Nem vitát, hanem kemény, vérig sértő szóváltásokat hallottunk az Európai Parlamentben. Ursula von der Leyen szerint megérdemli a magyar kormány a befagyasztott alapok 10 000 millió eurós részét, mert teljesítette az igazságszolgáltatási reformköveteléseket.

– Egyetért ön az Európai Bizottság elnökével?

– kérdem Katarina Barleyt, az Európai Parlament egyik alelnökét, német szociáldemokrata párti (SPD-) képviselőt.

– Nem értek vele egyet, és azzal sem, amiről néhány hete döntöttek az alapok egy részének odaítéléséről. Elégedetlen vagyok azokkal a jogi, törvényi rendelkezésekkel, amelyeket a magyar kormány hozott.

– Nézzünk legalább egy példát!

– Nyomásgyakorlással ér fel, amikor a magyar törvényszék bizonyos ügyeket bizonyos bíráknak utal ki. Az igaz, hogy ezt a kitételt papíron megváltoztatták, azonban felsorolnak kivételeket. Sok kivétel van. Például: ha az adott bíró nagyon elfoglalt, akkor ki lehet adni az ügyet egy másiknak. Ki tudja ezeket a kivételeket jogosságukat ellenőrizni? Mindenféle kiskapukat építettek be. Nem beszélve arról, hogy jól tudjuk: Orbán Viktor mást mond és mást cselekszik. Ismerjük őt, hogy milyen.

– A bizottság nem várta meg, hogyan működik az úgynevezett igazságügyi reform a gyakorlatban. Megtapasztaltuk azt is, hogy hiába korrigálják a törvény szövegét, a gyakorlatban annak semmi foganatja, nem alkalmazzák. Egy sor kifogásom van a bizottság döntésével szemben.

– A Fidesz-KDNP-s Hidvéghi Balázs a vitában úgy fogalmazott, hogy az az igazi diktatúra, amikor azért akarják elvenni a szavazati jogot a magyar kormánytól, mert nem ért egyet a többséggel. Erről mit gondol?

– Jól ismerjük a taktikáját. Számtalanszor megtapasztaltuk ezt Magyarországon és más országokban is. Egyszerűen csak kiforgatják a szavainkat. A valóságos helyzetnek az ellentétjét festik le. A 7-es cikkelyes eljárás 2018 óta napirenden van, csakhát soha semmi nem történt. Most nem az 1. paragrafusát alkalmaznánk, a kötelezettségszegési eljárásokat a szankciókkal, hanem a 2. paragrafust, ami ennél drasztikusabb, mert megvonná a kormánytól az uniós szavazati jogot. Az a igazság, hogy ha visszanézünk a kezdetekre, akkor azt látjuk, hogy az elmúlt 13 évben semmilyen pozitív változás nem történt a magyar jogállam helyzetében. Pedighát, vegyük már észre, hogy minden Orbán Viktoron múlik. Miatta történnek ezek a szégyenletes dolgok. Egyszerűen csak be kellene tartania az EU alapszerződésében foglaltakat, és felfognia, mi várható el egy demokratikus államtól.

– Milyen lépéseket tesznek a határozat elfogadása után?

– Meglátjuk. Ugyanis a parlament csak a lehetőséges forgatókönyveknek nyit utat. Merthogy nem kötelezi a bizottságot és a tanácsot semmire. Azontúl, hogy értékelést adtunk a magyar helyzetről, felszólítottuk a tanácsot a 7-es cikkely alkalmazására. Bíróságra visszük, jogos volt-e az uniós alapok feloldása. Többféle jogi eszközünk van arra, hogy cselekvésre és jobb belátásra bírjuk a bizottságot, mint végrehajtó testületet.

– A Tanácsban, ugye, egyhangú szavazás szükséges?

– A legvégén igen, de addig több szakasza van a jogi procedúrának.

– Viszont épp szerdán fogadtak el a szlovák jogállami kifogásokat felsoroló elítélő javaslatot, aminek következménye lehet, hogy Lengyelország bajtársiasságát Szlovákia tölti be ezentúl és megint nem lesz egyhangú szavazat a Tanácsban. Nem tart ettől? Ráadásul Robert Fico Budapesten ígérte meg, hogy mindenben támogatni fogja Orbánt, ha támadás érné a magyar szuverenitást. Jelentsen ez bármit is.

– Egyelőre nem látjuk azt, amire számítottunk. Fico mindent megszavazott és támogatja Ukrajnát is.

