Igazságosság és a számvevőszék elnöke között kemény csörte zajlik, amibe beletartozik, hogy Banas ellen alantas vádakat hoznak fel, hamis bombariadókkal fenyegetik és még a családját sem hagyják ki a gyalázkodásból. Legutóbb azt dobták be, hogy a fia öngyilkos akar lenni.

Az Osztrák Néppárt vezetése, beleértve a nagyhatalmú hat tartományfőnököt és az érdekképviseleteket, összezárt a kancellár mögött, miután az ügyészség azzal vádolta meg Kurzot, hogy az  – írja a Die Presse. Megszólalt viszont a konzervatívok korábbi elnöke, akit annak idején éppen az ifjú politikus állított félre. Mittellehner úgy nyilatkozott, hogy egy régóta tartó folyamat jutott el most a csúcspontjára, mert a kormányfő egyáltalán nem tiszteli a demokratikus és jogi intézményeket.

Szerinte: ha vádat emelnek Kurz ellen, akkor annak az ügy tisztázásáig fel kellene függesztenie tisztsége ellátását. Erről azonban a miniszterelnök hallani sem akar, amiről viszont Mittellehner úgy gondolja, hogy ellentétes a párt etikai kódexével, hiszen a gyanúsított kvázi önmagát menti fel. De a belső erkölcsi ügyekben illetékes bizottság elnök asszonya is úgy ítéli meg, hogy a politikusnak átmenetileg vissza kell vonulnia, ha per kezdődik ellene, ez vörös vonal.

Az ellenzéki szociáldemokraták ezzel szemben úgy látják, hogy a kancellár igazán viselkedhetne államférfiként, ha az ügyészség a vádemelés mellett dönt. Azaz: vennie kell a kalapját.

A Der Standard kommentárja arra figyelmezteti Ausztriát, nehogy az orbáni útra tévedjen a Kurz-ügy kapcsán, mert Magyarország igencsak közel van és ezúttal nem földrajzilag. És hát jelenleg úgy áll, hogy a kancellár semmibe veszi az igazságszolgáltatást, valamint a parlamentet, magát pedig úgy állítja be, hogy áldozat, akit az ellenfelei ki akarnak túrni posztjáról.

Abban persze nincs semmi kivetnivaló egy demokráciában, ha az ellenzék megpróbálja megbuktatni a kormányt. A gond ez esetben ott van, hogy ehhez az alapot a politikus szolgáltatja azzal, amit mondott, illetve nem mondott a törvényhozás illetékes testülete előtt. De a legfőbb probléma, hogy Kurz az igazságszolgáltatást is az ellentáborhoz sorolja, mint ahogy a sajtót is, ha az nem a hivatalos irányvonalat követi. Összeesküvésről regél, aminek az volna a célja, hogy őt jól megpuccsolják.

A színfalak mögött alkalmazott stílusból ízelítőt adott az ÖVP egyik képviselője, amikor egy nyilvános tévévitában minősíthetetlenül viselkedett a másik négy párt megbízottaival szemben. Magához ragadta a szót, belevágott, amikor a többiek beszéltek, és igen hamar átment személyeskedésbe. A baj ott van, hogy Kurz szétveri a demokratikus intézmények hitelét, miközben ujjal mutogat a többiekre.

Elég egyetlen pillantást vetni Magyarországra ahhoz, hogy kiderüjön: hová vezet az áldozati mítosz. Vagy Izraelre, ahol Netanjahu, a kancellár nagy barátja évek óta görcsösen kapaszkodik a hatalomba, függetlenül attól, hogy korrupció gyanújával bírósági eljárás készül ellene. Csakhogy az osztrák politikus nemzetközi hitele már odavan, és még ennél is nagyobb baj, hogy az osztrák állapotok elképesztő hasonlóságot mutatnak a magyar politikai rendszerrel.

Osztrák és magyar természetvédők riadót fújnak, mert Orbán Viktor egy 100 ágyas hotel formájában betontömböt akar emelni a Fertő partjára, holott az egy madárparadicsom – jelenti a Deutsche Welle. Magyarország legnagyobb idegenforgalmi beruházása ölt alakot jelenleg, ám emiatt veszélybe került az UNESCO-minősítés, hogy a térség a világörökség része. Viszont Mészáros Lőrinc jól jár a 75 millió eurós tervvel.

A munkálatokról a legfelső szinten, a miniszterelnöki hivatalban döntenek. Mert Orbán Viktor lánya, Ráhel állítólag vitorlázás közben beleszeretett a tóba, és a hírek szerint ő nyomatja a programot. Az egyik osztrák környezetvédelmi szervezet első embere azt mondja, hogy mind a magyar, mind az osztrák vezetés elvetette a sulykot, mert egyáltalán nem törődnek a térség természeti értékeivel.

Kovács Zoltán ezzel szemben arra hivatkozik, hogy az UNESCO nem emelt kifogást a terv ellen, és minden engedély megvan. Ezt azonban az osztrák civilek kétlik, hiszen a gépek letarolják a nádast, ott pedig madarak fészkelő helye található. Ráadásul gyorsút épül Sopron és Fertőrákos között, azon pedig napjában 8 ezer autó halad majd.

