Nem tudom, elgondolkoztak-e mostanában a…biztonságról. No, nem a közbiztonságról, mert az egy másik történet, hanem Magyarország biztonságáról, amit történetesen a NATO szavatol és kisebb mértékben a magyar honvédség meg a magyar diplomácia. Ez utóbbi esetében azért komoly kételyek kerülnek elő, akármivel dicsekszik is Szijjártó Péter lélegeztetőgép-ügyi specialista.

Mert hogy a magyar főkülügyér nem kevesebbet állított Brüsszelben, hogy idézem: „…Magyarország büszke és egyben megbízható tagja is a világ legerősebb védelmi szövetségének számító NATO-nak.” Meg ilyet is mondott még: „…megbízható szövetségesek vagyunk, hozzájárulunk a közösségünk biztonságához”.

Tartok tőle, hogy a magyar külügyminiszter egészen más újságot olvas, mint a magyarok többsége, már ha a Bem rakparti repülős törzsutas olvas újságot egyáltalán. Tény és való, hogy a NATO tényleg a világ legerősebb és leghatékonyabb nemzetközi szövetsége – immár 75 éve. De hogy a magyar kormány (és fontos megjegyezni, a kormány nem azonos Magyarországgal) nem megbízható szövetséges, az egészen biztos. Az atlanti szervezet folyosóin az Orbán-kormánnyal kapcsolatban a „megbízható” helyett inkább olyan jelzőket használnak – igaz, egyelőre és szerencsére nem hivatalosan – hogy hitszegő, képmutató meg oroszbarát.

Hogyan lehetne is megbízni egy olyan szövetségesben, aki két év alatt fél tucatszor találkozik a NATO-ra legnagyobb veszélyt jelentő agresszor állam, azaz Oroszország külügyminiszterével? Miközben az atlanti szövetség másik harmincegy tagjának a számára világos, hogy nagy ívben és demonstratívan el kell kerülni Moszkvát, mint a leprást. Nem oroszgyűlöletből, hanem jól felfogott diplomáciai szolidaritásból és biztonsági érdekből.

Miféle megbízható szövetséges az, aki egy az egyben szajkózza nemzetközi fórumokon is a Kreml retorikáját, aki üres békepárti jelszavakat puffogtat, és közben ott akadályozza a közös és hatékony katonai segítségnyújtást a megtámadott Ukrajnának, ahol csak tudja?! Az ilyeneket nem megbízható szövetségesnek hívják Brüsszelben, hanem bajkeverőnek…