Így pl. azt hogy tárgyalni kell Oroszországgal, gyakorlati alapon együtt kell működni vele. Mint mondta, Európa súlyos gondokkal küszködik és a rendkívüli időkben rendkívüli intézkedésekre van szükség. Washington épp ezért sokat bírál bennünket, de azzal nem tudunk mit kezdeni, ha a kifogások általánosak és érzeteken alapulnak.

A miniszter szóvá tette, hogy a Bizottság elnöke szerint az unióba nem vesznek fel új tagokat a következő öt évben. Úgy fogalmazott, hogy ilyen nyilatkozatra senki sem hatalmazta fel Junckert, mert nagyon is szükség van a bővítésre, akárcsak a NATO esetében, mivel mindkét szervezet csak erősödik általa. Arról nem beszélve, hogy veszélybe sodródhat az érintett országok belső stabilitása, ha látják, hogy hiába várnak. Szijjártó úgy gondolja, hogy Ukrajnának és Grúziának azonnal vízummentességet kell adni, mert eleget tettek a feltételeknek.  Szíria ügyében azon a véleményen van, hogy a béke helyreállítása céljából meg kell állapodni az oroszokkal, utána lehet tárgyalni az Asszad-féle vezetés jövőjéről. A politikus megismételte, hogy Európa közvetlen déli, délkeleti szomszédságában 30-35 millió ember kelhet útra észak felé. Ám hiba lenne őket idecsábítani, inkább arra kell őket ösztönözni, hogy maradjanak ott, ahol vannak és amint lehetséges, térjenek vissza a saját hazájukba. A miniszter nem ért egyet azzal, hogy Oroszország fegyverként használja a menekülteket Európa ellen.

A beszélgetés során Szijjártó tagadta, hogy egyszerű transzmissziós szíj lenne Orbán Viktor számára, bár még soha semmilyen kérdésben nem mondott ellent főnökének. Ezt azzal magyarázta, hogy az évek során összecsiszolódott a gondolkodásuk, de idáig a kormányfő is mindig elfogadta, amit ő javasolt. Így pl. hogy vonják össze a külügyi és a külgazdasági tárcát. Végezetül a miniszter kiemelte, hogy nem szabad újabb menekülteket csábítani Európába. A szuverenitás elvének megfelelően az egyes államoknak kell eldönteniük, hogy kiket engednek be.

Az amerikai elnök első számú szóvivője nem hallott Lázár János tegnapi kijelentéséről, de nem biztos abban, hogy érdemes arra reagálni – tudósít a Fox News/AP. Josh Earnestet azután kérdezték meg, hogy a magyar miniszterelnökség vezetője azt közölte: Obama és az Egyesült Államok támogatja az illegális bevándorlást, mivel meg akarja tölteni Európát muzulmánokkal. Arról is beszélt a magyar politikus, hogy e politika zászlóvivője Soros György, és hogy bizonyos amerikai csoportok igyekeznek felvizezni a földrészt, mert azt szeretnék, hogy ne korlátozza semmi az együttműködést a régi és az új kontinens között.

Lázár kitért arra, hogy szerinte Soros támogatja a két Clintont, illetve a demokratákat, és kész szembeszállni Orbán Viktorral. A jelentés megemlíti, hogy az elnök, valamint Hillary és Bill Clinton bírálják a magyar kormányfőt tekintélyelvűnek tartott irányvonala, illetve a civil szervezetekkel szembeni bánásmód miatt. Utóbbiak közül a magyar vezető többet is úgy tekint, mint amely fizetett külföldi aktivistákból áll.

A közvetlen demokrácia remek, amikor olyan, lényegtelen kérdésekről van szó, mint az eurovíziós dalfesztivál, ám nem alkalmas arra, hogy ily módon egy országot vezessenek, hát még egy egész kontinenst! Ez a véleménye a The Economistnak az egyre terjedő népszavazási mániáról, bár azt elismeri, hogy a jelenségben tükröződik a széles körű elidegenedés a politikától, valamint a hatalmon lévő elittel szemben érzett düh.  

A referendumok egy részét a fő áram politikusai hirdetik meg, hogy próbáljanak enyhíteni a populista nyomáson. Máskor éppen a populisták folyamodnak ehhez az eszközhöz, hogy muníciót gyűjtsenek az általuk nem szeretett EU ellen. Ezt csinálja pl. Orbán Viktor, és a cikk itt felhívja a figyelmet, hogy a kormány mennyire odafigyelt a kérdés semleges megfogalmazására.

Csakhogy több gond is van azzal, amikor a hatalom közvetlenül a választókhoz fordul. Először: ez az eszköz nemigen alkalmas nemzetek feletti kérdések eldöntésére. Arról nem szólva, hogy egy kisebbség parancsolhat megálljt összeurópai ügyekben. Másodszor: az egyes helyeken hozott döntések ellentmondhatnak egymásnak, így nem lehet egységes politikát kialakítani. Végül: kérdéses, hogy a népszavazás mennyire vonja be a tömegeket, miután a részvétel általában meglehetősen csekély, viszont egy-egy ilyen referendum többnyire sokba kerül.

Iskolát teremtett Magyarország egykori legnagyobb külföldi hitelezője: miután a Franklin Templeton tavaly megvált itteni állampapírjai nagy többségétől, más pénzügyi befektetők is követik példát és távoznak a magyar piacról – írja a Bloomberg. A fő ok az, hogy a Nemzeti Bank hűteni igyekszik a kamatvágásokkal kapcsolatos várakozásokat, amik mostanáig jócskán emelték a kötvények hozamait. A külföldi kézben lévő magyar adósság aránya különben 13 milliárd dollár alá esett, amire 5 éve nem volt példa.