Nyolcvanmillió eurónál is többet fordított tavaly a bécsi energiaszolgáltató, a Wien Energie a bécsi távhő dekarbonizálására és a hálózat bővítésére. Tízezer új ügyfél, 12,5 kilométernyi új vezeték és Európa legnagyobb hőszivattyúja az eredmény. (A nyitó képhez: a Spittelaui hulladékégető több mint 60 ezer bécsi háztartást lát el távhővel © Wien Energie.)

Több mint 1300 kilométeres vezetékhálózatával a bécsi távhő már most is Európa legjobbjai közé tartozik. Tavaly 12,5 kilométerrel, négy területi hőközponttal és tízezer lakással fölérő kétszáz épülettel bővült az osztrák főváros távhő-hálózata. Ez azt jelenti, hogy a Wien Energie már 460 ezer háztartást és nyolcezer üzleti ügyfelet lát el távhővel. Mivel a cél, hogy 2040-re Bécs és a távhőellátás is klímasemleges legyen, tovább bővítik és dekarbonizálják a távhőhálózatot.

A Wien Energie a következő években 50 millió eurót fordít arra, hogy négy kísérleti területen – Rossauban, a Gumpendorfer Straßén, az Aliiertenviertelben és a Huber-Blockban – kiépítse a távhőt és annyi tapasztalatot szerezzen a további bővítésekhez, valamint az alternatív fűtési megoldások kiépítésében, amennyit csak tud. Közben folyamatosan bővíti a távhőhálózatot a sűrűn lakott belső kerületekben és a következő öt évben egymillárd eurót fordít arra, hogy függetlenné váljék a földgáztól. Így a jövőben sem az energiaválságtól, sem a robbanásszerűen megugró energiaáraktól nem kell többé tartani.

Jelenleg a bécsi távhő bő fele földgáz alapú, kapcsolt energiatermelésből származik, harmada a hulladékégetésből, a maradék pedig biomasszából, valamint ipari hulladékhő, föld- és környezeti hő felhasználásából.

Avégett, hogy 2040-re sikerüljön elérni a kitűzött klímasemlegességet, nagy szerepet szánnak a bécsi szakemberek a hőszivattyúknak és a mélységi geotermiának. Tavaly decemberben helyezték üzembe Európa legnagyobb hőszivattyúját: a simmeringi szennyvíztisztító hulladékhőjét hasznosítja és az első fázisban 56 ezer háztartás ellátására elegendő távhőt termel. A Wien Energie célja, hogy emellett 2030-ra a bécsi távhőtermelés ötöde a föld mélyéből származzék, amivel mintegy 125 ezer háztartást láthatnak el. Ilymódon 2040-re a hőszivattyúk és a mélységi geotermia adná a bécsi távhőtermelés 55 százalékát.

Ráadásul a megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányú bevonása a távhőtermelésbe nemcsak a gázfüggetlenséget javítaná – jót tesz a környezetnek és a fogyasztók pénztárcájának is. A Wien Energie ugyanis már olyan tarifarendszeren dolgozik, amely arányos a megújuló energiaforrások felhasználásával az energiamixben.