Amikor Körülölel a szeretet, akkor semmi politika, csak zene. A közélettel foglalkozó ember ritkán köt kompromisszumot, de most itt van egy film a világ legismertebb koncertmesteréről, és a szociálisan érzékeny kritikus tanácstalan.
Kormányzópárt, ellenzék, mintha nem is léteznék, helyettük ismert dalamok, csodálatos jelmezek, nagyszerű zenekar, hálás közönség, minden együtt, a holland város, Maastricht köszönti neves szülöttjét, a keringő és a gyönyörű dallamok koronázatlan királyát…és André Rieu köszöni szépen a köszöntést.
A Körülölel a szeretet mozifilm, és benne van minden, mint a püspökkenyérben, aki szereti a látványosságot, annak nagyon ízlik. A filmben szinte találkoznak a riói karnevál táncosai, a bécsi operabál nézőivel, talán a labdarúgó-világbajnokság szurkolóival is, kirekesztve csak a szegény ember érezheti magát, ő csak bámulhatja a püspökkenyeret, Rieu Budapesten is koncertezett, de ez a püspökkenyér még nem a magyarok betevő falatja.
Rieu önmaga kitalálója, klasszikus zenészből celeb, a pompa jelképe, nem politikai, hanem gazdasági termék, a fogyasztói társadalom kiegészítő terméke, mint a magánrepülő, a tengeri jacht vagy a harmadik szerető. Sokan irigykedve, olykor ellenszenvvel figyelik Rieu munkáját, művészetét, de sokan igénylik, vele mérik magukat, ott lenni a koncertjén rangot jelent.
Rieu egyébként hegedűs, ki ne tudná, virtuóz, magyarként játszhatna a 100 tagú cigányzenekarban, ebédelhetne rakott krumplit, ihatna nagyfröccsöt, de ő világ jobbik felére, Európa működő felébe született, és ebből a világnak is haszna lett. Rieu munkája végeztével meghajol a közönségének, és eszébe sem jutna elvárni, hogy a közönség hajoljon meg előtte. Neki elég a keringőkirály címe, a tiszteletdíj tabu, Rieu nem akar uralkodó vagy miniszterelnök lenni, talán ezért is hihető, amikor azt mondja, hogy szeretetével körülölel mindenkit,
A Körülölel a szeretet című filmet négy budapesti, és négy fővároson kívüli moziban vetítik.
