(Arató László / szabadeuropa.hu) Több mint egy évvel ezelőtt kezdte meg munkáját az Európai Parlamentben a Pegasus és az azzal egyenértékű megfigyelő kémszoftverek használat vizsgáló parlamenti bizottság, ami a mandátuma lejártával most jelentésben összegezte az EP plenáris ülése által is elfogadott megállapításait. Kiderült, hogy Magyarország az egyik leginkább érintett tagállam. (Tüntető egy Orbán Viktor és a Pegasus-botrány elleni plakáttal.)

A bizottság létrejöttét nagymértékben elősegítette a Magyarországon is feltárt nagyszámú megfigyelési ügy, amelyekben újságírók, civilek, politikusok telefonját hallgatták le. A magyar hatóságok saját magukra nézve semmiféle felelősséget nem állapítottak meg ugyan, az Európai Parlament rávilágított néhány visszásságra. Olyannyira, hogy az EP-képviselők szerint amíg ilyen gyenge lábakon áll a jogvédelem Magyarországon, és ennyire rosszul szabályozott ez a terület, addig nem is kellene kémszoftvereket alkalmazni, amiknek a használatát egyébként is sokkal szigorúbbá tennék a parlamenti ajánlások.

Ehhez kapcsolódóan: Másfélszeresére nőtt a titkos megfigyelések száma egy év alatt

Hiányosságok Magyarországon

Jelentésükben a képviselők megállapították, hogy a kémprogramok jogellenes használata magát a demokráciát veszélyezteti. Hiteles vizsgálatokra, a szabályozás módosítására, illetve a visszaélések ellen hozott meglévő szabályok jobb megtartatására lenne szükség. Az erről szóló állásfoglalást a képviselők 411 szavazattal, 97 ellenében és 37 tartózkodás mellett fogadták el. A magyar kormánypártiak ellene, az ellenzékiek a javaslat mellett szavaztak.

A képviselők felszólították Magyar- és Lengyelországot, hogy teljesítsék az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteiben foglaltakat, továbbá állítsák vissza a bírói függetlenséget és a felügyeleti szervek működését. A két országnak arról is gondoskodnia kell, hogy csak független és külön bírói végzés birtokában kerüljön sor kémszoftver telepítésére, kezdődjenek hiteles vizsgálatok a visszaélések felderítésére, és érdemi jogorvoslati lehetőségek álljanak a sértettek rendelkezésére.

A témáról tartott parlamenti vitában Rónai Sándor, a DK EP-képviselője azt mondta, hogy „Orbánéknak a kormányzás nem szól másról, mint ellopni ezermilliókat, ebben az ügyben is azt bizonyítják, hogy képtelenek a jogállami normák szerint dolgozni”. Hozzátette: a Pegasus-ügy szomorú tanulsága, hogy a magyar kormány „célba veszi a maradék független sajtót, kémszoftverek segítségével hallgatja le és félemlíti meg a magyar újságírókat és üzletembereket”.

Cseh Katalin, a Momentum politikusa azt mondta, hogy a Pegasus-ügy két éve robbant ki, de még mindig kevesen vannak, akik nem akarják a szőnyeg alá söpörni. „Katonai szoftvereket használnak újságírókkal szemben, miniszterek kordonozzák el magukat, és nem hajlandók kritikus kérdésekre válaszolni” – adott helyzetképet, megjegyezve, hogy amikor az újságírók megpróbálják végezni a dolgukat, lehallgatják őket, közzéteszik, és ez „elfogadhatatlan”.

Ciprusi szálak

Ugyanakkor az is lényeges kérdés, hogyan jelenhetnek meg ezek a szoftverek az európai piacon. A megfigyelési technológiák export-nagyhatalmának számító Ciprustól azt várják el a képviselők, hogy vonja vissza az uniós szabályokba ütköző kiviteli engedélyeket. A jogellenes gyakorlat azonnali beszüntetésére a képviselők szorgalmazzák, hogy csak azok a tagországok vethessenek be kémszoftvereket, ahol minden kétséget kizáróan elvégezték a vizsgálatokat az állítólagos visszaélések felderítésére, és ahol a nemzeti szabályok összhangban állnak a Velencei Bizottság ajánlásaival és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával, és amelyek érvényre tudják juttatni az export-ellenőrzési szabályokat.

