Munkabérek, jövedelmek itthon és külföldön – Ki, mivel csábítható?

A hazai gazdasági kapacitás egyik legnagyobb korlátja a munkaerőhiány. Kevés az igazán jó szakember, a képzett, tapasztalt munkaerő, a cégeknek azon kell dolgozniuk, hogy vonzóvá váljanak, mert csak így lehet esélyük arra, hogy megszerezzék a legjobbakat.

A múlt években versenyképességi tényezővé vált, hogy az egyes vállalkozások mennyire jók a munkaerő megszerzésében és megtartásában. Ugyanakkor az anyagi biztonság, a lakhatás támogatása és a vonzó munkahelyi környezet is hozzásegítheti a vállalkozásokat a munkavállalók megtartásához.

Látványos különbségek mutatkoznak a magyarországi fizetésekben iparágak szerint; van, amelyek jócskán elmaradnak a magyar átlagbérektől, a régiós, illetve nyugati szinttől. Léteznek azonban olyan ágazatok is, ahol a magyar átlagbérek felveszik a versenyt a szomszédos országokra jellemző, sőt, egyes esetben a nyugati bérekkel is.

Versenyképesek-e a hazai keresetek európai összehasonlításban? És az adóterhek?

A KCG Partners munkatársai összeállítottak egy táblázat, mely négy, tetszőlegesen választott ágazat átlagkereseteit mutatja be Magyarországon, három szomszédos országban (Szlovákia, Horvátország, Csehország), valamint Angliában és Németországban. A táblázatból kiderül: felsőfokú végzettségű logisztikai szakember csaknem azonos bérre számíthat itthon, mint a szomszédos országokban, illetve a hazai munkavállalók körében népszerű Angliában, Németországban. Hasonlóképpen: egy IT-tanácsadó fizetése sem sokkal marad le a nyugati országokra jellemző átlagbérektől.

Ezzel szemben a gyártósori autószerelők vagy bolti eladók, pénztárosok fizetése messze elmarad az angliai, németországi bérektől, ám illeszkedik a régiós (közép-kelet-európai) átlaghoz.

A következő táblázat a fent vizsgált országok (Horvátország kivételével) az OECD által közzétett adatok alapján, a munkabérnek a munkavállaló által fizetendő összes adó százalékos értékét mutatja be. A táblázatban szereplő számok a személyi jövedelemadó és a munkavállalói társadalombiztosítási terhek összegének pénzbeli ellátásokkal csökkentett értékét mutatják az átlagos bruttó jövedelemhez mért százalékos arányban.[4]

A táblázatból megállapítható, hogy az adóterhek a vizsgált országok közül egy kétgyermekes, keresőképes pár esetén Csehországban a legalacsonyabbak, Németországban a legmagasabbak. A magas adóterhek szintén jellemzők Németországban az egy kereső esetében is; ebben a kategóriában a magyar adóterhek is magasnak számítanak a vizsgált országok között.

Egy tavalyi felmérés szerint[5] a vizsgált vállalatok több, mint fele munkatársakat keres a megüresedett pozíciókra. A kereséssel a 2018-ban főként a kereskedelem, a termelés és az IT-technológia ágazatok voltak érintettek. A munkavállalói ajánlást tartják a megkérdezett vállalatok a leghatékonyabb forrásnak arra, hogy egy megüresedett pozíciót a megfelelő emberrel töltsenek be.[6]

Melyek azok az intézkedések, amelyekkel növelni lehet egy adott ágazat megtartóerejét, hogyan lehet vonzóvá tenni egy munkahelyet a munkavállalók számára?

A bevezetőben is jelzett megváltozott munkaerőpiaci helyzet egyik legnagyobb tanulsága az, hogy a munkaerő-piaci problémák kezelése a munkaadók, munkavállalók és a kormányzat közös felelőssége. Utóbbi intézkedése volt például hazánkban a munkahelyvédelmi akció, amely 2013 óta 600 milliárd forint megtakarítást eredményezett a cégeknél, és 900 ezer munkavállalót érintett, vagy a szociális hozzájárulási adó hat év alatt a 2016-i szintnek a felére csökkentésére irányult.

Amit az egyes vállalatok tehetnek a kormányzati intézkedések mellett a munkavállalók megtartásáért: a munkavállalói mobilitás segítése (bevett gyakorlat a nagyobb cégeknél, hogy 70–80 kilométeres körzetből visznek embereket az üzemekbe), lakhatási támogatás (60 kilométeren túlról érkezők esetében adható), stabil, kiszámítható bérezés és juttatások.

A tapasztalatok szerint a hazai munkavállalók a bér mellett a stabilitást és a komfortos munkahelyi környezetet értékelik leginkább álláskereséskor. A komfortérzetet növelheti például az ergonomikusan kialakított gyártósor, WiFi-szolgáltatás; a jó munkahelyi közösség is fontos megtartó erőnek számít. A tapasztalatok szerint a fizikai munkát vállalók mintegy fele tekinthető stabil magnak, aki hosszú távon is lojális a vállalathoz; ötödük-harmaduk akár pár ezer forintos különbségért is hajlandó váltani.

Vezető beosztású dolgozók toborzása, megszerzése sem egyszerű, őket ugyanis merőben más tényezők motiválhatnak egy-egy betöltendő munkahely esetében. Az izgalmas, érdekes, kihívással kecsegtető feladatok mellett fontos számukra az anyagi juttatások között a céges autó, valamint az irodai munkakörök esetében a rugalmas időbeosztással járó munkavégzés, akár otthonimunka-lehetőség felkínálása.