Politikailag érthető, törvényességi szempontból viszont kérdéseket vet fel az Európai Bizottság nagy nehezen megszületett javaslata az uniós források odaítéléséről, illetve részleges megvonásáról. Erről beszélgettünk két német parlamenti képviselővel, Daniel Freunddal, a Zöldek, és Moritz Körnerrel, az „Újítsuk meg Európát!” frakció képviselőjével. Mindketten tisztában vannak azzal, hogy Orbán a várható és esetleges kudarcokért személy szerint akár őket is hibáztatni fogja. Holott: az Európai Parlament nagy többsége nem akar egyebet, mint megakadályozni Orbán további lopásait.
– Jogi-törvényi megközelítésben sem tudok mást mondani, mint azt, amit már a múlt héten is megállapított az Európai Parlament: a Bizottság által meghatározott követelményeknek alapvetően nem felelnek meg a magyar kormány által eddig ismertetett intézkedések.
„Politikai szempontból teljesen megértem, hogy az Európai Bizottság miért hagyta jóvá a covid-féle felzárkózási alap teljes keretét, miközben az 5800 millió eurós alapnak is a 70 százalékát meg kellett volna vonni a magyar kormánytól, ahogy tette ezt a kohéziós alapok esetében a Bizottság – mondja Daniel Freund, a német Zöldek európai parlamenti képviselője, aki a jogállami mechanizmus feltétel-rendszerét vizsgáló költségvetési ellenőrző bizottság tárgyalódelegációjának a tagja, és hitvallása szerint: meggyőződéses európai.
– Tehát: rendben van-e ez törvényességi szempontból? Ha a kohéziós alapok kétharmadát megvonja a bizottság, mert nem tartja megfelelőnek az Orbánék által eddig megtett lépéseket? Mert ha a korrupció még ugyanott tart, mint ennek előtte, akkor miért mér más mércével a covid-alap esetében?
– Feltehetően azért, mert kimondatott: ha decemberig nem hagyja jóvá a Bizottság, illetve azt követően az Európai Tanács pénzügyminiszteri grémiuma a covid-féle felzárkózási alapokra adott magyar reformintézkedéseket, akkor teljesen elvész a pénz Magyarország számára.
– Igen, pontosan, ezért tehette. De ezért szeretném hangsúlyozni, hogy egy dolog politikai döntést hozni, amit alapvetően én is elfogadok, mert ezzel lehet ösztönözni a kormányt a korrupcióellenes reformintézkedések megvalósítására, de attól tartok, hogy jogi és törvényességi szempontból a döntés nem felel meg az elvárásoknak. Attól tartok, a törvénytelenség kérdését fel kell vetnünk.
– Ugyanakkor biztosítékként itt vannak az – angolból átfordított – mérföldköveknek nevezett feltételek és határidők, amelyeknek záros időkereten belül meg kell felelni. Az egyik csomagot például márciusig lehet zárni.
– Ez nem kérdéses. Sőt az eredetileg meghatározotthoz képest a 17 helyett most már 27-nek kell megfelelni, hogy a korrupciót kizárják a pénzek felhasználásakor. A covid-féle felzárkózási alaphoz tehát plusz tíz újabb stációt rendeltek, s ebből négy például a bíróságok függetlenlenné válását követelik meg, amik szerintem egyáltalán nem egyszerű és könnyen teljesíthető követelések, hiszen az Országos Bírói Tanácsot, vagy a Kúriát érintő követelések működésük alapjait kérdőjelezik meg. És valóban elég feszes határidőt szabtak meg a teljesítésükhöz. Azonban számomra egyelőre az is kérdéses, hogy az Orbán-kormány egyáltalán akar-e tényleges, lényegi változtatásokat végrehajtani. Mert láttuk ugyan, hogy a 17 intézkedés megvalósul, ugyanakkor októberben már megint olyan törvények születtek, és olyan módon egyik pillanatról a másikra, amelyek cáfolják a reformok tartós teljesítését. Szóval mintha a kártyavár, összedőlne, ami az ismert filmsorozatot juttatja az eszembe.
– Igen ám, de végsősoron mindezek nem is a bizottságtól, hanem az uniós pénzügyminiszterektől függenek. Vajon ők hasonló döntést fognak hozni? Mit tud vagy sejt ebből?
