Salzkammergut: egyszerűen mesés

Mondják: isten jókedvében teremtette Ausztriát. De amikor a Salzkammergutra került sor, különösen jó hangulata lehetett a Teremtőnek. Mert különben meglehetősen fantáziátlanul, vagy csupa hegy, vagy csupa tó, vagy síkvidék lett volna a ma három tartományba benyúló térség, ahol már-már giccsesen festői, elrendezésben magasodnak a hótól őszülő komor bércek, az ég életkedvet sugárzó kékjét tükröző kristálytiszta tavak, a kies völgyekbe igyekvő, ezer virágtól tarkálló lankák. (Nyitó kép: Hallstatt: a világ legszebb tóparti települése)

A nyugalom, a kiegyensúlyozottság, a példás szorgalommal teremtett jólét derűt árasztó vidéke ez, ahol az esti harangszóval együtt érkezik a gerepcsin, a sziléne, a cseplesz hanga, az ezen a vidéken enciánnak mondott tárnics, a gyopár, a harangrojt, a havasi szegfű illata. Itt aztán kedvét lelheti az egész esztendei rohanásban, szorongásban kifáradt, a rossz, városi levegőtől kifulladt, nyugalomra, erőgyűjtésre, a természet energiájával való feltöltődésre vágyó. Ez a táj igazán nyaralásra való. Ahol a kikapcsolódást, az önfeledt, de nem haszontalan időtöltést ekként nevezik: Sommerfrische. A nyár frissessége.

Császárnak érezheti magát az ember a császárok által különösen kedvelt Salzkammergutban, az Attersee, a Mondsee, a Wolfgangsee, a Fuschlsee, Traunsee partján. Traunsee? Nevet kéne változtatnia: Traumsee-re, mert inkább illik rá, hogy Álom-tó. Bár hetvenöt esztendővel ezelőtt éppen ezen a helyen ért véget sok honfitársunk álma: az ebenseei fasiszta kényszermunkatáborban.

Regél az ősember

Lépten-nyomon kísért itt a történelem: jeles és hirhedt események, kiváló elmék és kétes megítélésű személyiségek egyaránt kötődnek a Salzkammerguthoz. (Kammergut: a kamara, a kincstár birtoka, ahol gazdag sólelőhelyek találhatók, ekként lett Salzkammergut.) Az európai ember egyik bölcsője ringott itt. Évezredek óta tekint ember tisztelettel a háromezer méteres Dachsteinre a Hallstatti tó partjáról, ahol a korai vaskorszakból ránk maradt sírok ezreit tárták föl. Korszakjelző: halstatti kultúra.

És itt, a nagy utazó Alexander von Humboldt szerint a világ legszebb tóparti helységében, ahol 4600 esztendőre tekint vissza az ismert történelem, található a földkerekség legrégebbi sóbányája: 2800 esztendő óta máig művelik. Pompás látványosság, egyedülálló élmény a hallstatti, halleini és altausseei sóbánya megtekintése.

Választhatunk: lépcsőn vagy az óriás csúszdán megyünk-e a mélybe, oda, ahol a háború alatt Michelangelo Madonnáját, a genti oltárt, Rembrandt, Breughel, Dürer, Van Dyck, Caravaggio és mások alkotásait őrizték. A salzkammerguti só tette gazdaggá évszázadokkal ezelőtt a bécsi urakat, a sóbárókat, a salzburgi püspökfejedelmeket. Akié a sóbánya volt, aki a sószállító utakat ellenőrizte, az eleve hatalmat gyakorolt. Halleinben nagyszabású kiállítást is rendeztek a sóról – Só: élet és élmény – a múlt század kilencvenes éveinek közepén, élvezettel néztem végig.

Erdőn, mezőn villamossal: a Stern&Hafferl cég újra üzembe helyezte a Vöklmarkt és az Attersee között 1913-ban épült, ma már a környezetvédelmet és a nosztalgiázókat szolgáló villamosvonalat.

