(Forrás: gulyasagyumedia.hu) Minden bizonnyal avatási rekordot állítottak fel Győrött, amikor kedden tizenegyen – mindannyian férfiak – avatták fel a Tudományos és Innovációs Park épületét két nő segítségével, aki a nemzeti színű szalagot feszítette ki a hímek számára.

A kormány célja, hogy 2040-re Magyarország az innováció alapján a világ kétszáz országa közül benne legyen az első tízben – mondta az MTI szerint a kultúráért és innovációért felelős miniszter kedden Győrben, a Tudományos és Innovációs Park épületének átadóján.

Csák János kiemelte, evégett a kormány évente mintegy 300 000 millió forintot fordít az innovációra, az elmúlt hét évben az összeg 2 100 000 millió forintra rúgott. Hozzátette, a Neumann-program elindításának is az volt a célja, hogy a gazdaság erősítésér segítse az egyetemek, a kutatóintézetek, a vállalkozások és a pénzügyi világ összekapcsolódását. Ha ezek a területek szétdarabolódnak, ha a korlátok megmaradnak az intézményeken belül és a szereplők között, akkor az ország nem lehet sikeres – mondta a miniszter.

Csák János pozitív példaként említette, hogy a Széchenyi István Egyetem szervesen beépült Győr gazdasági életébe, az új Tudományos és Innovációs Park pedig erősíti az együttműködést a kutatás, a fejlesztés és az innováció területén. Arról is beszélt, hogy nőnie kell a publikációk, szabadalmak és startupok számának Magyarországon, amit a nemzetközi együttműködések is segítenek. A célok elérésére megújították a Magyar Kutatási Hálózatot, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal működését, valamint ezért alakították meg a Kutatási Kiválósági Tanácsot – sorolta a miniszter.

Az MTI tudósítása elfelejtette megemlíteni, hogy a győriek által csak „kockának” nevezett most átadott épületet (a rég megszüntetett Győri Keksz- és Ostyagyár, a valamikori Koestlin-gyár el nem bontott raktárépületét! – a szerk. megj.) 4000 millió forintért Mészáros Lőrincék és a szintén NER-kedvenc Paár Attila cégeiből álló konzorcium újította fel.

Simon Róbert Balázs, a térség fideszes egyik országgyűlési képviselője elmondta, hogy a valamikori Győri Keksz- és Ostyagyár kockaépületének megújítása a Tudományos és Innovációs Park kialakításának első üteme volt. Az épület melletti terület hasznosításával zárul 2025-ben a második és 2030-ban a harmadik ütem. Dézsi Csaba András, Győr polgármestere (Fidesz-KDNP) arról beszélt, ahogy fejlődik az egyetem, vagy az Audi Hungaria, úgy fejlődik a város is. Győr sikereit azonban az ott élő emberek tudása, szorgalma, tehetsége és munkája adja – fűzte hozzá.

Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke azt emelte ki, hogy az épület a gazdaság fontos helyszínévé válhat. Az egyetem számára elengedhetetlen a valós és szoros partnerség a gazdasági szereplőkkel – mondta. Kolossváry Tamás, az innovációs központ vezetője elmondta, az innovációs park első üteme a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (EU- támogatás) biztosított 6800 millió forintból készült el. A kockaépület fele oktatási funkciókat lát el, harmadában a vállalatok kutatási és fejlesztési irodái kapnak helyet, a fennmaradó rész pedig rendezvények lebonyolítására nyújt lehetőséget – fűzte hozzá.

Alfons Dintner, az Audi Hungaria Zrt. igazgatóságának elnöke arról beszélt, hogy az egyetem és az Audi kapcsolata gyümölcsöző volt eddig is, az innovációs park működésével pedig még magasabb szintre emelkedik a vállalat next level (következő szint) elnevezésű stratégiája.

Az átadó ünnepségen a Széchenyi István Egyetem és az Audi Hungaria Zrt. stratégiai együttműködési megállapodást kötött, ami kiterjed egyebek mellett a képzések gyakorlatorientált fejlesztésére, felvételi-előkészítő és ipari gyakorlati programok szervezésére, valamint a fenntarthatósághoz is kapcsolódó közös kutatási és fejlesztési és innovációs projektekre.