Frusztráltak a külügyminiszterek Orbán Viktor békemissziója miatt – körülbelül így summázta Szijjártó Péter a legutóbbi uniós külügyminiszteri megbeszélését a Die Weltwoche című svájci hetilapnak adott videós interjúban. Orbán Viktor csaknem két hete repülőgépen, Moszkva és Peking hasonlóan nyilatkozott a jobboldali médiumnak, és ugyanannak az újságírónak, aki láthatóan privilegizált helyzetet élvez.

Így nem csoda, hogy azzal kezdte, először is foglaljuk össze a kormányfő békemisszióját két hét távlatából. Azaz továbbra is magyarázzák a bizonyítványukat. Szijjártó szerint „irigyek az uniós vezetők Orbán nemzetközi sikerére”, mert rajta kívül nincs még egy olyan politikus, aki szót tudna érteni Putyinnal, Hszi Csin-pinggel, Erdogannal vagy éppen Donald Trumppal. És abban is biztos, hogy még maguk előtt is titkolják, hogy rossz stratégiát követnek. – Az viszont nem hangzott el: lehet, hogy azért, mert nem is akarnak ilyen diktátortípusú vezetőkkel értelmetlen tárgyalást folytatni.

Szijjártó bizonygatta, hogy „a sajtó nevében beszélt Orbán Viktor” és nem az EU nevében, csakhogy erre utaló jeleket aligha találnának az uniós vezetők, ha utánanéznek.

„Orbánt az egész világon és a térségben is nagyra értékelik” – állította Szijjártó. Elmondta még azt is, hogy az Európai Unió Tanácsának ülésein a kollégák nem merik elmondani, amit neki (értsd: Orbánnak!) elmondanak, és messzemenőkig dicsérik az ő bátorságát, mert ő keményen beszól mindenkinek.

Josep Borrell külügyi főképviselőt Szijjártó Európa Bidenjének nevezte. Kijelentette: kit érdekel az, hogy nem akarnak Budapestre jönni a miniszterek informális találkozóra? Szerinte a liberalizmus az egyik legagresszívebb és legdiktatorikusabb politikai ideológia, amelyik senkivel és semmivel szemben sem toleráns és nincs erkölcsi értékrendje. Váltig állította, már csak 3 hónapot kell várni a békére, mert „a békét Trump fogja elhozni Ukrajnába”.

A lengyel támogatással alapított CEPA, washingtoni jobboldali agytröszt  – ami egykoron büszkén hirdette Orbán és Lech Kaczyński azonos álláspontját a jogállami-uniós kérdésekben, most maró kritikával illette a magyar kormányfőt, akit „örömmel töltött el”, hogy a hazájukért harcoló ukránok ellen kijátszhatja Kreml-párti politikáját. Csakhogy most Ukrajna Magyarországra és Szlovákiára borította az asztalt, ami fölöttébb nevetséges lenne, ha nem kellene most ezt tényleg komolyan vennünk.

Mint ahogy ez, akként csaknem minden, hazánkkal foglalkozó írás a nemzetközi sajtóban a Lukoil-csapok elzárásával és a következményeivel foglalkozik. Júniusban döntött Ukrajna: területén át nem folyhat több Lukoil-olaj Magyarországra, mert a magyarok által Oroszországnak az olajért fizetett pénzből gyilkolják az ukrán népet, finanszírozza Moszkva a háborút.

Július 18-án a magyar és a szlovák kormány konstatálta: leállt az orosz cég olajszállítása Ukrajnán keresztül. Budapest és Pozsony levélben követelte az Európai Bizottságtól, hogy Brüsszel rendezze az ügyet Ukrajnával. Az írás szerzője utal arra, hogy megannyi orbáni bántás és zsarolás után most elégtételt vehet Brüsszel. A szerző szerint elég egyértelmű, hogy nemcsak a benzinárak fognak megemelkedni, de politikai következmények formájában is megfizeti ennek az árát a magyar kormány. A tegnap megjelent CEPA-gondolatsor szerzője, Aura Sabadus azt kérdi, hogy miért nem állította le Kijev az Ukrajnán áthaladó összes orosz energiaszállítást. Az is kérdés, hogy ha Zelenszkij már júniusban meghozta döntését, akkor Orbán miért nem kérdezett rá Orbán a két héttel ezelőtti látogatásakor az ukrán elnöktől?

Legfrissebb elemzésében a Fitch Ratings amerikai hitelminősítő intézet is foglalkozik ezzel az üggyel, tekintve, hogy az ukrán lépés nemcsak rövid, de középtávon is energiabiztonsági kockázat. Bár a MOL már fontolgatja, hogy az év végére felére csökkenti az orosz energiafüggőséget, de 2026-nál előbb aligha rendeződnek megnyugtatóan a dolgok, ami a cég értékelésében is megmutatkozhat.

A The Kyiv Independent ez ügyben arra koncentrált, hogy Szijjártó megfenyegette az Európai Uniót: Budapest továbbra is blokkolni fogja az Európai Békefenntartási Eszközből (EPF) Ukrajna katonai támogatására szánt 6,5 milliárd euró (7 milliárd dollár) folyósítását, amíg Kijev nem engedélyezi az orosz Lukoil olaj tranzitját – közölte a jelenlegi magyar külügyminiszter július 23-án.

A témával – mások között – alaposan foglalkozik a Bloomberg és az EUObserver is. Ugyanígy téma a magyar kormánynak küldött uniós figyelmeztetés is, ami szerint – a migrációs szabályok megszegése miatti bírósági végzés semmibevétele miatt – Budapestnek több, mint 200 millió euro büntetést kell fizetnie; ha ezt nem teljesíti, akkor még naponta további egymilliót.

A The Washington Postban is megjelent írás arról, hogy ismét súlyos kritika érte a jelenlegi magyar kormányt a legfrissebb uniós jogállami normasértések okán. Orbánék mellett az olaszoknál és a szlovákoknál is hasonló a jogállami helyzet megítélése Brüsszel részéről.