Inas a császár cipőjében

A gojzervarrásos cipőt is ezen a vidéken, a gyógyfürdőhely Bad Goisernben találták föl. Ott csináltatta vadászcsizmáit, -bakancsait Ferenc József osztrák császár és isten kegyelméből magyar király. A lábbeliket előbb inasa járatta be, és csak azután húzta felséges csülkeire az uralkodó. Bár a Habsburgok – Maximiliánnal az élen – már a 15. században fölfedezték a gyönyörűséges Salzkammergutot, igazán a hosszú életű Ferenc Józsefnek köszönhetően vált világhírű fürdő- és gyógyhellyé a monarchia hangulatát, a békeidők báját és jólétét máig árasztó Bad Ischl. No, és persze azoknak a festőknek, íróknak, zeneszerzőknek (Lehár Ferencnek, Kálmán Imrének, Alexander Girardinak, Brahmsnak, a Straußoknak…), akik részben azért, hogy nyáron is az udvar közelében legyenek, részben pedig az idilli környékért, a jó levegőért, a nőnek, férfinak hasznos gyógyfürdőkért (176 éve elhunyt Franz Wirer von Rettenbach doktor fedezte fel a sós víz jótékony hatását) telepedtek meg Ischlben és a közeli helységekben.

Titkos, hajnali kuglóf

Bad Ischl, amely nem csupán sóval, hanem süteménnyel, az islerrel is megajándékozta a világot, az ugyancsak édesszájú, immár öregedő Ferenc József és az ifjú, fess, az uralkodót megértő Schratt Katalin színésznő liazonjával még jobban bevéste nevét a nosztalgiázók, a monarchia cukros, keringős, bokacsattogtatós, kiszti-handos bájára szívesen emlékezők tudatába. Ott, ahol a Zauner cukrászdában, a Bad Ischl-i Gerbeaud-ban, még minden olyan fehér, aranyos, törékeny, fényes és illatos, mint évszázaddal ezelőtt volt, és ahol az ember azt várja, hogy darázsderekú, szalagos-pántilikás kalapú, aranyszőke, türkiz szemű hölgy libbenjen be egy snájdig cs. és kir. huszár hadnagy kíséretében, a pompás krémesek, tejszínes csokoládé- és epertorták, illatos kávék, előkelően gőzölgő teák társaságában kénytelen megelégedni a fenséges-világszép nejét, Sisit nyíltan megcsaló császár túlromantizált sztorijával.

A Bad Ischl-i császári villa

Elvégre innen, a Traun partjától pár percnyire található a császári villa: akkor bővítették és alakították át nyári rezidenciává, amikor Ferenc József még valóban szerette a bajor hercegkisasszonyt, a császárnévá emelkedett Sisit. (Alig múlt 16 éves, amikor 1854 tavaszán megtartották az esküvőt.) Ha éppen nem gyengélkedik, a dédunoka Markus Emanuel Habsburg-Lothringen is megtiszteli a villába látogatókat, hogy megmutassa a valóban puritán

Ferenc József dolgozószobáját, vaságyát, a hölgyek és urak meg a miniszterek várószobáit, az ebédlőt, no meg a rengeteg trófeát, amelynek jórészét, a legszebbeket éppen Magyarországon ejtette el a császár.

Schratt-villa: császári nosztalgia a jugendstílus hangulatában (pressreader.com)

A villából egy kies úton és hidacskán keresztül járt titokban (úgy, hogy minden második fa mögött egy titkosrendőr vigyázta) 27 éven át minden hajnalban a császár és király a Schratt villába, ahol a megértő és vigasztaló Katalin frissen sütött kuglóffal (Guglhupffal) várta.

A legendás Schratt Katalin és a császár.

A sütemény eredeti receptje titok, tudója a szakács Günter Gaderbauer, aki élettársával, a kedves Sabine Ebner asszonnyal együtt birtokolja-igazgatja a császári időkből származó emléktárgyakkal berendezett házat. Kitűnő konyhája különlegességeinek árát azonban sajnos, még nem igazították az átlag magyar turista pénztárcájához. Egy kedves osztrák barátom, Norbert Hofbauer jellemző bécsi humorral így reagált: „Nem a mi áraink magasak, inkább a magyar pénztárcákat kellene kissé kitömni. Mindketten jól járnánk.”

Gisela: Európa legrégebbi, roncsaiból társadalmi munkával felújított keréklapátos gőzöse. A Traun tavon közlekedik Gmunden és Ebensee között. (a kép forráa: www.radiomuseum.org)