A V4-ek egyben azt fogják hangoztatni a szlovák fővárosban, hogy a brit népszavazás megmutatta, sok államban mennyire ellenséges a lakosság az EU terveivel szemben, miután ezek az országok a történelem évszázadai során eltérő tapasztalatokat szereztek a bevándorlásról és a globalizációról. Vagyis megállapodásra nemigen lehet számítani. Kulturális háború zajlik majd az unió alapértékeiről, ahogyan azt a magyarok és a lengyelek meghirdették. A veszély az, hogy Európa a négy szabadság fenntartása helyett befelé fordul, a nyitottságtól a protekcionizmus felé.  

Az egyik igen tekintélyes amerikai elemző szerint Merkelnek a közeli jövőben öt nagy akadállyal kell szembenéznie, közülük külön-külön mindet simán venné, de így együtt szinte megoldhatatlan feladat az igen tehetséges politikus számára – olvasható a Time-ban. Ian Bremmer, az Eurasia Csoport kutatóintézet vezetője azt jósolja, hogy különösen a jövő év lesz kemény, mármint hogy fenntartsa az európai egység látszatát. Olyannyira, hogy a problémahalmaz a kancellár politikai jövőjét fenyegeti. Az értékelés a hazai gátló tényezők közé sorolja az AfD felemelkedését, a nagykoalíció esetleges szétesését. Nagy gond azután, hogy menekültügyben meddig lehet együttműködni az egyre tekintélyelvűbb török elnökkel.

Akadnak baljós gazdasági jelek és végül ott vannak az unión belüli bajok, ideértve a magyar népszavazást, amelynek eredménye a jelek szerint bosszantani fogja Merkelt és Brüsszelt. A következmény, hogy a német vezetőnek minden igyekezetére szüksége lesz, ha egyetértést akar felmutatni a vitás európai kérdésekben, mivel a nemzeti politika egyre inkább előtérbe kerül a földrészen.  

A Le Monde kommentárja sajnálatosnak nevezi, hogy Orbán Viktor ismét eszközül használja a bevándorlást, ezúttal a népszavazással. Az illiberális demokrácia élharcosa rájátszik a polgárok félelmére, ahelyett, hogy az ellen érvelne. A népszavazási kérdés annyira elfogult, hogy igencsak messze esik az Európa Tanács által megszabott kritériumoktól.

Lehet, persze mentséget, vagy legalábbis magyarázatot keresni, miként juthat el egy ország idáig. A térség államai sosem voltak gyarmattartó hatalmak, így nem érzik, hogy a világ adósai lennének. Még akkor sem, ha támogatták Bush iraki invázióját, amiből a mai bajok egy része következett. Azt hiszik, hogy ők alkotják az igazi Európát, ezért összefognak a nyugati populistákkal, akik elutasítják a bevándorlást. Utóbbiak nosztalgiát éreznek a homogén társadalom iránt, pedig az nem jön vissza soha. Október 2-án lesz az osztrák elnökválasztás 2. fordulója és a nap a Kelet és Nyugat összekapcsolódásának jelképe lehet – a populizmus jegyében.

És nem lesz egyhamar vége, a migráció megmérgezi a következő évet.  A pozsonyi csúcson az európai vezetők a biztonságra összpontosítanak. Az elemzés itt idézi az európai ügyek francia államtitkárát, aki kijelentette, hogy ha Európa nem törődik a külső stabilitással, akkor az destabilizálja a kontinenst. Vagyis lépni kell, különben győz a populizmus. A lényeg, hogy sikerüljön rendbe hozni a multikulturális társadalmakat.

A bajor CSU Ausztria mellé állt Bécs és Budapest legújabb vitájában – olvasható a Die Welt német konzervatív lapban. A keresztényszociálisok főtitkára üdvözölte, hogy az osztrákok adott esetben az Európai Bírósághoz kívánnak fordulni, miután Magyarország nem hajlandó visszavenni azokat a menekülteket, akik magyar területen át jutottak Ausztriába. Scheuer szerint nagyon is jó volna, ha mindenki megtartaná a Dublini szerződéseket és így Európába végre visszaállna a jog és a rend. A politikus egyben reméli, hogy ez esetben az osztrák hatóságok is visszaveszik azokat, akiket Németország szeretne kitoloncolni.

