A júniusi választási kampányban a kormányzati propaganda által a választókra gyakorolt óriási nyomásról számol be a The Washington Post, és mások  között az amerikai ABC News tv portál is az AP hírügynökség alapján. Akkor azt sulykolták a közpénzből fenntartott tévék, rádiók és lapok, hogy „ha Orbánra és a pártjára szavazol, akkor békét akarsz, ellenkező esetben háborúpárti vagy”.

Több mint egy évtizede uralja és ellenőrzi a kormányfő és udvartartása a magyar médiát, ami alapvetően irányítja is a választói akarat kellő többségét.

Magyar Péteréknek ebből az „egyszínűségből” sikerült nem is keveset legyalulniuk, csökkentvén a Fidesz népszerűségét. A Tisza-párt első embere már a júniusi választások előtt kijelentette az AP amerikai hírügynökség tudósítójának: „Minden darabjaira hullik Magyarországon. Az állam gyakorlatilag nem működik, csak propaganda van és hazugság”. Az újdonsült politikus mindenekelőtt a magyarországi korrupció leleplezésével kampányolt. Azt is hangoztatta, hogy az amerikai magyar Soros elleni kampánynak egyértelműen antiszemita felhangja volt.

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója szerint Orbán olyan orwelli világot teremtett a kezében tartott média által, amellyel képes korlátok között tartani a választói akaratot. Ugyanakkor az online térben jó ideje jelen lévők – akiket nemigen lehet korlátozni – is úgy érzik, hogy nem vagy aligha lehet felvenni a versenyt a hagyományos sajtótermékeken keresztül zajló kormányzati propagandával. Orbánék a médiapiac forrásainak négyötödét (!) uralják. Emellett óriási pénzeket fordítanak a közösségi hálón megjelenő hirdetéseikre is.

A cikk végül bemutatja a Hadházy Ákos független képviselő által feltárt csalások közül azt, amit a mezőcsáti ipari park uniós beruházása közben követtek el. A magyarországi állapotokról szóló írás a Pulitzer Központ támogatásával jött létre.

Petras Austrevicius litván uniós parlamenti képviselő az Ukrinform portálnak arról számolt be, hogy társainak egy csoportja levelet ír az Európai Bizottságnak, aminek lényege: szankcionálni kell Magyarországot az orosz és belorusz állampolgárok beutazását megkönnyítő intézkedések miatt. A képviselő szerint ugyanis a „vendégmunkások” ilyetén beengedése biztonsági kockázat egész Európa számára.

A Deutsche Welle ugyanezzel a témával foglakozó cikke kerek-perec megírja: „a kémkedés veszélye fenyeget a magyar nagyvonalúság által”. Egy német uniós képviselő szerint Orbán ismét megerősítette a közszájon forgó vélekedést: a jelenlegi magyar kormányfő a Kreml érdekeinek szolgálatába állt.

Csupán emlékeztetőül: a „magyar nemzeti kártya” programba bejelentkezők 90 napos tartózkodási engedélyt kaphatnak a schengeni övezetbe tartozó tagállamokban, igaz, a tagországok egyenként elbírálhatják, illetve felülbírálhatják belépési szándékokat. Az Európai Bizottság adatai szerint tavaly mintegy 520 ezer orosz állampolgár folyamodott schengeni vízumért, és a kérelmezőknek csak a tizedét utasították vissza. Az orosz–ukrán háború első évében 690 000-en nyújtották be kérelmüket Oroszországból.

Hasonlításul: tavaly összesen 8 millió ilyen vízumot adtak ki világszerte. Orosz polgárok – számukat tekintve – a beutazási engedélyt kérők között az ötödikek. Ily módon orosz kémek Magyarország közreműködése nélkül is bejuthatnak az Európai Unióba – írja a Deutsche Welle.

Az orosz sajtóban végeláthatatlan az ezzel foglalkozó cikkek sora. A Novije Izvésztyija így fogalmaz: Brüsszel gyorsan bepánikolt, amint Magyarország kinyitotta a fortocskát (=szellőztetőablakocska a nagy ablakban) az oroszok és a belorusz állampolgároknak. Az írás megjegyzi, hogy Orbán tusványosi beszéde után a lengyel külügyminiszter-helyettes egyenesen megkérdezte: ha a magyar kormányfő hiperracionálisnak tartja Putyint és irracionálisnak a nyugati politikát az ő irányába, akkor miért nem lép ki Magyarország a NATO-ból és az EU-ból?

A magyar–lengyel diplomáciai elhidegülés újabb szakaszát mutatta be a Los Angeles Times – ugyancsak Orbán tusványosi beszédére hivatkozással. A jelenlegi magyar kormányfő ugyanis kétszínűséggel vádolta meg a varsói vezetést, mert szerinte még mindig üzletel az oroszokkal. A 2012-ben a Res Publica Alapítvány által létrehozott legfontosabb közép-európai elemző és médiaplatform tételszerűen cáfolta ezt az állítást: még vannak ugyan orosz olajtartalékaik, de az oroszok már rég nem szállítanak sem olajat, sem gázt Lengyelországnak. Egy évvel ezelőtt még igaz lett volna ez az állítás, de ma már egyáltalán nem. Lengyelország Szaúd-Arábiából és Norvégiából kapja az olajat, bár közvetve még érkezik orosz jelentéktelen mennyiségű olaj.

A Los Angeles Times is idézi azt a lengyel diplomáciai véleményt, hogy tágasabb lenne Orbánéknak a NATO-n és az EU-n kívül… (A képen: Donald Tusk lengyel miniszterelnök beszélget Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, miközben csoportképet készítenek a részt vevő politikusokról a márciusi brüsszeli csúcstalálkozón. (Virginia Mayo / Associated Press)