A kelet-közép-európai rendszerváltozásokat követően az itteni országok vezetői igyekeztek az új körülményeknek megfelelően alakítani, fejleszteni kapcsolataikat a régi szomszédokkal. Ebbe a sorozatba tartozott Göncz Árpád látogatása északi szomszédunknál. Cikkünk szerzőjének személyében a Népszabadság kiküldött tudósítója foglalta össze az esemény részleteit. Helyszíni jelentése a legnagyobb példányszámú hazai napilapban 1990. július 13-án volt olvasható.
«Csütörtökön egynapos, hivatalos munkalátogatást tett Csehszlovákiában Göncz Árpád. A Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke délelőtt Prágában Václav Havel államfővel tárgyalt és megbeszélést folytatott Alexander Dubčekkel, a szövetségi parlament elnökével. Délután Pozsonyban folytatódott a magyar elnök látogatása, ahol Göncz Árpád Frantíšek Mikloškóval, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökével, majd Vladimír Mečiar szlovák kormányfővel találkozott. Hazautazása előtt a magyar politikus különböző szlovákiai pártok és szervezetek, köztük az itt élő magyarok képviselőivel cserélt véleményt.
Gyönyörű, napsütéses időben szállt le csütörtök reggel a magyar különgép a Moldva-parti főváros repülőterére. A cseh, szlovák és morva címerrel díszített egyenruhájú elnöki őrség sorfalai között Robert Harenčár, a külügyminiszter első helyettese és Karl Schwarzenberg, a köztársasági elnök irodájának vezetője köszöntötte a magyar államfőt és a kíséretében lévő személyiségeket. A vendégek először a Vencel tér tőszomszédságában lévő parlamentet keresték fel, ahol Alexander Dubček,a szövetségi gyűlés elnöke üdvözölte az érkezőket. A tervezettnél hosszabbra nyúlt baráti hangulatú eszmecserén – mint arról utóbb Faragó András, az ideiglenes elnök sajtóirodájának vezetője az újságírókat tájékoztatta – Göncz és Dubček egyetértettek abban, hogy a mindkét országban bekövetkezett politikai változások, a demokrácia új formái jó lehetőséget, kedvezőbb feltételeket kínálnak eddigi kapcsolataik elmélyítésére, továbbfejlesztésére. Új távlatok nyíltak meg előttünk, amelyek végső célja az európai együttműködésben történő tevékeny részvétel.
Göncz Árpád rámutatott, hogy Magyarország, Csehország és Szlovákia összetartozása sorsközösség, ami több, mint a barátság. Erre építve lehetséges az olyan problémák megoldása, mint például a Varsói Szerződéstől való együttes eltávolodás, az Európa Tanács-i tagság elérése, vagy a kisebbségek helyzetének megnyugtató rendezése. A problémákat Dubček sem hagyta említés nélkül, szóvá tette például, hogy a prágai törvényhozásban nem mindenki fogadta megértéssel a magyar Országgyűlés megemlékezését Trianon évfordulójáról, vagy ahogy a magyar rádió és a tévé a csehszlovákiai választásokkal kapcsolatban állást foglalt, összegezve megállapították, hogy nemcsak közös múltunk, de közös jelenünk sem könnyű, és nyilván akadnak olyan erők, amelyek szeretnék megzavarni népeink együttműködését. Épp ezért kapcsolatainkban az összekötő tényezőkre kell a hangsúlyt fektetni, amiben nagy szerepe lehet a magyar és a szlovák nemzeti kisebbségek helyzete megnyugtató rendezésének mindkét országban. A magyar államfő a csehszlovák partnertől konkrét segítséget is kért, könyvek, tanárok, óvónők átküldésének formájában.
Ezután Göncz Árpád útja a prágai várba vezetett, amelyre a csehszlovák elnöki lobogó mellé felvonták a magyar zászlót is. Václav Havel a régi jó ismerősnek kijáró barátsággal, angolul üdvözölte vendégét, majd a középkori csillagászati műszerekkel és modern festményekkel ékesített nagyteremben megkezdődött a tárgyalás.
Az elnökök találkozóján elfogadott közös közlemény részletesen összefoglalja a tárgyalás eredményeit. A magyar államfő tiszteletére adott prágai várbeli díszebéd után, már légi úton Pozsony felé Göncz Árpád a Népszabadság kérdésére elmondta, hogy rendkívül jó megértés alakult ki közte és vendéglátója között, amiben szerepe lehet életútjuk hasonlóságának, irodalmi munkásságuknak is. Václav Havel örömmel fogadta el a magyar államfő meghívását, aminek jövőre tesz eleget. – Bős-Nagymarossal kapcsolatban ismertettük aggodalmainkat az ivóvíztartalékok sorsára vonatkozóan – idézte fel a tárgyalást Göncz Árpád, hozzátéve, hogy itt mindkét ország hatalmas területeit érné károsodás, vagyis nem egyoldalú érdekünk az építés leállítása. Havel elnök is európai összefüggésű kérdésként kezelte az ügyet. Az ideiglenes köztársasági elnök ezzel kapcsolatban is hangsúlyozta, hogy a nagyfokú megértés volt jellemző a tárgyalásokra. „Egy nyelvet beszéltünk” – összegezte a prágai látogatást.
Az államfői találkozóról kiadott közös közlemény egyebek mellett leszögezi: hamarosan a két fél kijelöli a közös nemzetiségi vegyes bizottság nemzeti tagozatait. E bizottság keretében – az eddigi felső szintű találkozókon elért egyetértésnek megfelelően és a közösen elfogadott elvek alapján – kidolgozzák és végleges formába öntik a magyar–csehszlovák nemzetiségi charta szövegét, amely rögzíti a két országban élő nemzetiségek jogait és e jogok gyakorlati érvényre juttatását célzó együttműködés alapjait. Göncz Árpád és Václav Havel megbeszélésein megállapodás született arról: csehszlovák részről minden feltételt biztosítanak ahhoz, hogy az idén augusztusban megkezdődjék a pozsonyi magyar kulturális központ építése.
A magyar és szlovák zászlókkal díszített pozsonyi repülőtérről a vendégek útja a Duna fölé magasodó várba vezetett, ahol Frantíšek Mikloško, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke üdvözölte Göncz Árpádot és kíséretének tagjait. A szlovák parlament elnöke elmondta, hogy az itteni választások után Göncz Árpád az első külföldi államfő, akit a négytornyú vár történelmi falai között fogadhat. Felidézte közös múltunk és jelenünk számos fontos momentumát, és kiemelte az együtt gondolkodás, a közös felelősség jelentőségét. A szlovák elnök után a magyar politikus a pozsonyi minisztertanács épületében Vladimír Mečiar kormányfőt kereste fel, este pedig a különböző szlovákiai pártok és szervezetek képviselőivel, köztük az itteni magyarság vezetőivel találkozott.
Pozsonyi tárgyalásainak szünetében Göncz Árpád a szlovák sajtó képviselőinek nyilatkozott. Egyebek között megemlítette, hogy a tárgyalásokon szóba került alkonzulátusok létesítése is. Békéscsabán szlovák, Kassán pedig magyar érdekképviseletet nyitnának.
Göncz Árpád késő este hazaérkezett Budapestre.»
(„Az újságíró archívumából” rovatunkban közölt írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)
