A nyári szünet alatt semmi nem történt a közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyében, így biztosra vehető, hogy a szeptember 1-jén kezdődő szemeszter Erasmus+-diákcsere-programjából kimaradnak azok a modellváltott hazai egyetemek, amiknek nincs érvényes szerződésük.
Vészesen közeleg az a szeptember 1-jei határidő, amelyet még júliusban szóvivője útján az Európai Bizottság a végső időpontnak nevezett meg arra, hogy a közalapítványi modellben működő intézmények körüli összeférhetetlenségi problémák rendezésével az ebbe a kategóriába tartozó magyar egyetemek diákjai is részt vehessenek az Erasmus+-csereprogram őszi szemeszterében. A kocka azonban már el van vetve, mivel a magyar kormány nem ragadta meg az egyhónapos nyári szünetet a még vitás kérdések rendezésére.
A bizottság költségvetési főigazgatóságának vezetője július végén a magyar kormánynak küldött üzenetében az egy hónappal előtte kelt magyar álláspontra reagálva megállapította, hogy nem történt érdemi elmozdulás; Budapestről – információink szerint – erre azóta sem érkezett válasz.
Sorra zuhannak ki az uniós konzorciumokból a hazai egyetemi kutatóközpontok
Így – brüsszeli források szerint – biztosra vehető, hogy a közalapítványi modellben működő 21 egyetem közül többnek a diákjai is hoppon maradnak ebben a szemeszterben, és lemaradnak az Erasmus-ösztöndíjakról. Azt ma csak találgatni lehet, hogy pontosan hány felsőoktatási intézményt és diákot érint a mindez. Ennek az az oka, hogy – miként a magyar kormány is több ízben állította – a 2022 nyarán, tehát még az uniós jogállami szankciók elfogadása előtt, az Erasmus+ programban két évre szóló részvételre feljogosító szerződést kötött és uniós pénzügyi támogatásban részesült modellváltó egyetemek elvileg 2024 júliusáig fedezve vannak. Ha időközben a forrásaik sem fogytak el, akkor ezek a felsőoktatási intézmények még megúszhatják, feltéve, hogy addig a magyar kormánynak sikerül eloszlatnia Brüsszel aggodalmait, és az EU-tanács eltörli a szerződéskötésekre vonatkozó tilalmat.
A most kezdődő szemeszter azonban, úgy látszik, végképp elúszott azon modellváltó egyetemek számára, amelyeknek vagy nem volt folyamatban lévő szerződésük, és ezért újra pályáztak, illetve időközben kifogytak a részvételhez szükséges uniós pénzből, és ezért próbáltak újra pályázni.
Az Európai Bizottságnál az a benyomás alakult ki, hogy az Orbán-kormány részéről hiányzott a politikai akarat a megállapodáshoz, ami jelen esetben azt jelenti, hogy bár tisztában volt a Brüsszel által támasztott feltételekkel, nem volt hajlandó mindenben megfelelni nekik. Konkrétan: hónapokig húzódó meddő egyeztetés után sem sikerült megnyugtatóan kideríteni, hogy kik és milyen feltételek mellett lehetnek a közalapítványi kuratóriumok tagjai.
Patthelyzet alakult ki, miután a magyar kormány több olyan kérdésben sem hajlandó engedni, amit a bizottság garanciának tekint a politikai összeférhetetlenség ellen. Brüsszel hivatalosan csak elfogadott törvényekről formálhat véleményt, ami előre borítékolhatóan elutasító lenne, ha az Orbán-kormány nem oszlatja el az összes aggályt vagy legalábbis a többségüket.
A közérdekű alapítványok körüli kötélhúzás csak a jéghegy csúcsa, hiszen az igazságszolgáltatási reformcsomag kivételével tavaly december óta nem történt érdemi elmozdulás a befagyasztott uniós források kérdésében. Magyarországnak huszonhét kulcsfontosságú feltételnek kellene megfelelnie ahhoz, hogy hozzáférjen az 5800 millió euró összegű, vissza nem térítendő támogatás első részletéhez a covid-járványra válaszul létrehozott uniós helyreállítási alapból.
Ebből huszonegy – köztük a közérdekű alapítványi modellben működő intézményekkel kapcsolatos szupermérföldkő – teljesítése a Magyarországgal szemben 2022 áprilisa óta folyó jogállami feltételességi eljárás megszüntetésének, ezzel együtt mintegy 6300 millió euró kohéziós politikai forráshoz való hozzáférésnek is a feltétele.
A budapesti kormány július közepén saját értékelése szerint teljesítette az igazságszolgáltatás függetlenségének visszaállítására vonatkozó bizottsági feltételeket, és kezdeményezte a bizottságnál a kapcsolódó, horizontális feljogosító feltételnek való megfelelés újraértékelését. Ez a munka jelenleg is zajlik, és becslések szerint leghamarabb szeptember második felében készülhet el.
Ha pozitív lesz – amire forrásaink szerint nincs garancia –, Brüsszel megkezdheti a kormány által benyújtott azoknak a számláknak a kifizetését, amik nem tartoznak valamilyen korlátozás alá.
