Győr szabad királyi várossá alakulása 700. évfordulója előtt két évvel is várostörténelmi változásokról számolhatott be az újságíró krónikás. Abban az időben, tehát ötvenöt esztendővel ezelőtt, a Győri Házgyár megépültével és munkába állásával új korszak kezdődött az ország minden bizonnyal leglendületesebben fejlődő-épülő megyeszékhelyén. Emlékezzünk: alig vagyunk túl a közúti járműprogram elkezdésén, amikor a Horváth Ede vezette győri vagongyár hatalmas lépéssel a vasúti járműgyártásról a közúti járműgyártásra tért át, és a Győrött készülő Rába–MAN márkájú kamionok nagy sorozatú kibocsátásával korszaknyi fordulatot tett a győri járműipar, ami a második világháború után jó évtizedig (vagy még tovább) háborús jóvátételként vasúti személykocsik sokaságával látta el a szovjet államvasutat. A győri gyáróriásnak – és a város ugyancsak lendületesen terjeszkedő, legalább felerészt exportra termelő könnyűipari vállalatainak – a bővülése látványos létszám-növekedéssel járt. A jó ideig a környező helységekből bejáró munkások és alkalmazottak helyben akartak letelepedni, családot alapítani. Az ő igényeiket is szolgálta a házgyár fölépítése, üzembe állítása. Jótékony hatása (most tekintsünk el az első házgyári termékek esztétikai hiányosságaitól) Győr terebélyesedéséhez, és nem utolsósorban a lakáshiány látványos csökkenéséhez vezetett. Erről írtam a megyei lap 1969. július 27-i, vasárnapi számában…

«Építésügyi és városfejlesztési miniszterünk, Bondor József mondta tavaly a győri házgyár avatásakor: „Azt szeretném, ha szerte az országban olyan igyekezettel, törődéssel terveznék a városokat, mint itt. A házgyár révén tudunk már ezerszámra lakást építeni. Ha beköltöznek lakóik, otthont teremtenek maguknak. De hogy a sok ezer lakás, otthon, a pont-, a kocka-, a sávházak, lepényépületek és a többiek végül is városrésszé, várossá alakuljanak, ahhoz elengedhetetlenül szükséges a tervezők teremtő, lelket adó és formáló ereje…”

Lakótelepből város

Győr, Dél-Nádorváros: Ady Endre városrész. Szándékosan kerültem a lakótelep megnevezést, ezzel is hangsúlyozva a Győri Tervező Vállalat kitűnő képzelőerejű, jó érzékű, nemes érzésű mérnökeinek, technikusainak törekvését: új Győrt, fiatal várost, lüktető, élettől zsibongó városrészt álmodtak a nemrég lapályos, gazos területre.

Tegnapi lapszámunk első oldalára villantotta fotóriporterünk a városrész egyik utcáját. Merész, magasra törő, sokemeletes házak. A Szabolcska utcától nyugatra ezerötszáznál is több lakás készül.

És boltok, óvodák, iskolák, bölcsődék, szolgáltató egységek? Cziglényi László, a megyei beruházási vállalat igazgatója nyilatkozott róluk:

– Országos jelenség az, hogy a kész otthonok tövéből jó ideig hiányoznak a kommunális létesítmények. A győri Ipar utcai lakótelepen sikerült megdönteni ezt a gyakorlatot, ott szinte a lakásokkal egyidejűleg készültek el. Az Ady Endre városrészben azonban, miközben napjaink leggyorsabb módszere szerint építkezünk, az iskola, az ábécéáruház, az óvoda, a bölcsőde, a szolgaltatóház hagyományos anyagokból, régi módon készül. A terv- és határidő-módosítások után kijelenthetem, hogy a 12 tantermes iskola csak novemberre, a 125 személyes óvoda decemberre, az áruház 1970. május végére, a szolgáltatóház pedig 1970. augusztusára lesz meg. A bölcsődét a Bacsó Béla utcai ideiglenes kazánház helyén építjük föl, de csak 1971- ben…

Oktató-nevelő központok

Fátay Tamásnak, a város főépítészének elgondolása, útmutatásai alapján Rosta János és Lang János, a Győri Tervező Vállalat két építészmérnöke készítette el az Ady Endre városrész II. beépítési ütemére érvényes kommunális létesítményeinek terveit.

– A Felszabadulás útja déli oldalára tervezett 6000 lakásos városrész tengelye a Szabolcska utca folytatása lesz – mondtak. – Keleti és nyugati oldalán épül egy-egy gyermeknevelési és oktatási központ, tehát bölcsőde, óvoda és iskola. Mikor? Az intézmények kiviteli terveit novemberben szállítjuk, mivel jövőre már működnie kell a keleti oldal nevelő-oktató központjának. Mindkét helyen egy-egy 24 tantermes általános iskola, 200 személyes óvoda és 80 személyes bölcsőde lesz. A Magyar utca és a Felszabadulás útja közé terveztük a 16 tantermes középiskolát, a bölcsődét és az óvodát. A városrész déli csücskén egy 3000 adagos gyermekkonyha kap helyet.

Minden az emberért!

A gyermeknevelési és oktatási egységek szellemes tervezője, Rosta János zöldövezetbe álmodta bele az intézmény pavilonjait, a két oldalról nagy ablakokkal megvilágított tantermeket, a szökőkutas, belső udvarokat, az épületeket összekötő zárt folyosókat. Kifogástalanul valóra váltotta a pedagógusok elképzeléseit; a gyermeknevelési intézmények tömbösítését. A csecsemőkortól jóformán az érettségiig egy helyen, ugyanabban a közösségben követhetik a gyerek fejlődését. Az Ady Endre városrészben meglesz az embert formáló érzelmi és értelmi híd a bölcsődéből az óvodába és az iskolába,

Szivacskombinát

Felkiáltójelként mutatja az új Győr központját majd a 22 emeletes garzonház. Köréje telepítik a kereskedelmi egységeket.

Harminc-harmincöt üzletet, szolgáltató létesítményeket, vendéglátó-egységeket, GELKA-, ÉDÁSZ-, gázmű-hibabejelentő részleget stb. helyeznek el majd ott. A cél: legyen vonzó, az átlagosnál sokkal szebb, nyüzsgő üzleti központja a városrésznek. Olyan hely, ahonnan nem kívánkozik a környék lakója a Belváros üzleteibe, hiszen helyben mindent megtalál.

Mint szivacs a vizet, úgy szippantsa föl az ezres tömegeket a bevásárló-központ… Nagy területen fekszik a városrész, gondoskodni kell a hiánytalan ellátásról. Közepes nagyságú ábécéáruházakat is építenek egy-egy körzetnek, ahová akár házikabátban leszaladhatnak vásárolni a lakók.»

(„Az újságíró archívumából” rovatunkban megjelenő írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)