A világirodalom klasszikusai és legújabb csúcsteljesítményei sem maguktól változnak magyarrá. Az Élet és Irodalom szerkesztősége a Magyar Műfordítók Egyesületével (MEGY) és az Írók Boltjával együttműködésben felvállalta, hogy bemutatja a műfordítók munkáját a nagyközönségnek. Anyanyelvünk, a kiváló minőségű magyar szöveg és az olvasás iránti rajongás összeköti az irodalomkedvelőket. Ezért a Ferling, a FleishmanHillard Café és a Noguchi kommunikációs ügynökség örömmel támogatja a Könyvtolmácsok-tervet. A budapesti Írók Boltjában az Élet és Irodalom szerkesztői időről időre beszélgetnek a kortárs irodalom meghatározó műfordítóival – közösen dolgoznak azért, hogy minél többen megismerjék szép és nehéz hivatásuk műhelytitkait.

Jon Fosse, Terezia Mora, Ali Smith, Karl Ove Knausgard, Ingo Schulze, Ljudmilja Ulickaja – a sort még sok száz szerzővel folytathatnánk. A magyar könyvpiacon számos, eredetileg idegen nyelven írt kötetet vehet kézbe és olvashat a magyar közönség. A magyar nyelven elérhető világirodalmi kínálat mindig naprakész, és ez mindenekelőtt a műfordítók munkájának az eredménye. E nagyszerű hivatásról, műhelytitkairól és kihívásairól kevés szó esik még a szakmai közegben is. Az ajánlók és fülszövegek meglehetősen ritkán említik a műfordítókat, akiknek neve a könyv első lapjain bújik meg.

Az Élet és Irodalom, a magyar anyanyelvi kultúra 1957 óta megjelenő, tehát az idén 67 esztendős meghatározó irodalmi-közéleti hetilapja fontos célnak tekinti, hogy a világirodalom friss és klasszikus műveit magyar nyelvre – nemegyszer az eredetivel vetélkedő formában – átültető műfordítókat a közönség is megismerje. Mennyi időbe telik egy regény fordítása? Ki dönti el, mely szerzők műveit fordítják magyarra? Milyen nehézségek adódnak műfordítás közben és hogyan vonják be a (természetesen még élő, elérhető) szerzőt? A többi között ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak az érdeklődők az Írók Boltjában a Könyvtolmácsok beszélgetéssorozat rendezvényein.

A műfordítók munkáját olvasáskor természetesnek vesszük, észre sem vesszük, mivel legtöbbször szerfölött igényes, ám szerény, láthatatlan munka eredményeként válik a kötet magyar nyelven olvashatóvá. Nemcsak nyelvi, hanem kulturális jártasságot is követel a műfordítás, ami által nemegyszer az eredetivel vetélkedő minőségben jelenhetnek meg a különféle nyelvekről fordított alkotások.

A műfordító vendégeket, a könyvek tolmácsait az Élet és Irodalom című hetilap szerkesztői, munkatársai kérdezik a találkozók alkalmával. A nagymúltú hetilap kezdeményezését a Ferling, a FleishmanHillard Café és a Noguchi kommunikációs ügynökségek támogatják, hogy a műfordítók munkáját még többen megismerhessék. Az ügynökségek az ÉS, az Írók Boltja és a Magyar Műfordítók Egyesületének (MEGY) munkatársaival egyeztetve, folyamatosan tájékoztatják a közönséget e beszélgetések idejéről és helyéről.

Az első beszélgetésről készült felvétel már megtekinthető az Írók Boltja YouTube-csatornáján.