G7-csúcs, Biarritz: Macron példásan kezelte Trumpot

Megkönnyebbülés és rettegés – ezzel a két címszóval összegzi a Politico című amerikai hírportál európai kiadása a világ legnagyobb fejlett nemzetgazdaságait tömörítő G7 országcsoport tegnap véget ért biarritzi csúcstalálkozóját. Az a tény – vélekedik a Politico –, hogy a következő, 2020-i csúcsot Miamiban rendezik, egyfelől azt jelenti, hogy Donald Trump amerikai elnök mintegy átrajzolja a G7 cégérét, másfelől viszont úgy is lehet értelmezni, hogy a G7-nek legalább sikerült túlélnie Trump első hivatali ciklusát, amely sokak reménye szerint egyben az utolsó lehet.

Az amerikai portál elismeréssel állapítja meg, hogy a biarritzi csúcs házigazdájának, Emmanuel Macron francia köztársasági elnöknek sikerült kivédenie azokat a konfliktusokat és kudarcokat, amelyek az előző két G7-es csúcsot jellemezték, különösen a tavaly a kanadai Québecben tartott találkozót, illetve az azután egy hónappal megrendezett brüsszeli NATO-csúcsot. Macron győztesnek mondhatja magát, és ebben nagy szerepet játszott a Politico szerint, hogy gondosan ápolta Trump egóját, megkülönböztetett figyelmességgel kezelte az amerikai elnököt. Személyesen ő várta Trumpot a szállodájában a szombati érkezéskor, és azonnal közös ebédre invitálta, de aztán végig az egész programsorozat alatt szorosan a közelében maradt.

A francia államfő vállalt bizonyos kockázatot, amikor a G7-es csúcs helyszínére meghívta az iráni külügyminisztert is, de ezt csak a Trumppal való konzultáció után tette. Az persze, hogy Trump arról áradozott Biarritzban, mennyire jól érzi magát, nem változtat azon, hogy az amerikai elnök álláspontja eltér a többiekétől kereskedelmi ügyekben, a klímapolitikát illetően, az iráni atomalkuval kapcsolatban, illetve Oroszország megítélésében.

Míg a legtöbb G7-es vezető az Ukrajnával szembeni orosz katonai fellépés miatt hevesen ellenzi Moszkva visszafogadását a klubba, addig Trump azt fontolgatja, hogy a Miamiban tartandó jövő évi csúcsra meghívja Vlagyimir Putyint, bár elismeri, lehet, hogy az orosz elnök ezt vissza fogja utasítani, mert nem vendégként, hanem teljes jogú, visszafogadott tagként kívánna csak megjelenni. A záró sajtóértekezleten Trump agyondicsérte Macront, és azt is elárulta, hogy felesége, Melania nagyon kedveli a francia borokat. Arra a riporteri megjegyzésre már nem reagált, hogy korábban a francia bort is említette, mint olyan európai terméket, aminek a behozatali büntetővámmal sújtását megfontolás tárgyává tette.

politico_johnson_g7

A Politicónak egy másik cikke arról szól, hogy Boris Johnson, az új brit miniszterelnök nagy zajt csapott ugyan, de kevés vizet zavart Biarritzban. Előzetes sajtójelentések szerint azzal a szándékkal érkezett, hogy majd jól megmondja az oda sereglett uniós tagállami vezetőknek, esze ágában sem lesz kiegyenlíteni az EU-nak azt a közel 40 milliárd fontra rúgó pénzügyi kötelezettséget, amivel az esetlegesen megállapodás nélküli kilépésre készülő Egyesült Királyság még tartozik Brüsszelnek. Uniós tisztségviselők szerint azonban ez a kérdés végül fel sem vetődött a megbeszéléseken, sem oldalvizeiken.

Más téma. Veszélybe került Ursula von der Leyen tekintélye – írja a hamburgi Die Welt, annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság új, megválasztott, de még hivatalba nem lépett elnöke azt a célt tűzte ki nyilvánosan, hogy az általa vezetett testület tagjainak a fele nő lesz, ám ezt nagyon nehéz megvalósítani.

„Kockázatos dolog politikai célokhoz számokat vagy kvótákat kötni” – jegyzi meg a lap, és úgy véli, hogy a nemek közötti egyensúly ígérete lehet a német politikusnő első próbatétele. 

suedeutsche_hatarellenorzes_felulvizsg

A müncheni Süddeutsche Zeitung arról ad hírt, hogy a NEOS elnevezésű osztrák liberális párt panaszt nyújt be az Európai Bizottságnál az Európán belüli határellenőrzés egyes határszakaszokon történt, négy évvel ezelőtti részleges visszaállítása miatt. A panasz Ausztria, Dánia, Német-, Francia-, Svédország, valamint a nem EU-tag, de a schengeni övezethez tartozó Norvégia ellen irányul, és azon az állításon nyugszik, hogy a határellenőrzés újbóli bevezetése sérti a schengeni megállapodást, és indokolatlan kiadásokkal jár. Az indoklás szerint a menekültválság csúcspontján, 2015-ben elrendelt intézkedés óta 95 százalékkal csökkent az illegális határátlépések száma, és a belső határok ellenőrzése immár nem jár pozitív hatással, miközben ellentétben áll a polgárok mozgásszabadságának alapvető jogával.

Az emberek közötti kapcsolattartás, szabad mozgás egyik pozitív példájáról is olvashatunk a Süddeutsche Zeitung honlapján. A bajor lap megírja, hogy Unterschleissheim városka ezekben a napokban ünnepli testvér-települési kapcsolatai fennállásának 15. évfordulóját a dél-magyarországi Zengőalja település-közösséggel.