A három szuperhatalom – az USA, a Szovjetunió és Kína – után, a hetvenes évek végén a dél-ázsiai szubkontinens két országa, India és Pakisztán is előállította a maga atomfegyverét. A világban érthető aggodalmat keltett, hogy az „ősellenségként” számon tartott államok kifejlesztették a saját tömegpusztító fegyverüket – különösen a pakisztáni «iszlám bomba» borzolta a kedélyeket. Delhi a maga részéről nyugtatni igyekezett a közeli és távoli fővárosok kormányait – ilyen szellemben nyilatkozott egy rangos indiai diplomata, Anand Sarma is szerzőnknek, aki a Népszabadság 2008. szeptember 12-i számában publikálta az interjút.
Nukleáris eszközök birtoklása csak demokratikus berendezkedésű államok esetében tekinthető biztonságosnak – fejtette ki lapunknak nyilatkozva Anand Sarma. Az indiai külügyi államminiszter a BNV-re érkezett Budapestre, s részt vett hazája leendő magyarországi kulturális központjának alapkőletételén.
Az egymilliárdot meghaladó lélekszámú India néhány év óta – nukleáris fegyver birtokában – atomhatalom is, akár csak szomszédai közül Kína és Pakisztán. A vezető diplomata szerint nem a nemzetközi szerződések, hanem mindenekelőtt az atomeszközöket birtokló országok demokratikus berendezkedése és ehhez szorosan kapcsolódó szavahihetősége az a garancia, amely megnyugtatóan hathat a világ közvéleményére. Alapvetően ezzel magyarázható, hogy a Nukleáris Szállítók Csoportja (NSG) minapi bécsi ülésén feloldotta a nukleáris anyagok és technológiák Indiába történő eladásának tilalmát (jóllehet Újdelhi még nem írta alá a katonai alkalmazású nukleáris technológiák terjesztését tiltó atomsorompó-szerződést – a szerk.). Anand Sarma külön megköszönte, hogy Magyarország is a javaslat mellett szavazott. Hangsúlyozta, hogy hazája gyors ütemű gazdasági növekedése – akárcsak Kínáé – egyre több energiát követel, ezért parancsoló szükséglet a nukleáris energia polgári célú felhasználása.
Míg Kínához fűződő kapcsolataik fejlődését meleg szavakkal méltatta, az Indiával egy időben atomhatalommá vált Pakisztán esetében árnyaltabban fogalmazott, ami a több évtizedes rossz viszony és Kasmír hovatartozása ügyében máig fennálló véleménykülönbség fényében nem meglepő.
Azzal kapcsolatban azonban, hogy Iszlámábádban most iktatták be hivatalába Aszif Ali Zardari pakisztáni államfőt, az indiai politikus fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a szomszéd ország élén bekövetkezett személyi változás egy demokratikus folyamat eredménye, amely ráadásul a terrorizmus elleni küzdelem, az iszlám fanatikusok akciói közepette jutott el ehhez a végkifejlethez. Sarma kiemelte, hogy a ceremónián részt vett Hamid Karzai afgán elnök, aki tárgyalt Juszuf Raza Gilani pakisztáni kormányfővel is. Ez esély lehet arra, hogy a muzulmán világ egyetlen atomhatalma és a konszolidáció útján nagy nehézségek árán előrehaladó Afganisztán kapcsolatait javítva, együttműködve megfékezi a közös határ mentén működő tálib szélsőségeseket.
Az államtitkár végül Iránnal kapcsolatos kérdésünkre reagálva kifejtette, hogy mint bármely más szuverén országnak, a perzsa államnak is jogában áll a nukleáris technológiát polgári célokra hasznosítani, hiszen a világot napjainkban sújtó környezetszennyezés elleni küzdelemben az egyik leghatásosabb és egyben legtisztább módszer az atomerőművekben folyó energiatermelés. Teheránnak azonban tartania kell magát az érvényes megállapodásokhoz.
(„Az újságíró archívumából” rovatunkban közölt írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)
