Orbán Viktor jobbkeze, Varga Judit üdvözölte Suella Braverman „bátor” tervét a migránsok Ruandába küldéséről, miközben célba vette az EU „ideológia által vezérelt migrációs politikáját”… Erről szóló cikket olvashatunk a brit Telegraphban, illetve az írást összefoglaló BNN-ben, a Bloomberg kanadai tv-csatornájának honlapján.

Az Európai Unióban változatlanul nincs egységes migrációs politika – a többi között Orbán Viktor ellenkezése miatt, akinek elveit képviseli a volt igazságügyi miniszter most Brüsszelben. A brit belügyminiszter javaslata nem teljesen újkeletű, a tavasz óta ismert, és például most egyetértett osztrák kollégája is, akit a napokban hivatalos látogatáson keresett fel Braverman. Azonban tudni kell azt is, hogy a ruandai migrációs terv alkotmányosságát vizsgáló döntés még nem született meg, a brit alkotmánybíróság december közepére ígérte a verdiktet. Varga ruandai felvetésének megítélését vegyes fogadtatás kísérte,

(ne feledjük: 1994-ben a hutu milícia ruandaiak százezreit gyilkolta le; az 1994 április–júliusi vérontáskor Legalább 500 000 tuszi és több százezres nagyságrendű mérsékelt hutu vesztette életét; becslések szerint a halottak száma 800 000–1 000 000 között volt, ennek zöme tuszi – a szerk. megj.)

legalábbis az eddigi beszámolók szerint: egyaránt vannak támogatói és ellenzői. A finomított verzióban nem konkrétan az afrikai Ruanda, hanem „harmadik ország” szerepel, ahová alapos indokkal lehetne küldeni a sokak szerint nem kívánatos bevándorlókat.

Trump elnök ismét Orbán Viktorról áradozott Floridában, ahol az úgynevezett Freedom Summitot, azaz Szabadság-csúcstalálkozót tartották. Az esemény egyébként a republikánus elnökjelölteknek is kiváló lehetőséget adott a megmérettetésre.

Az orosz kormány által is pénzelt Sputnik News Globe rovatában bukkantam arra a kiemelésre, amit a csaknem másfél órás (!) Trump-beszédből mazsoláztak ki egy hír erejéig a szerkesztők. Trump volt elnök, akinek egyébként ma újra meg kell jelennie a New York-i bírságon a cégét érintő pénzügyi csalás miatt indított polgári peres eljárásban, Orbán Viktort a világ egyik legerősebb vezetőjének nevezte, aki tudja, hogyan kell békét teremteni, hisz’ hazája Oroszországgal és Ukrajnával határos. Ezt a fölrajzi tévedést egy héten belül kétszer is elkövette a volt elnök, bár tanácsadói nem tulajdoníthattak neki nagy jelentőséget; talán a retorikai fordulat ekként sokkal nyomatékosabb… Emellett Trump beszédében kitért arra az orbáni interjúra is, amiben a magyar kormányfő szerint Biden elnök helyett Trumpra van szükség a Fehér Házban, míg a jelenlegi elnök fenekestül fel nem forgatja a világot – tudósított a Sputnik News Globe.

Az állítólag 300 milliós (!) nézettséget produkáló (az ország lakosságszáma: 19 millió!) kazah állami tv, a Silk Way Tv interjút közölt a magyar külügyminiszterrel. Szijjártó sikerekkel kecsegetető együttműködésnek nevezte a MOL és a kazah állam kooperációját az olaj-, a gázszállítás, a megújuló energia- és a nukleáris energia területén. Az atomenergiát olcsónak és biztonságosnak tartja Szijjártó. Az Európai Uniónak is célja lehetne a Kazahsztánnal való együttműködés az energiadiverzifikáció tekintetében – vélte a külügyminiszter, aki bejelentette, hogy

250 kazah diák teljes ösztöndíjat kap a magyar államtól egyetemi tanulmányaihoz.

Támogatja a magyar kormány a nukleáris kísérleteknek egykor helyet adó Szemipalatyinszk rehabilitációját az ENSZ-szel való egyetértésben.

Ami a jelenlegi magyar kormány keleti ideológiáját illeti, Szijjártó szerint káros a kelet elszigetelése a Nyugat által, Magyarország ezen már eddig is sokat veszített, ezért dolgozik a világ kettéosztottságának megakadályozásán. Szerinte hiba volt Oroszországgal megszakítani a kapcsolatot a Nyugatnak, mert a térség gazdasági növekedésnek biztosítéka volt az orosz energia. Törökországnak a Nyugat és Kelet közti összekötőkapocs szerepét kellene betölteni, ami most a közel-keleti konfliktusban különösen fontos lenne.

Szijjártó sérelmezte a mai nyugati politikai viselkedést, amely kritizál, elítél, folytonosan bírál, ahelyett, hogy megadnák a partnereknek a kölcsönös tiszteletet. Az a kérdés, hogy miért is kellene tisztelni ma az Ukrajnát lerohanó és háborúba sodró Oroszországot, nem volt téma.

Felhívta a figyelmet Szijjártó Péter arra, hogy a világ vezetői tévesen ítélik meg a helyzetet, amikor nem ülnek tárgyalóasztalhoz. Megjegyezte, ő volt az egyedüli, aki tárgyalt orosz partnerével az ENSZ mostani, New York-i közgyűlésén is. Miért? – sugallta a kérdést. Meggyőződése, hogy új európai biztonsági rendszer kiépítésére van szükség, amiben helye van Ukrajnának, de ami az oroszokkal való együttműködésen alapul, s benne Törökország vezető szerepet játszhatna, ám természetesen nem képzelhető el Közép-Ázsia részvétele, így Kazahsztán nélkül sem.

A kipcsakokat és kunokat megemlítve Szijjártó kijelentette, hogy a magyar és a kazah nép rokonok, noha sokan vitatják, mivel az 1200 évvel ezelőtti kapcsolatokról nincs kellő bizonyíték.

Az interjút az állami azeri hírügynökség, az AzerNews is részletesen ismertette.

Jó hírét vitte Kaliforniába a magyar filmnek Káel Csaba, akit pódiumbeszélgetésre kért fel a Variety amerikai filmmagazin, s a kérdező különösen nagy beleéléssel beszélt mindazokról a magyar hírességekről, akiknek tulajdonképpen Hollywood megteremtése, az amerikai filmipar létrehozása is köszönhető. Koltay Lajostól kezdve Kertész Mihályon át, aki a Casablanca rendezéséért kapott Oscar díjat szóba került Tony Curtis épp úgy, mint Adolf Zukor, a Paramount alapítója.

Feltehetően üzleti haszna is lesz ennek a beszélgetésnek, miután elhangzott: a magyar filmstúdiókat szívesen veszik bérbe az amerikai filmesek, miután 30%-kal olcsóbbak a környező országokban lévőkhöz képest.