(Szerző: László József) Algoritmikus összejátszásról akkor beszélünk, amikor a vállalatok illegálisan összehangolják az árakat egy olyan algoritmus segítségével, amelynek az adatokat ők szolgáltatják. A versenytársak között így nincs kifejezett, vagy akár csak összekacsintó megállapodás, ami az összejátszás „szabványa”.
Ehelyett minden vállalatnak saját, külön szerződése van az algoritmus-szolgáltatóval. Ez a szolgáltató a cégek adatait használja fel arra, hogy olyan árazási ajánlásokat tegyen, amelyek mindannyiukat gazdagabbá teszik – persze, az ügyfeleik kárára.
Az algoritmikus összejátszás az Egyesült Államokban a minap került a címlapokra, amikor Kamala Harris alelnök megígérte, hogy megválasztása esetén lecsap a „nagyvállalati földesurakra”, akik ármeghatározó szoftvereket használnak a bérleti díjak emelésére.
A múlt héten a szövetségi igazságügyi minisztérium beperelte a RealPage-t, azzal vádolva, hogy a vállalat, ami mesterséges intelligenciával működtetett algoritmust használ a bérbeadóknak a bérleti díjak megállapításához, úgy hivatkozott saját termékeire, hogy azok „minden lehetséges lehetőséget megragadnak az áremelésre”. (Forrás: https://www.nytimes.com)
Tavaly az amerikai igazságügyi minisztérium beperelte az Agri Stats-et, mert állítása szerint versenyellenes információcserét szervezett és irányított a brojlercsirke-, sertés- és pulykafeldolgozók között. Az idén a The Times kiderítette: a MultiPlan adatelemző cég nagy egészségbiztosítókkal együttműködve csökkentette a hálózaton kívüli kiadások visszatérítését.
Nem tudom, hogy nálunk a hagyományos módszereket használják-e a cégek és az állam, vagy már kombinálják a mesterséges intelligenciával, de az biztos, hogy szerfölött hatékonyan dolgoznak algoritmussal vagy anélkül az áremelések ügyében…