– Nagyon bízom benne és az utolsókig fogok is harcolni azért, hogy az Európai Tanács vegye figyelembe a Parlament döntését és kövesse a bizottsági javaslatot is. Hiszen történelmi pillanatokat él meg Brüsszel, mert egyetlen tagországgal sem történt ilyen, mint Magyarországgal, hogy két alapot is befagyasszanak. Persze, kérdéses, hogy meglesz-e aminősített többség a szavazáshoz. Eközben Orbánék zsarolják az egész közösséget azzal, hogy a vállalati globális minimum adót vagy például az Ukrajnának szánt hitelt blokkolják „nem” szavazatukkal. Sőt, még a NATO-döntéseket is blokkolja, nevezeteseb Finnország és Svédország csatlakozását egy olyan válságos helyzetben, amikor NATO-területen is csapódott be rakéta. Ezek miatt is kérdéses a tanács döntése, amely a mostani várakozások szerint csak december 12-én születik meg, de ők már december 6-ától egyeztetnek az előbb említett ügyekben. Ezektől is függhet a magyar kérdés.
– Említette az olaszokat, ahol az új Mussolini ihlette kormánypárt szavazata egyelőre bizonytalannak látszik a minősített többség eléréséhez. Esetleg a parlamentben beszélgetve az olasz kollégákkal, tudható közelebbi is az ő döntésükről? Egyáltalán aggályos a többség megszerzése?
– Magyarország és Lengyelország egyértelmű. Olaszország még kétesélyes. El tudom képzelni, hogy Bulgária és Románia is ellene szavaz – hasonló korrupciós helyzet miatt. De a Baltikum épp az Ukrajnának nyújtott hitel miatt tartaná fontosnak a hasonló szavazást. A kollégákkal beszélgetve úgy tűnik föl, hogy a tagállamok általában követik a mostani bizottsági döntést.
– Mint a költségvetési ellenőrző bizottság tárgyalódelegációjának tagja, tudott-e beszélni Navracsics Tiborral vagy Varga Judittal?
– Két hete voltam Magyarországon, és egyikük sem fogadott. Nem akartak velem találkozni.
– Ön hosszú évek óta a jogállam verhetetlen harcosa, aki a magyar jogállamiság és a magyar szabadságszerető állampolgárok érdekeit a lehető leghatározottabban képviseli. Milyen érzései vannak most, mennyire érte el a célját?
– Nemcsak én, de az Európai Palament nagytöbbsége harcolt azért, hogy az összes támogatást megvonhassák a magyar kormánytól. Azonban az összes támogatásnak csak a 15%-át vonják meg. Persze, ha engem kérdez személy szerint, akkor azt mondom, én egyáltalán nem akarok és nem akartam egyetlen erocentet sem megvonni a magyar állampolgároktól, csak azt akarom, hogy a magyar kormány változzék meg. Ráadásul ezeket a változtatásokat Orbánék maguk vállalták, tehát itt az idő, hogy be is bizonyítsák, képesek a változásra. A magyaroknak szükségük van az uniós pénzekre: a termelőknek, az oktatásnak, a megújuló energiaellátásra. De sajnos azok a pénzek, amiket nem vontak most meg, továbbra is Orbán haverjai és családtagjai zsebében kötnek ki.
– Nem tart attól, hogy Orbán beszédmódja nyomban megváltozik, és Brüsszelt okolja a magyar recesszió miatt, illetve sugallja és elhiteti esetleg az emberekkel, hogy nem előnyös nekünk az uniós tagság?
– De hát, már most tele van az ország a Brüsszelt hibáztató óriásplakátokkal, ahogy láttam. De igen, folytatni fogja azt a narratívát. És engem fog hibáztatni azért, ami történik. Meg a hozzám hasonlókat. De tartok ettől. Ugyanakkor biztos vagyok abban, hogy a magyar állampolgárok tisztában vannak azzal, kit terhel a felelősség a hibákért. Ha nem jönnének a pénzek, akkor ráébrednek arra, hogy csak Orbánt lehet hibáztatni ezért. Remélem, hogy a a magyarok többsége a független médiát és a nemzetközi híreket hallgatva megértik, hogy mi csak azt akarjuk, hogy Orbán ne lophasson el több uniós pénzt és ne csapja be az embereket!
– Jó javaslatot fogalmazott meg a Bizottság, amikor a jogállam magyarországi megítéléséről döntött. – Ezt már Moritz Körner német európai parlamenti képviselő az „Újítsuk meg Európát!” frakció tagja mondja.– Helyes, hogy a Covid-féle alap biztosítását amolyan szupermérföldkövekhez, elvárásokhoz és határidőkhöz kötötte, amelyek teljesítése nélkül nem kaphat támogatást a magyar kormány. Csak bízni tudunk abban, hogy hasonló döntést hoz az Európai Tanács is, amikor elemzi a magyar jogállami és korrupciós elvárásokat.
