Bár banki szempontból gyenge év volt, soha még ennyi pénzzel nem tartoztak a bankoknak a lakáshitel-adósok, mint 2023 végén. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint 2024-ben a növekedés egyik húzóereje a CSOK Plusz lehet. (A nyitó kép forrása: https://unabhaengiger-finanzberater.net)

Történelmi csúcson van a háztartások lakáshitel-tartozása, ami 2023 december végére átlépte az 5 000 000 millió (!) forintos álomhatárt. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a lakáshitel-állomány bővülése még úgy is gyorsult – 2021 januárjában lépte át a piac a 4 000 000 millió forintot –, hogy bizony 2023-ban látványosan mérséklődött a lendület. 

A múlt év első harmadában csökkent is a háztartások lakáshitel-tartozása. Januárban például mindössze 33 100 millió forintot folyósítottak lakáshitelre, ami alig több, mint ötöde a 2022. májusi 154 000 millió forintnak, a mindaddig havi folyósítási csúcsteljesítménynek. Ezekben a hónapokban az ügyfelek nettó hiteltörlesztők voltak, vagyis a hitelek törlesztéséből befolyt összeg meghaladta az új folyósítások állománybővítő hatását – emlékeztetett Gergely Péter. A lakáshitel-piacon ilyen hosszú ideig tartó folyamatos állomány-csökkenésre ezt megelőzően 2016 tavaszán volt példa. 

Bár a későbbiekben nagyon lassan magára talált a lakáshitelpiac, s így az összevont statisztika éves szinten már növekvő hitelállományt jelez – azaz a kibocsátott új hitelek összege májustól már meghaladja az időközben törlesztett hitelek összegét –, a növekedés éves szinten egy százalék körüli. Ilyen gyenge növekedési adatokat 2017-ben mutatott legutóbb a piac – emlékeztetett a BiztosDöntés.hu szakértője. 

Gergely Péter szerint a történelmi csúcsra jutó tartozásállomány ellenére 2023-ra egészen biztosan nem lesznek büszkék a lakáshitelezésben érintett pénzintézetek. Miként azt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái mutatják, tavaly novemberig a 2022. év hasonló időszakához képest több, mint negyven százalékkal kevesebb, 48 461 új lakáskölcsön-szerződést tudtak megkötni a bankok.

A folyósított 531 000 millió forint hitel 54 százalékkal kisebb, mint amennyit egy évvel előbb hiteleztek. Ilyen „csekély” összegű hitelkiáramlásra legutóbb 2016-ban volt példa.

Gergely Péter szerint 2024-re bizakodóbban tekinthetnek a bankok: a gazdasági kormányzattal a lakáshitelek teljes hiteldíj-mutatójára (thm) megkötött megállapodás januártól életbe lépett új, 7,3 százalékos szintje pár hónappal „előre hozta” a szakmai körökben a hitelezés beindulásához ideális 6 százalék körüli üzleti kamatszintet. 

Emellett a januártól életbe lépő CSOK Plusz legföljebb 3 százalékos kamatával elérhető megemelt hitelkerete is számottevő keresletet gerjeszthet. Ennek hatására már január elején érzékelhető volt a bankokban az érdeklődés élénkülése. 

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint korai még az idei teljesítményre vonatkozóan bármiféle jóslásba bocsátkozni. Nagyon sok múlik ugyanis az infláció, ekként a kamatok alakulásán, illetve azon, hogy a lakosság jövőbe vetett bizalma milyen gyorsan tér vissza a 2021–22-i válság után.

Az viszont jó eséllyel előre lehet jelezhető, hogy a CSOK Plusz miatt a támogatott hitelek részaránya a lakás-hitelezésen belül egész biztosan elmozdul a múlt hónapok 20 százalék körüli mértékéről, ám a szakértő szerint az eddigi csúcsot, a 2022. májusi 52 százalékos szintet (amikor a növekedési hitelprogram zöldhitel-folyósítása a csúcson volt) nem éri majd el. (A kép forrása: https://www.buerger-geld.org.)