A bűnüldözésben a parlament uniós szinten szabályozná a kémszoftverek használatát azzal a kikötéssel, hogy csak kivételes esetekben, előzetesen meghatározott célra és korlátozott ideig lehessen élni ezzel az eszközzel. A képviselők szerint védeni kell az ügyvédi titoktartási kötelezettség alá tartozó adatokat, illetve a politikusok, orvosok és a média adatait, és kizárólag akkor szabad kémszoftverrel hozzájuk férni, ha bizonyított a bűncselekmény. Azt szeretnék elérni továbbá, hogy a célszemélyeket, illetve a velük együtt megfigyelt nem célszemélyeket kötelező legyen értesíteni a tevékenységről, azt követően pedig legyen független felügyelet. Véleményük szerint a tagállamokban jogilag egységesen kellene értelmezni, hogy mely esetekben lehet nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kémszoftvert használni.

„A demokrácia az elszámoltathatóságról szól. A kémszoftverek részét képezik a demokráciát aláásó autoriter politikusok eszköztárának, és itt, Európában, a küszöbünkön, a demokrácia őrzői ellen vetik be azokat – jelentette ki a szavazást követően a holland Sophie in ’t Veld jelentéstevő. – Elvárom, hogy a bizottság és a tanács számoljon be arról még a nyári ülésszünet előtt, hogyan tervezik megvalósítani az ajánlásainkat. Biztosítani fogjuk, hogy megvalósuljanak az ajánlások, az igazi munka itt kezdődik.”

Ehhez kapcsolódóan: A Pegasus-ügy nem csak a nemzetbiztonságról szól – szabályozni kell a kémszoftverek piacát

Uniós kutatóintézet nyomozati jogkörrel

Nagy tapsot kapott a vitában egy másik holland, Bart Groothuis képviselő, aki arról beszélt, hogy a lengyel–magyar–görög hármas szégyenteljes gyakorlatot követett, de bírálta az izraeli kormányt is, amely exportengedélyeket adott ki azért, hogy Európában a demokrácia elleni küzdelemben használhassák ezt a szoftvert. Szerinte az Európai Bizottságnak kellene mindezt meghiúsítania, de arra talán még ennél is nagyobb szükség van, hogy az ezeket a visszaéléseket feltáró szervezeteket az EU finanszírozza, hiszen a Pegasus-ügyben egy kanadai civil szervezet, a Citizens Lab nyújtott pótolhatatlan segítséget az európai ügyek felderítésében.

Ez tükröződött az EP-állásfoglalásban, ugyanis a képviselők uniós techlabor létrehozását javasolják a jogellenes megfigyelések felderítésére, amely független kutatóintézetként nyomozási hatáskört kapna, és technológiailag támogatná a többi között az eszközök átvilágítását és a kriminalisztikai munkát.

A parlament szerint komoly jelek utalnak arra, hogy Marokkó és Ruanda kormánya magas rangú uniós személyiségeket, köztük államfőket figyelt meg kémszoftverrel. A reformjavaslat emiatt a kémprogramok exportengedélyeinek mélyreható vizsgálatát, valamint az uniós export-ellenőrzési szabályok határozottabb végrehajtását sürgeti. A képviselők szerint közös stratégiára van szüksége az EU-nak és az USA-nak a kémprogramokkal kapcsolatban, továbbá tárgyalásokat kell kezdeni Izraellel és más harmadik országokkal a forgalmazási és exportszabályokról, illetve meg kell akadályozni, hogy kémszoftverek beszerzésére és használatára fordítsák az uniós fejlesztési segélyeket.

Ehhez kapcsolódóan: A 22-es csapdája: a Fidesz úgy szavaz az Európai Parlamentben, hogy nem szavaz