Műholdas nyomkövető eszközökkel két éven át vizsgálták az erdők királynőjeként ismert erdei szalonkák vonulását a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói. Az új adatok alapján néhány egyed egyetlen éjszaka alatt 900 kilométert is megtett, megállókkal együtt pedig hazánkból mintegy 5000 kilométer távolságra, az Urál-hegységen túlra is eljutott.
A MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet kutatói 2020 tavasza óta követik nagy pontosságú műholdas jeladókkal tizenöt erdei szalonka viselkedését. A szűk két év alatt gyűjtött adatok részben kiegészítik, részben felülírják a kutatók eddigi ismereteit a faj tavaszi és őszi vonulásáról.
Csányi Sándor professzor, a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanszékvezetője tudósítónknak elmondta, hogy bár a madarak gyűrűzése révén több egyedet lehet nyomon követni, a módszer hatékonyságára hatással vannak az olyan emberi tényezők, mint a gyűrűzői és a vadászati aktivitás. „Az új kutatásban szerényebb egyedszámban vizsgáltuk ugyan a madarakat, cserébe viszont a rendszeres időközönként elküldött GPS-lokalizációk révén a jeladós madarak teljes vonulási útvonalát, sőt akár pontos területhasználatát is fel tudtuk térképezni” – mondta a professzor.
Az egyedek tavaszi vonulása meglepően változatos: az egyik jeladós erdei szalonka két nap alatt Lengyelországig repült, másik kettő még az Urál-hegységet is maga mögött hagyta, ami azt jelenti, hogy pihenőkkel együtt egy hónap alatt mintegy 5000 kilométerre jutott el. A vizsgált szalonkák a pihenőhelyek közt egy éjszaka alatt átlagosan 350 kilométert tettek meg, néhányan azonban ugyanennyi idő alatt akár 900 kilométert is repültek.
Dr. Schally Gergely, az intézet fiatal kutatója elmondta, hogy két, jeladós madár egészen különösen viselkedett. „Egyikük március közepén elhagyta Magyarországot, néhány nap elteltével viszont – feltehetően a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt – visszafordult, majd pontosan a jelölése helyére tért vissza, ahol további két hetet töltött el, mielőtt újra elindult volna. Egy másik szalonka ezzel szemben a december végi hideg időszakban Olaszországba vándorolt, majd február végén visszajött a hazai jelölése helyszínére és itt töltötte a teljes márciust.”
A gödöllői egyetem kutatói hangsúlyozzák: a vizsgált tizenöt erdei szalonka viselkedése alapján nagyon korai lenne a teljes állományra vonatkozó általános következtetéseket levonni. Az országos erdeiszalonka-monitoring programhoz kapcsolódó kutatás eredményei azonban feltétlenül a folytatásra sarkallnak, így a jövőben további izgalmas részletekre derülhet fény az erdő királynőjéről. (A képeket dr. Schally Gergely készítette.)