„Magyarországnak teljes jogában áll úgy szavazni, ahogy akar. Az unió alapokmánya erre felhatalmazza őt” – fogalmazott megkeresésemre Gunnar Beck (bal oldali kép), az Identitás és Demokrácia parlamenti frakció tagja, szintén német képviselő. – Orbán ezzel nem sért meg semmilyen törvényt. Jogában áll a vétó lehetőségével élni.

– Ön sem helyesli egyelőre Ukrajna uniós tagságát vagy annak a támogatását?

– Túl korai Ukrajna uniós tagságáról még tárgyalni is. Először teremtsenek békét. Legyen béke!

– Nem gondolja, hogy ez csak jelképes szándék Ukrajna iránt – és üzenet Oroszországnak? Hisz’ mindenki tudja az Európai Unióban: Ukrajna még sokáig nem lesz, nem lehet tag.

– Mindenkinél nagyobb előnyre tenne szert így Ukrajna és Oroszország haragját sem vívnám ki, ha lehet. De most beszéljünk Magyarországról. Bírálják a baloldaliak az igazságszolgáltatást, mert nem független! Azt kell mondjam magának, Németországban ennél sokkal jobb a helyzet. Bárcsak önöknél élhetnék, jobb dolgom lenne. Ha a törvények előtt mindenki egyenlő, akkor már rég el kellett volna indítani a 7-es cikkelyes eljárást Németország ellen. Magyarországot pedig békén hagyni.

– Elnézését, ám én nem ismerem ilyen közelről a német körülményeket, nem tudom megítélni, helyesek-e az ön állításai. Ezzel együtt nem gondolja: ha tetten érhető a jogállami normák megsértése, akkor érdemes tenni ellene? Mert a demokrácia intézménye így működik!

– Nagy általánosságban természetesen egyetértek önnel, de a kérdés az, mit nevezünk jogállamnak. Az EU ugyanis újra meghatározta, pontosította a jogállam fogalmát. Ha valaki nem ért egyet az EU migrációs/bevándorlási politikájával, azaz a többség ellen szavaz, akkor – az unió szerint – az illető megsértette a jogállami normákat…

– Tudom én azt, maguknál ez a retorika. De nálunk 13 éve egyértelmű bűncselekmény esetén sem indít eljárást a legfőbb ügyész az alkotmánybíróságon meg a médiahatóság és más intézmények nevében, ahol egyébként csak kormányzati kinevezettek ülnek. Nem csoda, hogy a Klubrádiótól is elvették a frekvenciát. És akkor még nem említettem a kormányzati korrupciót…

– Akkor viszont általános választ adok önnek: Magyarország sem tökéletes, és sok más ország sem az. Valóban szankcionálni kell a törvénytelenséget és a korrupciót. De Magyarországon, például, nem fordul(t) elő, hogy be akarnának tiltani ellenzéki pártot. Németország mindenben (?) sokkal lejjebb csúszott, mint Magyarország. (Itt nyilván a sokak által nácinak tartott Alternative für Deutschlandra gondolt Gunnar Beck, az Identitás és Demokrácia parlamenti frakció tagja.) Bármikor örömmel lecserélném a német kormányt az Orbánéra.

Az EP alelnökénél, Katarina Barleynél végül rákérdeztem Gunnar Beckre is, aki szerint „Németországban rosszabb a helyzet, mint Magyarországon”.

– Szélsőjobb politikus, autoriter rendszerben gondolkodik, ahol a kormányfőt nem érheti kritika. A Klubrádiót is azért fosztották meg a frekvenciájától, mert merte bírálni a kormányt – húzza alá. – Csak nézze meg a német sajtót, tele van kormánykritikával. Szerintem nálunk szabad a sajtó és a véleménynyilvánítás. Amit Gunnar Beck állít, az abszurd, de ezzel ő maga is tisztában van. Ő és társai a demokráciát akarják újra meghatározni. Miként Orbán is, aki „illiberális demokráciaként” írja le a rendszerét. Csakhogy ilyen nincs, a fogalmak önmagukban is ellentmondanak egymásnak. Ők tulajdonképpen autokráciát akarnak építeni maguknak.