– Képesek ezek a mérföldkövek és szuperek változtatni a jelenlegi rendszeren?
– Ebben már korántsem vagyok biztos. De a bizottság is kimondta, amit mi is, hogy addig egy eurocent sem kerül a kormányhoz, amíg maradéktalanul nem teljesíti a követeléseket. Hatalmas nyomás van most Orbánékon. Alapvetően a korrupció felszámolásában kellene eredményeket felmutatniuk. Azonban attól tartok, nehéz lesz a szupermérföldeket meglépni márciusig. Ez esetben senki mást, csak Orbán Viktort lehet hibáztatni!
– Attól tartok, ebben az esetben Orbán Viktor megint csak Brüsszelt fogja hibáztatni a pénzek elmaradásáért, és egy lépéssel még közelebb kerülünk az Európai Unióból való kilépéshez. Ön, hogy látja ezt?
– Orbán eddig is minket hibáztatott mindenért. Ezen egyáltalán nem fogok meglepődni sem én, sem egyik uniós tagállam sem. És a parlament sem. Régóta ismert Orbán retorikája. Sőt az is, hogy az egész parlamentet baloldali gyülekezetnek tartja, ami Németországban, és általában az Európai Néppárt tagjai között némi derültséget okoz – hogy finoman fogalmazzak. Egyébként pedig kíváncsian várom, hogy a mostani döntések ismeretében miként fog szavazni a pénzügyminiszterek elé jövő héten kerülő minimáladóról és az Ukrajna-hitelről. Megint a vétójátékával fog minket szórakoztatni? Ezzel együtt most úgy érzem, tisztában van azzal, hogy milyen felelőssége van ebben a játékban, hisz 5,8 milliárd euró forog kockán. Figyelembe kellene vennie azt is, hogy pár hete még úgy nézett ki, az Európai Bizottság nem fog – még feltétekkel sem – zöld utat adni a magyar helyreállítási alapnak.
– Az önök ez ügyben tartott sajtótájékoztatója minden bizonnyal erős nyomást gyakorolt a bizottságra is. Nem beszélve arról, amit lehetett hallani, hogyha elengedi Magyarország kezét az Európai Bizottság, akkor bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Ursula von der Leyen bizottsági elnök ellen.
– Valóban voltak ilyen hangok, először a nyáron, amikor a lengyelek uniós forráshoz való jutását javasolta a bizottság. Azonban tudnia kell, hogy egy ilyen indítványhoz kétharmados többségre van szükség. Azért ezt nem lenne olyan egyszerű megszavazni a parlamentben. Sőt, azt kell mondjam, most minden eddiginél jobban bízom von der Leyenben. Mert ő is tökéletesen tisztában van a saját felelősségével. Azzal, hogyha nem köti újabb feltételekhez az uniós forrásokat, akkor őt lehet hibáztatni majd azért, hogy Magyarország tovább süllyed a korrupció mocsarába.
– Végül is ezzel a pozitív üzenettel akár el is jöhetett volna Ursula von der Leyen Budapestre, hogy úgymond jelképesen átadja a covid-féle helyreállítási alapot. Miért nem jött el Orbánhoz?
– Igen, ezt eddig amolyan ünnepi ceremónia keretében vezényelte le a tagországok mindegyikében Ursula von der Leyen. Ez most elmaradt, nemrég tudtam meg. Ezzel együtt én azt gondolom és üzenem is az összes uniós vezetőnek, hogy beszéljenek minél gyakrabban Orbán Viktorral. Meg kell mondani neki: Viktor, itt húzódik a vörös vonal! A jogállamban nincs kompromisszum. Jogállam vagy van, vagy nincs. Az volt a baj, hogy korábban mindig kompromisszumot kötöttek vele. Így tett Angela Merkel is, hogy na jó, akkor ebben és ebben egyezzünk meg. Ezért vétózik Orbán, mert ehhez szokott hozzá.
A jövőben tisztázni kell, hol a határ. Ezért javaslom, senki se zárkózzék el Orbán Viktortól, ha párbeszédről van szó – mondta végezetül Moritz Körner, német európai parlementi képviselő, az „Újítsuk meg Európát!” frakció tagja.