Magyarország volt az egyetlen EU- és NATO-tagállam, amelyik nem szavazta meg, hogy a nemzetközi közösség népirtásnak tekintse a mészárlást. A lépésnek most Bosznia-Hercegovinában markáns nyoma marad. (A nyitó kép forrása: AP Photo/Armin Durgut)
Az ENSZ közgyűlése a minap elfogadta a srebrenicai népirtást elítélő határozatot. A szöveg szerint július 11-ét ezentúl a Boszniában lezajlott tömeges népirtás áldozatainak emléknapjává nyilvánítják, valamint elítélik a népirtás tagadását és a háborús bűnösök felmagasztalását.
A határozat nem említi a szerbeket vagy egyes vezetőket, nem bélyegzi meg kollektív bűnösként a szerb népet, noha a belgrádi vezetés éveken át a kollektív bűnösség kimondásával vádolta a népirtás hangoztatóit – ezzel együtt Magyarország (egyetlen EU- és NATO-tagállamként), ahogy Szijjártó Péter előre közölte is, nem szavazta meg a döntést.
A 444.hu most a Balk Magazin nyomán írta: azért, hogy a szavazás eredménye ne menjen feledésbe, a Srebrenicai Anyák Egyesülete a Potocariban lévő emlékhelyen egy szégyenfát állít fel, amire határozat ellen szavazó államok nevét – így Oroszország, Kína és még néhány állam mellett Magyarországét vésik fel.
A magyar szavazat miatt egyébként Elmedin Konaković boszniai külügyminiszter tiltakozó jegyzék küldését helyezte kilátásba – írja a Balk.
A srebrenicai vérengzés a második világháború után a legborzalmasabb tömeggyilkosság volt Európa területén. A jobbára bosnyákok lakta, a szerb határ közelében fekvő kisvároskában a helyi szerbek több mint nyolcezer muszlim fiút és férfit öltek meg napok alatt, sok nőt megerőszakoltak. A srebrenicai népirtás végül a Nyugat beavatkozásával járt. A NATO a Megfontolt Erő művelettel, a szerb erők bombázásával vetett véget az esztelen háborúnak.
Milorad Dodik, a boszniai szerbek mai vezetője, Orbán Viktor szövetségese, máig tagadja, hogy Srebrenica népirtás lett volna.