„Viták természetesen mindig vannak, de a végül mindig születik egyezség a demokratikus pártcsaládok között, aminek erős, jelképes üzenete van azon túl, hogy a Bizottság ellen feljelentést teszünk az Európai Bíróságon a befagyasztott pénzek feloldása miatt” – ezt már Daniel Freund (a bal oldali képen), a Zöldek német uniós parlamenti képviselője mondta arra a kérdésre, hogy nehéz volt-e az öt nagy pártfrakció (Európai Néppárt, Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, Liberálisok, Zöldek és a Baloldal) támogatását megszerezni? És ő az is, akit Kocsis Máté lenácizott a parlamenti beszéde elhangzását követően. Csakhogy Daniel Freundot ez nem zavarja, mert határozott véleménye van a Fideszről. Ezt mondja: „A határozat a 7. cikkely második pontjának hatályba léptetésére is felszólítja az Európai Tanácsot: vonja meg Magyarországtól a szavazati jogot.”

– Mi ennek a menetrendje?

– Mindezek technikai kidolgozása már folyamatban van. A jogrendi bizottság készíti elő a keresetet, majd az Európai Parlament jogi szolgálata összeállítja a perdokumentációt. Csakhogy még vita van a bizonyítékok kiválasztásában. Meglátásom szerint két fontos érvünk van: a magyar kormány nem teljesítette maradéktalanul az Európai Unió által kért azokat az igazságügyi reformjavaslatokat, amelyeket Ursula von der Leyen teljesítettnek minősített. Nem lehet amolyan ellenőrző lista alapján egyszerűen csak kipipálni a teljesítéseket. Az Európai Bizottság elnöke ugyanis épp azon a napon küldött a tagállamoknak levelet arról, hogy a jogállami feltétel-rendszereknek mind a mai napig nem felel meg a magyar gyakorlat. Nincs jogállam a strukturális és rendszerszintű összevetésben, és a korrupció értékelése szerint sem. Tehát itt egy másik pénzügyi alapról és jogi eljárásról van szó. Óriási ellentmondást látok itt. Abszurd, hogy ugyanazon a napon egyszerre állította von der Leyen, hogy minden rendben van, illetve semmi sincs rendben a jogállammal. Tehát semmi más dolgunk nincs, mint ezt a két bizonyító erejű és egymásnak ellentmondó bizottsági véleményt kell elküldenünk Luxemburgba.

– Mire számít, ha ez a forgatókönyv megvalósul?

– Azonnali politikai hatása lesz a lépésnek. Hisz’ február 1-jén ismét összeül az Európai Tanács, éppen Orbán miatt, akinek vétója megakadályozta a hosszú távú költségvetés elfogadását és Ukrajna megsegítését. Remélem, így elkerülhetjük, hogy Orbán ismét megzsarolhassa a Bizottságot. Miután felszabadított 10 000 millió eurót a befagyasztott alapokból, Orbán távollétében, azaz „kávészünetének” köszönhetően sikerült egyhangúan megszavazni Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak a startját. Ám megint csak Orbánon múlik, kap-e támogatást a háborúban álló ország. Bízom abban, hogy a bírósági ügy tudatában a bizottsági elnök kétszer is meggondolja, mit lép. Emellett pedig ideiglenes intézkedéseket vezethetünk be mindaddig, amíg az Európai Bíróság ki nem hirdeti a verdiktet. Ez, sajnos, lehet akár két évbe is telhet, míg megállapítja, hogy Ursula von der Leyen jogosan vagy jogellenesen ítélte-e oda Magyarországnak a 10 000 millió eurós támogatást. Addig, kérésünkre, felfüggesztheti az Európai Bíróság a befagyasztott források további, esetleges kiutalását. Én még ezt is komoly eredménynek tartanám. A demokrácia alfája és omegája ugyanis, hogy a demokratikus intézmények ellenőrzés alatt tarthassák a kormányt. Semmi problémánk sem lenne vele, ha mindezeket meg is tartaná.

– Sor kerülhet a pénzek ismételt befagyasztására még akár a választások előtt?

Miután az EU Parlament megszavazta a Magyarországnak szánt milliárdos kifizetések leállítását (Foto: Johanna Geron/​Reuters; 2022.)

– Nagyon bízom benne. És itt van a 7. cikkelyes eljárás is: 2018 óta állnak az ügyek. A magyar kormány hazudik arról, hogy bármit tett is volna a jogsértések korrigálása végett. Nem beszélve arról a zsarolásról, amivel a 440 millió uniós állampolgárt képviselő Európai Tanácsot is túszként megbénítja.

– Ukrajna megsegítését elutasítva az egész uniós közösséget biztonsági kockázatnak teszi ki Orbán. Ukrajna ugyanis nemcsak a saját értékrendjéért, hanem a mi biztonságunkért is harcol. Putyin nem egyszer értésre adta: a volt szovjet birodalmat akarja újraéleszteni. Ez a biztonsági kockázat azonnali cselekvésre késztet mindannyiunkat.