A Die Zeit úgy látja, hogy egyre inkább orbanizálódik a CSU bevándorláspolitikája. A párt hétvégi frakcióülésére kidolgozott munkaokmány sok mindenben a magyar miniszterelnök nézeteit visszhangozza. Így abban, hogy a jövőben a keresztény-napnyugati kultúrkörből érkezők betelepülését kell segíteni. Mint emlékezetes, a magyar politikus elutasítja a muzulmánok befogadását. Viszont a bajor dokumentumban nem szerepel, hogy a migránsok 60 százaléka európai országokból jön, persze a menedékkérelem elfogadása szempontjából teljesen mindegy, hogy honnan származnak. A vonatkozó nemzetközi jog nem tesz különbséget kulturális háttér szerint.

Kérdés ugyanakkor, mit szól a gazdaság, ha a külföldi munkaerő-utánpótlásról a vallás és nem a szakmai képzettség alapján kellene dönteni. Azt viszont akár az AfD is hangoztathatná, ami szintén az ötoldalas értekezésben szerepel, hogy ti. a menedék megilleti az üldözötteket, ám nem menlevél ahhoz, hogy az érintettek Németországban bűncselekményeket kövessenek el. A CSU ezzel a megfogalmazással is nyilvánvalóan a populisták híveit célozta meg, ám csak erősíti a félelmeket és az előítéleteket – hangzik az újság véleménye.

Daniel Cohn-Bendit aggódik a lezáruló határok és a populista retorika miatt, mindkettőt ostobának és rosszindulatúnak tartja – olvasható a Politicoban. A volt Európa Parlament-i képviselő példaként említette meg, hogy a magyar kormány a minap igen magas kitüntetést adományozott Bayer Zsoltnak, akit rasszizmus miatt elítélt az illetékes hatóság. Ő volt az, aki annak idején azt írta Cohn-Benditről, illetve Schiffer Andrásról, hogy mindkettő zsidó, de sajnos, egyiküket sem ásták be nyaking az orgoványi erdőben. A politikus szerint Orbán szövetségesei azóta gyűlöletet táplálnak iránta, amióta, öt évvel ezelőtt, összecsapott a magyar miniszterelnökkel Strasbourgban. A támadások az antiszemitizmustól odáig terjedtek, hogy felemlegettek egy régi botrányt, amelyet ő maga hozott szóba egyik könyvében.   

Magyarországon érdemrend jár a rasszizmusért – írja Bayer Zsolt kitüntetéséről a francia Libération.  A populista és nacionalista kormány gesztusa elleni tiltakozásul már több mint százan küldték vissza a saját elismerésüket. És a lista csak bővül.

De hát nem akárkiről van szó: Bayer a Fidesz egyik alapítója. Ő hozta vissza a közbeszédbe a nácik nyelvét. Pl. amikor az olaszliszkai esetről írt, de szavaknak meg is lett a hatásuk. A romagyilkosságok egyik tettese azt vallotta, hogy őt felvillanyozta Bayer egyik hosszú tévériportja. Nem véletlen persze, hogy éppen most, a választási kampány kellős közepén találták méltónak a kitüntetésre. A hatalom május óta hatalmas plakátokkal árasztja el az országot.  

Éles bírálatok érik az új magyar történelemkönyvet, miután az a korszerű Magyarország alapító személyiségeként méltatja Orbán Viktort – tudósít a Der Standard/Kurier. A Történelemtanárok Egyesületének vezetője azt mondja, a mű régi rezsimek idejére emlékeztet. Az általános iskolásoknak szánt műben sok fénykép van a politikusról, neve pedig jó párszor előfordul a szövegben. Így pl. szerepel benne az a beszéd, amelyet a miniszterelnök tavaly Strasbourgban tartott, és amelyben arra figyelmeztet, milyen veszélyeket hordoz a magyar kultúra homogenitása szempontjából a tömeges bevándorlás, amelyet támogatnak a nyugati „gyarmatosító hatalmak”. A könyv állítja továbbá, hogy a baloldali ideológia a radikalizmussal tűnik ki, míg a jobboldali politika a múlt értékeit védelmezi.