Az ENSZ-szervezet kismartoni irodájában ugyanakkor azt mondják, hogy a szálloda aligha felel meg a nemzetközi előírásoknak. A Fertő Barátainak Szövetsége magyar szervezet vezetője úgy ítéli meg, hogy a jelek szerint az építkezés a cél. A fő, hogy egy bizonyos vállalkozói kör kapja megbízást, függetlenül a későbbi kihasználtságtól.

A Direkt36 szerint az ilyen nagy beruházásnál – sokadik alvállalkozóként – rendre fel szokott tűnni Orbán apjának valamelyik cége, csak éppen ezt a sokszoros áttétel miatt nehéz kinyomozni. Hogy ez így van-e a Fertőnél is, azt nem tudni, sem projektiroda, sem a kormányzati kommunikáció nem válaszolt a kérdésre. Az viszont nem kétséges, hogy a munka ez alkalommal is Mészáros Lőrincnek esett le.

Sűrűn bukkannak fel mostanában menekültek, főleg afgánok a magyar– román–szerb hármashatáron Romániában, de csak azért, hogy amint lehet, tovább is álljanak – Magyarország érintésével leginkább Németország felé – tudósít a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Arrafelé vezet az új migránsút, mivel kerítés még a legszörnyűbb Ceausescu-időkben sem volt. Viszont úgy hírlik, hogy a szerb határőrök elfordítják a fejüket a régióban, ők az észak-macedón határra összpontosították fő erőiket.

Romániában az a szokásos eljárásmód, hogy ha elcsípik az illegális határsértőket, akkor bezárják és regisztrálják őket. Ám ha menedéket kérnek, akkor a kérelem elbírálásáig félbeszakad a folyamat. Az érintettek ily módon időt nyernek, közben pedig megszervezik, hogy főleg tehergépkocsikon elrejtőzve átjussanak a magyar határon. Nem ritkán embercsempészek segítségével.

A temesvári befogadó állomás vezetője azt mondja, a többség igyekszik kereket oldani, amilyen gyorsan csak lehet. Átlagosan öt hétig maradnak és így az sem számít sokat, hogy az ellátás meglehetősen szegényes. Német földön viszont már várják őket a rokonok. Hozzávetőleg havonta ezren érkeztek idáig, de a szám nő. Sokat számít, hogy a román határőrök – a horvát kollégákkal ellentétben nem verik vissza Szerbiába a jövevényeket. Állítólag ebben némi kenőpénz is segít. Viszont: ha bejutnak, Románia a lehető leghamarabb szabadulni akar tőlük, és ők sem akarnak maradni.

Az amerikai Köztársasági Pártnak már fontosabb a belső, törzsi hűség, mint a konzervatív alapelvek – írja Fareed Zakaria a The Washington Postban, miután a párt kiközösítette a volt alelnök, Cheney lányát, amiért az szembefordult a változatlanul választási csalást hangoztató Trumppal. Az elemzés szerint ezzel a republikánusok vízválasztóhoz érkeztek, számukra már a csapaton belüli lojalitás a lényeg.

Pedig a pártot a múlt században sokáig az eszmék vezérelték. A fordulat az 1950-es években kezdődött, mert a párt folyton azt ígérte, hogy megismétli a New Dealt, de azután ezzel mindig adós maradt. A forgatókönyv egyfolytában úgy nézett ki, hogy feltüzelte a saját választóit a nagyszerű múlt visszaállításának jelszavával, majd ettől folyamatosan visszariadt. Így egyre kevésbé kötődött a saját elméleti alapvetéséhez. Az iraki háború azután a köztársaságiak külpolitikáját is lejáratta.

Trump a kisebbségek (külföldiek), valamint a liberális elit ellen uszított. Szociálisan konzervatívnak számított, a gazdaságban azonban sorra szegte meg a szabadpiaci elveket. Viszont rájött, hogy az etnikai kérdés egyre fontosabb és retorikájával tökéletesen ki tudta aknázni a fehér munkásosztály félelmeit.

Liz Cheney most azt ígéri, visszahozza az elvekre épülő pártot, ám a küzdelem már évekkel ezelőtt eldőlt. A köztársaságiakat immár csak a fennmaradás érdekli, és ehhez a dühre, illetve az érzelmekre támaszkodnak. Szervező elvük a vezér iránt mutatott klánszerű hűség.

Az első menetet az olasz Liga elnöke nyerte abban a persorozatban, amely azért indult ellene, mivel belügyminiszterként több ízben nem engedett kikötni menekült szállító hajókat, így a bajba jutott utasok, nem egyszer több hétig kénytelenek voltak a partok előtt vesztegelni, ami felveti a vádat, hogy Salvini megfosztotta őket személyes szabadságuktól tudósít a – Der Spiegel. A szicíliai Cataniában azonban a bíróság beszüntette az eljárást és ezzel az ügyészség is egyetértett. A politikus azzal érvelt, hogy annak idején a kormány támogatta döntését. A vádhatóság pedig úgy ítélte meg, hogy nem sérült a nemzetközi jog.

Lesz viszont per Salvini ellen hasonló okokból az ősszel Palermóban. Az az ügy csaknem két éve nagy vihart kavart, amikor hozzávetőleg 100 migráns rekedt Lampedusa szigeténél a mentőhajón. Ha elmarasztalják, akár 15 évet is kaphat a pártvezér, aki közben jegeli szélsőséges politikáját és belépett a mostani koalícióba.